Ugrás a tartalomra

Kilencedik alkalommal rendezte meg a Falukonferenciát a KRTK Regionális Kutatások Intézete

Hírek

Kilencedik alkalommal rendezték meg az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének (KRTK RKI) immár 30 éves múltra visszatekintő rendezvényét, a Falukonferenciát. A 2021. szeptember 22–24. között lezajlott rendezvény mintegy száz résztvevője különböző előadások, megbeszélések és vitaülések keretében a vidéki Magyarországot, különösen a kistelepüléseket és az ott lakó népességet napjainkban érintő kihívásokra és kérdésekre kereste a választ.

Az elmúlt időszak rendezvényei közös gondolkodásra hívták a kutatókat, gyakorlati szakembereket és a döntéshozókat annak érdekében, hogy a vidéken élők környezeti-társadalmi-gazdasági fellendítésének a lehetőségeit megvizsgálják. Idén a szervezők ezért „A vidéki Magyarország a pandémia korában” témamegjelöléssel hirdettek programokat. A Falukonferencia országosan is jelentős szakmai fórummá nőtte ki magát, amelyen egyetemek, kutatóintézetek, LEADER-egyesületek munkatársai, továbbá minisztériumok, települések, vállalkozók és nonprofit szervezetek képviselői is részt vettek.

Az első napot a KRTK RKI néhai kiváló vidékkutatója, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat egykori elnöke, Csatári Bálint emlékének dedikálták „A vidék előtt álló kihívások a pandémia árnyékában a XXI. században” címmel. A nap plenáris előadásai a vidék fenntarthatóságát és annak lehetséges forgatókönyveit jelenítették meg különböző nézőpontokon keresztül. Az agrárközgazdász nézőpontját Fertő Imre (főigazgató, KRTK) mutatta be, kiemelve a kistermelők járványidőszak alatti túlélési stratégiáit; a vidékszociológus szempontjait Kovács Katalin (igazgató, KRTK RKI) szavai közvetítették a magyar vidéken megfigyelhető társadalmi és térbeli tagolódás kontrasztjainak ismertetésével; a politológus és jogász álláspontját Pálné Kovács Ilona (kutatóprofesszor, KRTK RKI) mutatta be a falvak kormányzásának speciális dimenzióit és ennek trendjeit helyezve a fókuszba. A plenáris előadásokat egy, a vidék előtt álló kihívásokat megvitató panelbeszélgetés („A vidék előtt álló kihívások [a pandémia árnyékában] a XXI. században”), illetve két szekcióülés követte. Az első szekcióülésen Csatári Bálint volt tanítványai elevenítették fel a neves kutató életútját és főbb kutatási eredményeit, a másodikon az önkormányzati szerepvállalás vidékfejlesztésben betöltött szerepéről értekeztek a résztvevők.

A konferencia második napját a kiemelkedő agrár- és vidékkutató, Buday-Sántha Attila tiszteletére szervezték, „A vidéki Magyarország kihívásai I.” címmel. A nap témái így a professzor három fő tevékenységi köréhez, a területfejlesztéshez, az agrár- és vidékfejlesztéshez, valamint a környezet és a fenntarthatóság témájához kapcsolódtak. Ennek jegyében a plenáris előadók közül Szabó Mátyás (szakpolitikai referens, European Commission DG Agriculture & Rural Development) az Európai Unió vidéki térségeinek jövőképéről és a pandémia erre gyakorolt hatásairól tájékoztatta a hallgatóságot; Juhász Anikó (Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium) a megújuló vidék, a megújuló agrárium szellemében a közös agrárpolitika aktualitásait, valamint a mezőgazdasági támogatások jövőjét mutatta be. Balla Attila (vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettes, Digitális Jólét Nonprofit Kft.) emellett új irányokat vázolt fel a digitális térségfejlesztésben. A második napon sor került egy panelbeszélgetésre a helyi termékekről, illetve a gasztronómiai összefogásról („Minőség és összefogás a gasztronómiában, helyi termékek készítésében és a turizmusban”), illetve további szekcióüléseket tartottak a vidéki nők helyzetéről és a válságokra adott válaszaikról, a körforgásos gazdaság vidéki lehetőségeiről, a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokról és az ágazat munkaerőpiaci kontextusáról, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatok térbeliségéről és a vidék fejlődési lehetőségeiről a válság alatt és után.

A rendezvény harmadik napjának reggelén megtartott panelbeszélgetés a helyes természeti erőforrás–gazdálkodás lehetőségeit járta körbe („A helyes természetierőforrás-gazdálkodás lehetőségei – Gazdasági fejlődés és környezeti haszon”). A nap további részében zajló szekcióülések a vidéki dzsentrifikáció és a falusi turizmus, a vidéki fenntarthatóság kérdéseivel, valamint a helyi gazdaságfejlesztés lehetőségeivel foglalkoztak.

A rendezvény lebonyolításában a KRTK mellett közreműködött a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és az Agrárminisztérium. A szekciókról szóló rövid összefoglaló, valamint a konferencia absztraktkötete a konferencia honlapján elérhető.