Ugrás a tartalomra

Középkori kódextöredékekből rendeztek kiállítást Kolozsvárott a BTK közreműködésével

Hírek

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Zenetudományi Intézetében működő Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport közreműködésével 2022. február 8-án Kolozsvárott megnyílt a FRAGMED – Un Puzzle Transilvan című, értékes középkori fragmentumokat, azaz kódextöredékeket bemutató tárlat. A Román Akadémia Könyvtárának dísztermében látható kiállítást Czagány Zsuzsa, a kutatócsoport vezetőjének beszámolója alapján ismertetjük.

A kiállítást Adrian Papahagi filológus, irodalom- és könyvtörténész, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának professzora tervezte meg, és kétéves szakmai munka eredményeként valósította meg. A jól átgondolt koncepció alapjául a Román Akadémia kolozsvári könyvtárában őrzött huszonegy darab 12–16. századi kódextöredék szolgált, amelyek a középkori és kora újkori Kolozsvár és közvetlen térsége kéziratos kultúrájába, egyházi intézményeinek írásbeliségébe, műveltségébe, szerteágazó és többrétegű könyves múltjába adnak betekintést. A töredékek emellett annak a folyamatnak az állomásait is szemléltetik, amely során a középkori kódex leveleiből a 16. századtól kezdődően újrahasznosított könyvkötészeti nyersanyag vált: pergamen könyvborító, előzéklap, illetve könyvtestet, gerincet vagy sarkakat erősítő szegély. A kiállításon a kódexek alapanyagául szolgáló kifeszített állatbőr, a belőle készült kódexek és az azokból kihasított lapok egyaránt láthatók.

MD1

A tárlókba zárt eredeti dokumentumokat – töredékeket és hordozókönyveiket – jól kiegészítik a fölöttük digitális másolatokként megjelenített, esetenként virtuálisan rekonstruált teljes kódexek, kódexlevelek. A túlnyomórészt liturgikus, bizonyosan helyi szkriptóriumokban másolt kódexeken kívül külföldön készült, majd importált könyveket is megtekinthetnek a látogatók. A kolozsvári ferencesek helyben készült és használt nagy méretű, díszes kivitelezésű 15. századi zsoltároskönyvének egyetlen fennmaradt lapja mellett például egy feltehetően a bajor térségből származó, karoling minuszkulával írt értékes 12. századi pszaltérium is látható, amely a kiállított teljes kéziratok egyike.

A BTK kutatócsoportja évek óta kiváló szakmai kapcsolatot ápol Adrian Papahagival, a kiállítás létrehozójával, aki 2018-ban egy 15. századi erdélyi kottás zsolozsmakódex, az úgynevezett Kolozsmonostori antifonále rekonstrukcióján dolgozott Gilányi Gabriellával, a csoport egyik tagjával. Az antifonále korábban is ismert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtára Kézirattárában, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában őrzött töredékanyagát Papahagi professzor a Román Akadémia kolozsvári könyvtárában talált további két fragmentummal egészítette ki.

Az együttműködés eredményeként közös tanulmány született, amely a töredékkutatás egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Fragmentologyban jelent meg 2019-ben. A kolozsvári kutató jóvoltából a középkori magyar zenetörténet két további kulcsfontosságú forrása is új lapokkal egészülhetett ki. A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom 16. század elején másolt, jelenleg a gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött misekódexe, az úgynevezett Kolozsvári graduále három, a Román Akadémia könyvtárában feltárt, a 17. században kötésként felhasznált lapja immár lefejtve és restaurálva áll a kutatók rendelkezésére.

A váradi székesegyház hatalmas díszkódexe, a Czagány Zsuzsa által 2019-ben közreadott 15. század végi Váradi (Zalka-)antifonále győri korpusza, valamint testvérkódexe, a csupán néhány töredéke alapján azonosítható Váradi graduále ugyancsak egy-egy töredékkel lett gazdagabb Papahagi professzor kutatásainak köszönhetően. A Kolozsmonostori antifonále, a Kolozsvári graduále, illetve a váradi kódexcsalád összesen hét töredéke szerepel a FRAGMED kiállításon.

A középkori kottás kódextöredékek nemcsak a kutatást szolgálhatják a történeti-filológiai rekonstrukció tárgyaiként. A kutatócsoport két fiatal egyházzenész tagja, Gaál Eszter és Enyedi Mózes előadóként is közreműködött a kiállítás ünnepélyes megnyitóján. Énekes előadásuk kiválóan érzékeltette, hogy a töredékeken megőrződött énektételek hétszáz év elmúltával is eleven dallamokként képesek megidézni a középkor egyszólamú egyházzenei kultúráját.

Fotók: Czagány Zsuzsa