„Az időtálló regionális tudomány” címmel Horváth Gyula professzor, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete (ELKH KRTK RKI) egykori főigazgatója születésének 70. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferenciát és könyvbemutatót a Magyar Tudományos Akadémia IX. (Gazdaság- és Jogtudományok) Osztálya, a KRTK RKI, az MTA Regionális Tudományok Bizottsága (MTA RTB), valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT), 2021. november 30-án a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében.

A konferencia szervezői ezzel a rendezvénnyel kívántak emléket állítani Horváth Gyula munkásságának, aki kiemelt szerepet játszott a regionális tudomány magyarországi intézményesítésében, a területi egyenlőtlenségek problémájának feltárásában, valamint a regionális politika jelentőségének bemutatásában. Továbbá a konferencia jó lehetőséget teremtett felvázolni a magyar regionális tudomány kihívásait és ezek bázisán vitát indítani a regionális fejlődés és a területi politika jövőjének tudományos kérdéseiről.

A konferencia első szekciójának moderátora Varjú Viktor (igazgató, tudományos főmunkatárs, KRTK RKI) volt; az elhangzott előadások Horváth Gyulára emlékeztek. Az esemény megnyitója során Lamm Vanda (az MTA rendes tagja, az MTA társadalomtudományi alelnöke) hangsúlyozta, mennyire gazdag, tartalmas és a magyar tudomány szempontjából jelentőségteljes volt Horváth Gyula tudományos pályafutása. Rechnitzer János (kutatóprofesszor emeritus, KRTK RKI) előadásában felvázolta, hogy Horváth Gyula a magyar regionális tudományban betöltött vezető szerepe mellett több kelet-közép-európai országban is elősegítette, hogy a regionális tudomány gyökeret verjen. Szirmai Viktória (kutatóprofesszor, Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet) egy személyes hangvételű előadásban, számos képpel illusztrálva méltatta Horváth Gyulát mint tudóst, kollégát, mentort és a barátot. Vincze Mária Magdolna (az MTA külső tagja, professzor emerita, Babes-Bolyai Tudományegyetem) Horváth Gyula Erdélyben végzett tudományszervező tevékenységének jelentőségét, máig tartó hatását mutatta be: Horváth Gyula kimagasló szerepet játszott az erdélyi (kolozsvári és székelyföldi) regionális tudományi kutatóműhelyek létrehozásában, és folyamatosan támogatta az ott zajló tudományos munkát, illetve az ott dolgozó szakembereket. Lux Gábor (alelnök, MTA RTB, tudományos főmunkatárs, KRTK RKI) előadásában arra mutatott rá, hogy a területiség és a gazdasági folyamatok vizsgálata során Horváth Gyula számos európai ország (így Olaszország, a Brit-szigetek országai, Oroszország és a nyugat-balkáni országok) regionális politikáját vizsgálta, és ezek jó gyakorlatait igyekezett a hazai szakpolitikába is bevezetni. Pálné Kovács Ilona (az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor, KRTK RKI) a KRTK Regionális Kutatások Intézetének jogelődje, az MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) egykori főigazgatóinak (Enyedi György, Illés Iván és Horváth Gyula) vezetői ciklusait jellemezve vázolta fel Horváth Gyula helyét, jelentőségét a kutatóközpont fejlődésében. A szekció végén Varjú Viktor köszöntötte Horváth Gyula jelen lévő özvegyét, Sziráki Zsuzsannát, aki hosszú évtizedekig vezette a Regionális Kutatások Központjának könyvtárát.

A konferencia következő szekciója, amelyet Kovács Katalin (tudományos főmunkatárs, KRTK RKI) vezetett, Horváth Gyula életművének egyik kiemelt produktumára, a Kárpát-medence régiói kötetsorozatra fókuszált. A szekció keretében került sor a sorozat utolsó, 15., az észak-magyarországi régiót ábrázoló kötetének bemutatására. A kötet szerkesztője, Kocziszky György (professzor emeritus, Miskolci Egyetem) előadásában ismertette a kötet szerkesztésének fő szempontjait, és összegezte a tanulmányok legfőbb eredményeit. Ennek során kiemelte a régió elhelyezkedéséből következő, történelmileg szoros, de a XX. század kataklizmái következtében megszakadt kapcsolatrendszerét és ennek máig tartó hatását a régió társadalmi-gazdasági folyamataira, illetve a település- és térszerkezetre. A kötet szerzői a gazdasági összeomlás rendszerváltozást követő következményei, a gazdasági és humán tőke eróziója ellenére is törekedtek arra, hogy egy olyan fejlődési pályát vázoljanak fel a régió jövőjére vonatkozóan, amely révén az kitörhet a közepes fejlettségű térségekre jellemző csapdahelyzetből. Felkért hozzászólóként Benedek József (az MTA külső tagja, egyetemi tanár, Babes-Bolyai Tudományegyetem és Miskolci Egyetem) méltatta a kötet szerzőinek érdemeit.

A konferencia harmadik szekciójában (szekcióvezető: Józsa Viktória, az MRTT elnökségi tagja) elhangzó előadások arra próbáltak választ mutatni, hogy a regionális tudomány hogyan tud az élhető jövő szolgálatába állni. Lipták Katalin (tanszékvezető egyetemi docens, Miskolci Egyetem) előadásában a távmunkáról szóló friss, két felvételen alapuló kutatási eredményeit mutatta be, rámutatva a távmunkába való bekapcsolódás lehetőségeiben fennálló, a pandémia időszakában élesen megmutatkozó egyenlőtlenségekre. Hardi Tamás (tudományos főmunkatárs, KRTK RKI) az urbanizáció és a környezet kapcsolatát vizsgálta Közép- és Délkelet-Európában. Előadásában a városiasodás általános, illetve a posztszocialista országokra jellemző trendjeinek bemutatását követően közép-európai esettanulmányokkal (többek között Kolozsvárral) példázta, hogy a városok terjedése milyen hatással lehet a környezetre. Koós Bálint (tudományos munkatárs, KRTK RKI) pedig a klímaváltozás és a munkaerőhiány okozta mezőgazdasági kihívásokra, ezek vidékfejlesztési következményeire mutatott rá. Az előadásában elhangzottak szerint a magyar vidék túllendült a rendszerváltás sokkján, így lehetőség nyílhat arra, hogy a vidékfejlesztési politika nyisson a klímaadaptációra, a jövedelmezőség és az életminőség javítására.

Az eseményről videófelvétel készült, amely megtekinthető az MTA Youtube-csatornáján.