A más egyedek jelenléte és viselkedése által közvetített szociális információ nemcsak az egyedi viselkedést befolyásolja, hanem populációs szintű változásokat is generálhat. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói szerint a szociális információ terjedése társas életmód hiányában is kialakulhat, és hasonlóan fontos populációdinamikai következményekkel járhat, mint a csoportalkotó állatfajok esetében. A jelenségnek növényvédelmi szempontból többek között a beporzók, a kártevők–természetes ragadozók, illetve az egymással versengő kártevőfajok közötti kapcsolatokban lehet eddig fel nem ismert jelentősége.

Az ELKH ATK NÖVI Állattani Osztályának munkatársai egy összefoglaló cikkben amellett érveltek, hogy a szociális információ egyedek közötti terjedése nem feltétlenül korlátozódik a csoportos életmódú fajokra, hanem jóval elterjedtebb lehet az állatvilágban annál, mint ahogyan azt korábban feltételezték. A kutatók a tanulmányukban összegyűjtötték azokat a kísérletes munkákat, amelyek az utóbbi években a nem csoportalkotó fajoknál bizonyították a szociális információ használatának a képességét, továbbá bemutatták azokat a feltételeket, amelyek fontos szerepet játszhatnak a szociális információ egyedek közötti terjedésének a létrejöttében. Ezenfelül javaslatot tettek a jelenség vizsgálatának és elemzésének módszerére is, nem csoportalkotó fajok esetében.

Egy további publikációban számítógépes szimulációval azt is bizonyították, hogy a ragadozóelkerülési viselkedés fajtársak által történő másolása véletlenszerűen mozgó egyedekből álló zsákmánypopulációkban alapvetően befolyásolja mind a zsákmány-, mind a ragadozópopuláció dinamikáját. Az eredmények alapján a szociális információ zsákmánypopulációban történő használata a ragadozó–zsákmány kölcsönhatás gyengüléséhez, és a két populáció fluktuációjának a megszűnéséhez vezethet.

A tanulmányok a Frontiers in Ecology and Evolution, illetve az Evolutionary Ecology folyóiratok decemberi számában jelentek meg.

atk ragadozó

A vizsgált ragadozó–zsákmány dinamikák egy-egy példája. A zöld pontokkal jelzett populációméretek olyan idősorból (M2) származnak, ahol a zsákmány nem mutat semmilyen ragadozóelkerülési viselkedést; ebben a szcenárióban mindkét populációra a nagy amplitúdójú fluktuációk jellemzők. Amikor ragadozóelkerülő viselkedést mutatnak a zsákmányállatok (M3), a ciklikusság mindkét populációban (kékkel jelzett pontok) csökken, és a ragadozók átlagos populációmérete az előző szcenárióhoz képest alacsonyabb értéken stabilizálódik. Amennyiben a zsákmányállatok képesek fajtársaik ragadozóelkerülési viselkedésére hasonló viselkedésváltozással reagálni (azaz használni a fajtársak által jelzett szociális információt; M4), mind a zsákmány-, mind pedig a ragadozópopulációk mérete (narancssárga pontok) jelentősen alacsonyabb varianciát mutat a korábbi szcenáriókhoz képest, ciklikusságuk megszűnik, és a két populációméret egymástól való függése is kisebb lesz.