Mint minden termesztett kultúra esetében, a gombatermesztésben is vannak olyan jelentős kártevőegyüttesek, amelyek a megfelelő védekezés hiányában óriási károkat okozhatnak. A gombatermesztésben a kétszárnyúak rendjébe tartozó gombaszúnyogok tekinthetők a legveszélyesebb kártevőknek. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a különböző hullámhosszúságú fény a gombaszúnyogok szervezetére, illetve viselkedésére. A vizsgálat célja, hogy hatékony fénycsapdázási módszereket fejlesszenek ki a termesztett gombakultúrák védelmére. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

A természetben a gombaszúnyogok elsősorban lebontó szervezetek. A lárvák legtöbbször a talajban fejlődnek, ahol különböző mikrogombákkal vagy növények hajszálgyökereivel táplálkoznak, de jelen lehetnek trágyakupacokban, avarban, holtfák kérge alatt, emlősök vackaiban vagy madárfészkekben is.

A mezőgazdaságban a gombaszúnyogok általában csak marginális kártevőnek számítanak, kártételük akkor válhat jelentőssé, ha igen nagy számban szaporodnak fel. A gombatermesztésben azonban rendkívül nagy károkat képesek okozni ezek az apró, fekete színű, törékeny repülő rovarok. Mivel a gombaszúnyogok fejlődéséhez a legfontosabb környezeti feltétel a nedves, nyirkos élőhely, a gombatermesztés kimondottan ideális életteret biztosít számukra akár egész évben. Nagy egyedszám esetén a gombaszúnyogok teljes termesztési hullámokat is tönkretehetnek, ami nagy veszteséget jelent a termesztők számára. A kifejlett rovarok a különböző gombás és bakteriális betegségek kórokozóit hurcolják szét a termesztőházon belül, míg a lárvák a termesztett gombák termőtestét károsítják.

Emiatt nemcsak hazánkban, de a világon mindenhol küzdenek a gombaszúnyogok ellen. – „Az egyoldalú növényvédőszerhasználat következtében már régen megjelentek rezisztens, illetve toleráns populációk külföldön, így a kémiai szerek már nem mindig biztosítanak megfelelő védelmet a kártevők ellen” – mondja Kecskeméti Sándor, az ATK tudományos segédmunkatársa. Hazánkban konvencionális, kémiai készítmény már nincs is engedélyezve a különböző termesztett kultúrákban, és új készítmény megjelenésére sem lehet számítani.

A termesztett gombák gyors fejlődése nehezen összeegyeztethető a növényvédőszerek élelmezésegészségügyi várakozási idejével. A hazai termesztésben ezért fonálférgeket – mint biopreparátumokat – használnak a gombaszúnyogok ellen, ugyanakkor ezek a készítmények sem biztosítanak teljes védelmet. A termesztők ezért agrotechnikai megoldásokkal próbálják gyéríteni a kártevőket: sárga ragacslapokat vagy ragasztócsíkokat helyeznek el a termesztőház megfelelő pontjain, valamint ultraibolya fényű csapdákat is kihelyeznek a folyosókra és termesztőblokkokba.

Az Európai Unió 2030-ra ötven százalékkal szeretné csökkenteni a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségét, ennek érdekében a mezőgazdaságban az alternatív, vegyszermentes védekezési eljárások fejlesztését kell szorgalmazni. A termesztők használnak ugyan ultraibolya fényű fénycsapdákat, azt azonban korábban még nem vizsgálták, hogy a csapdák által kibocsátott sugárzás valóban hatékony-e, illetve van-e olyan más spektrális tartomány, amely hatékonyabban vonzza a gombaszúnyogokat.

A kutatók most az egyik leggyakoribb gombaszúnyog (Lycoriella ingenua) spektrális érzékenységét és a fényhez való vonzódásának hullámhossz-függését vizsgálták elektroretinográfiás, illetve különböző viselkedéses kísérletekben. – „Részletesen megvizsgáltuk, hogy miként függ a gombaszúnyog fényhez való vonzódása a fény hullámhosszától és intenzitásától, majd arra az érdekes eredményre jutottunk, hogy a vonzódás hullámhossz-függése intenzitásfüggő: igen alacsony fényintenzitások mellett a zöld spektrális tartomány, míg magasabb fényintenzitások esetén az ultraibolya tartomány bizonyult a legvonzóbbnak” – magyarázza Egri Ádám, az ÖK tudományos munkatársa.

A most megjelent tanulmányban közölt vizsgálati eredmények alapján tehát olyan fénycsapdákat lenne érdemes alkalmazni a termesztőházakban, amelyek az ultraibolya spektrális tartomány mellett a zöld tartományban is sugároznak. A kutatók a későbbiekben egy ilyen, a korábbiaknál hatékonyabb fénycsapa kifejlesztésével szeretnék segíteni a gombatermesztőket a gombaszúnyogok elleni védekezésben.

Publikáció:

Kecskeméti, S., Geösel, A., Fail, J., Egri, Á. (2021) In search of the spectral composition of an effective light trap for the mushroom pest Lycoriella ingenua (Diptera: Sciaridae). Scientific Reports 11, 12770.