Bakró-Nagy Marianne, az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) professor emeritája, valamint Johanna Laakso, a Bécsi Egyetem professzora és Elena Skribnik, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem Finnugrisztika Tanszékének vezetője szerkesztésében elkészült a The Oxford Guide to the Uralic Languages című átfogó kötet. A kiadvány a tudomány legfrissebb eredményeinek tükrében mutatja be az uráli nyelvek rendszerének sokszínűségét, egymás közötti kapcsolataikat, történeti változásaikat és Eurázsia más nyelveihez fűződő viszonyukat. A szerkesztők szándéka egy olyan kézikönyv létrehozása volt, amely az uráli nyelvek tanulmányozására szakosodott hallgatókon és kutatókon kívül többek között a tipológusok, összehasonlító nyelvészek számára is megfelelő hivatkozási alap lehet.

Bár az uráli finnugor nyelvek kutatása hosszú és gazdag múltra tekint vissza, a leírások nagy része különféle nemzeti hagyományokon alapult, illetve az eredmények egyik-másik nyelv vagy témakör tekintetében mára már nem állják meg a helyüket. A The Oxford Guide to the Uralic Languages a tudományterület vezető és ifjabb kutatóinak munkája révén átfogó módon és a tudomány aktuális állása szerint ismerteti az uráli nyelvek rendszerének sokszínűségét, egymás közötti kapcsolataikat, történeti változásaikat és Eurázsia más nyelveihez fűződő viszonyukat.

A három nagyobb egységből felépülő kötet hat fejezetből álló első része a rekonstruált uráli alapnyelvet és rendszerének jellemzőit, a leánynyelvek kialakulását, illetve a három nemzetállami nyelv, azaz a magyar, a finn és az észt történetét és államnyelvvé válását mutatja be. Szintén ebben a részben olvashatunk a Baltikumtól Szibériáig terjedő terület kisebb uráli nyelveiről, ezek veszélyeztetettségéről és a revitalizációs törekvésekről, valamint e nyelvek írásbeliségének kialakulásáról és jellemzőiről.

A második rész harminchárom fejezete az egyes uráli nyelvekről és azok grammatikai rendszereiről ad áttekintést a fonológiai jellemzőktől a morfológiai, szintaktikai sajátosságokig, kitérve a szókincs és a nyelvi kapcsolatok ismertetésére is. Köztük több olyan nyelv is szerepel, amelyeknek rendszereit eddig viszonylag kevéssé kutatták, illetve amelyekről nem állt rendelkezésre angol nyelvű leírás. Ezek a fejezetek kisebb szövegmintákkal zárulnak.

A könyv tizennégy fejezetből álló harmadik részének esettanulmányaiban a szerzők az uráli nyelveken átívelő fonológiai, morfológiai és szintaktikai jellemzőket tárgyalnak összehasonlító, tipológiai megközelítésben. Ezek olyan témák, amelyekre eddig kevesebb figyelem irányult, vagy áttekintő összefoglalásukra még nem került sor.

A kötet negyvenhárom szerzője közül nyolcan magyarok: Gugán Katalin, Kenesei István és Sipos Mária az NYTK, Szeverényi Sándor és Sipőcz Katalin a Szegedi Tudományegyetem, Szécsényi Krisztina az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója, Schön Zsófia a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem, Wagner-Nagy Beáta pedig a Hamburgi Egyetem munkatársa.

A The Oxford Guide to the Uralic Languages kötet bemutatójára a Magyar Tudományos Akadémia 2022. évi közgyűlésének tudományos programja keretében kerül sor a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának rendezésében. A 2022. május 16-án 14 órakor kezdődő eseményen a könyvet Moravcsik Edit (University of Wisconsin-Milwaukee), az MTA külső tagja és Fenyvesi Anna (Szegedi Tudományegyetem) mutatja be.