Először mutatja be a jövő potenciális fenntartható energiaforrásának létrehozására irányuló magfúziós kutatásait az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a Glasgow-ban megrendezett COP26 klímavédelmi konferencián. Az ITER projektet ma, november 12-én ismertetik a világ vezetőivel. Az ITER-hez kapcsolódó fejlesztésekhez az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika és Fúziós Technológia Laboratóriumainak több tucat kutatója és mérnöke már egy évtizede aktívan hozzájárul.

A csillagok energiatermelési módjának megvalósítása földi körülmények között immár több mint fél évszázados vágya az emberiségnek. Az Európában jelenleg is épülő ITER berendezés jelentős előrelépést jelent ezen az úton. Ebben a berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, körülbelül 100 millió Celsius-fokos (°C) hidrogéngáz „ég” el héliummá. Az ITER-ben a tervek szerint tízszer több hőenergia keletkezik majd, mint amennyit az anyag fűtésére felhasználnak. A földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.

A beindítás mellett kritikus fontosságú a berendezés biztonságos és gyors leállítása abban az esetben, ha egy váratlan esemény miatt az szükségessé válik. A forró anyagba ekkor – puskagolyó gyorsasággal – mínusz 260 °C-os hidrogénjég-lövedéket, másnéven jégpelletet lőnek.  Ez egy sörétes puskához hasonlóan kis méretű jégdarabokkal szórja meg a célpontot, az ITER esetében a berendezés forró gázelegyét. Funkcióját tekintve úgy működik, mint egyfajta poroltó. Az elmúlt évtized kutatásainak eredményeképpen Budapesten, magyar szakemberek építik meg a belövőberendezés prototípusát. Az EK kutatói a pellet előállításának, gyorsításának és törésének tesztelésével, a kilövőszerkezet mérnöki tervezésével, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszerek kifejlesztésével jelentős mértékben hozzájárulnak az ITER későbbi biztonságos üzemeltetéséhez.

Ezenfelül a magyar mérnökök tervezték meg az egész ITER belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül működni tudjanak, illetve egyes komponenseket szintén ők teszteltek Budapesten.

A COP26 konferencián debütált az ITER új globális oktatási platformja, az úgynevezett „INFUSED” is, amely segítségére lesz mindazoknak, akik fúziós témáról tanulnak, abban a témában oktatnak vagy csak érdeklődnek a téma iránt. Külön érdekesség, hogy ezen a platformon megtalálható az EK mérnökei által fejlesztett, 3D-nyomtatható ITER modell is, amely bárki számára letölthető és kinyomtatható akár otthon is. A modell iránt érdeklődők bátran fordulhatnak kérdéseikkel az Energiatudományi Kutatóközpont fejlesztőihez.

3D-nyomtatott ITER

A november 12-i eseményt ezen a linken lehet élőben követni.