2022-ben huszadik alkalommal ítélték oda a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek. Magyar Tudomány kategóriában Lovász László matematikus, az ELKH Rényi Intézet kutatóprofesszora, az MTA rendes tagja vehetett át elismerést. Junior Prima díjat azok a fiatal tudósok kapnak, akik kimagasló munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez. Az idei díjazottak között volt Magyar Tudomány kategóriában Mészáros-Molnár Kinga, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézet Neurovaszkuláris egység kutatócsoport tudományos munkatársa és Thiering Gergő, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai Intézet Félvezető Nanoszerkezetek „Lendület” Kutatócsoportjának munkatársa is.
Forrás: MTI/Czimbal Gyula
A Prima Primissima díjas Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Bolyai János alkotói díjas matematikus munkásságának köszönhetően az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika a modern matematika központi területeivé válhattak. Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. A Szent István-renddel és Corvin-lánccal kitüntetett, Abel-, Kiotó- és Wolf-díjas tudós a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. 2014 és 2020 között az MTA elnöke volt. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője.
A Prima Primissima díj alapítói 2007 óta önálló díjjal is jutalmazzák a kiemelkedő teljesítményt nyújtó harminc év alatti fiatalokat. A Junior Prima díj komoly ösztönzést szeretne adni az ifjú tehetségek kibontakozásához: egy erős visszajelzést arról, hogy érdemes dolgozni, jól teljesíteni, mert ahol eredmény van, oda az elismerés is megérkezik.
2022-ben Magyar Tudomány kategóriában két ELKH-s kutató, Mészáros-Molnár Kinga az SZBK, és Thiering Gergő, a Wigner FK kutatója is Junior Prima díjat vehetett át. Mészáros-Molnár Kinga kutatásaiban a neurovaszkuláris egység fiziológiás és patológiás körülmények közötti működésének molekuláris szintű feltárásával foglalkozik. Különböző in vitro vér-agy gát modelleket és in vivo rendszereket használva a neurovaszkuláris egység sejtjeinek az agyi áttétképzésben betöltött szerepét vizsgálja. Célja, hogy kutatócsoportjával olyan kulcsfontosságú útvonalakat és mechanizmusokat írjanak le, melyek a későbbiekben akár terápiás célpontokként szolgálhatnak az agyi metasztázisok kezelésében.
Thiering Gergő a világviszonylatban is kiemelt kutatás-fejlesztési területtel, a kvantumtechnológia és kvantuminformáció tudományával foglalkozik, amely új számítási és kommunikációs eszközök, illetve szenzorok kifejlesztéséhez is elvezet. A kvantumbitek egyik lehetséges fizikai implementációi a szilárdtestekben jelen lévő paramágneses és optikailag is aktív ponthibák, melyek közül a kutató a gyémántbeli hibacentrumokat vizsgálja atomi szintű számítógépes szimulációs eszközökkel. Kutatásainak célja ilyen gyémántbeli ponthibák fizikájának feltárása, szilárdtestalapú kvantumbit alternatívák keresése céljából.