Először haladt el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda, amelynek fejlesztésében magyar mérnökök és kutatók, többek között az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK) szakemberei is részt vettek. Az űrszonda magyar idő szerint 2021. október 2-án 199 kilométerre közelítette meg a Merkúr felszínét, mely során már felvételeket és tudományos adatokat is továbbított a kutatóknak. 

A BepiColombo célja, hogy korábbi Merkúr-missziók, a Mariner 10 és a MESSENGER űrszonda vizsgálatait folytatva a kutatók jobban megismerjék a Naprendszer legbelső bolygójának fejlődését, geológiáját, magnetoszférájának eredetét és tulajdonságait, valamint különleges kölcsönhatását a közeli Nappal és annak folyamataival.

A magyar szakembereknek többek között a Planetary Ion Camera (PICAM) elnevezésű iontömeg-spektrométer fejlesztésében volt szerepük, amely a Merkúr felszínéről kirepülő ionokat tanulmányozza. A PICAM műszert működtető, a Merkúr környezetében fellépő extrém hőmérsékleteknek is ellenálló, alacsony feszültségű tápegységet a WIGNER FK, a BepiColombo szondát szimuláló elektronikus környezetet pedig a SGF Kft. mérnökei fejlesztették ki. A WIGNER FK kutatói részt vesznek a BepiColombo műszerei által mért adatok feldolgozásában is.

Az első elhaladást követően még éveket kell várni ahhoz, hogy a BepiColombo Merkúr körüli pályára állhasson. Az űrszonda addigra hat – a mostanihoz hasonló – gravitációs hintamanővert hajt végre a Merkúr körül, amelyek minden egyes alkalommal tovább lassítják a mozgását. Segítségükkel az űrszonda végül 2025 végén állhat majd bolygó körüli pályára.

A BepiColombo űrszonda különlegessége, hogy 2025-ös bolygó körüli pályára állása után két részre válik: az ESA által fejlesztett egység, a Mercury Planet Orbiter (MPO) közelről vizsgálja majd a Merkúrt, míg a JAXA által épített, Mio névre keresztelt Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO) elnyúlt pályán a Merkúr tágabb környezetét is vizsgálni fogja.

Kép forrása: ESA