Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete (ÖK VÖI) és a Semmelweis Egyetem Igazságügyi- és Biztosítás-orvostani Intézet DNS laborja közös kutatás keretében dolgozik a kovaalga- vagy más néven diatómateszt fejlesztésén. A módszerrel a vízbefulladásos halálesetek körülményei pontosíthatók, ezzel támogatva az eljáró hatóságok munkáját.  

A meleg, vízparti üdülések, fürdések szomorú velejárója, hogy nyáron megnő a vízbefulladások száma. A WHO adatai szerint a baleseti halálok sorában a vízbefulladás a 3. helyen áll, és rendkívül sok a fiatal az áldozatok között. A vízben talált holttestek esetében a halál körülményeinek a vizsgálata úgynevezett kovaalga- vagy más néven diatómateszt segítségével történik. A diatómateszt lényege, hogy a szilárd kovavázzal rendelkező egysejtű algák – azaz diotómák – fulladásos halál esetén a vízzel együtt beáramlanak a tüdőbe, ott átpréselődnek a tüdő-léghólyagocskákon, majd a vérárammal a test minden pontjába eljutnak. Ennek eredményeként a kovaalgák számos szervből kimutathatók, amelyből következtetni lehet a vízbefúlt személyben zajló utolsó életjelenségekre, illetve a szövetekben talált diatómák fajösszetételéből akár a vízbefulladás helyszínére is.

A magyar ökológusok és orvosok 2021 tavaszától együttműködésben dolgoznak a kovaalgateszt fejlesztésén. A közös kutatás elsődleges célja a diatómavizsgálatokhoz kapcsolódó szakértői tevékenység pontosítása. Dr. Lászik András, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet DNS laboratóriumvezetője, valamint Dr. Végvári Zsolt, az ÖK VÖI igazgatója a munka első lépéseként az eddig alkalmazott módszertan felmérését, valamint a mikroszkópos vizsgálatok minél több szervre vonatkozó összehangolását tűzték ki célul.

Az ÖK VÖI kutatói a Riverine projekt keretében kiemelten vizsgálják a folyóvizek kovaalgáit, az így létrejövő, folyamatosan bővülő adatbázisok pedig egyre több kérdésre tudnak választ adni. A holttestben szétáramlott algák fajösszetétele, mennyisége rendkívül értékes információt árul el például arról, hogy az áldozat halálát egyáltalán vízbefulladás okozta-e.

„Hiába foglalkozom már évtizedek óta kovaalga-kutatással, meglepő volt számomra, hogy mennyire más, mennyivel nehezebb az emberi szövetekben található diatómák vizsgálata. A krimikben oly egyszerűnek tűnő módszer számos buktatót rejt, de éppen ezért izgalmas is” – mondta Dr. Buczkó Krisztina, a kutatás tudományos tanácsadója, az ÖK VÖI Duna Diverzitás Osztály vezetője. „Megtiszteltetés, hogy vizsgálatainkkal és fajismeretünkkel mi is hozzá tudunk járulni a módszer fejlesztéséhez” – tette hozzá.