Ugrás a tartalomra

Az SZBK Genetikai Intézetében három hónapja alakult új kutatócsoport célja új komplex kölcsönhatások azonosítása különböző makrofág-polarizációs szignálok között

Hírek

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetében Czimmerer Zsolt vezetésével három hónapja alakult Makrofág Polarizáció Csoport munkatársai több hazai és nemzetközi laboratórium kutatóival együttműködve, Zsolt Debreceni Egyetemen végzett korábbi kutatásait folytatva, a makrofágok polarizációjának transzkripciós és epigenetikai hátterét, valamint a veleszületett immunrendszer sejtjeinek memóriajellegű sajátságait vizsgálják. A témához kapcsolódóan nemrég jelent meg Czimmerer Zsolt legfrissebb publikációja a rangos Immunity szakfolyóiratban.

.

A makrofágok a veleszületett immunrendszer rendkívül plasztikus és heterogén sejtes elemei. Funkciójukat és fenotípusukat jelentősen befolyásolják a mikrokörnyezeti szignálok, amelyek transzkripciós faktorok aktiválásán keresztül különböző epigenetikai és génexpressziós programokat indítanak el, befolyásolva ezáltal a kiváltott makrofág-polarizációs útvonalat. A 2022 szeptemberében alakult kutatócsoport célja, hogy az epigenetika, az immunológia és a transzkriptomika módszereinek kombinálásával a mikrokörnyezetnek a makrofágok funkciójára és fenotípusára gyakorolt hatásait vizsgálja. A kutatók arra is választ keresnek, hogy több különböző mikrokörnyezeti szignál egyidejű vagy időben eltérő jelenléte milyen módon szabályozza a makrofágokon belüli génexpressziót, és ezáltal a polarizációt.

Az eredményeket bemutató tanulmányban a kutatók az eddig ismert, egymás hatását kölcsönösen gátló interakciók mellett új szinergisztikus kölcsönhatásokat azonosítottak az alternatív makrofág-polarizációs és a különböző patogén eredetű szignálok között, amelyek teljesen újszerű funkcionális sajátságokat kölcsönöznek a makrofágoknak. Komplex epigenomikai, transzkriptomikai és immunológiai megközelítéseket alkalmazva megfigyelték, hogy az alternatív makrofág-polarizáció során végbemenő intenzív epigenetikai átprogramozódás következtében teljes genom szinten jelentősen fokozódik a patogén eredetű molekulák által aktivált transzkripciós faktor komplex kötődése. A fokozott transzkripciósfaktor-kötés a genomi szabályozó elemek megnövekedett aktivitásával jár együtt, ami összességében a szinergisztikus génaktiváció kialakulásához vezet. Végül a kutatók az azonosított jelenség meglétét allergiás asztmában szenvedő egérmodellben is igazolták.

.

Ezen felfedezés segíthet megismerni olyan komplex megbetegedések patomechanizmusát, amelyekben az egymással ellentétes polarizációs szignálok egyszerre vannak jelen a makrofágok mikrokörnyezetében, együttesen alakítva azok funkcióját, és jelentősen befolyásolva a betegségek kimenetelét. A kutatás eredményének kiemelkedő szerepe lehet abban is, hogy a jövőben új terápiás megközelítéseket azonosítsanak olyan súlyos és nehezen kezelhető kórképekben, mint a glükokortikoid-rezisztens „kevert” típusú asztma.

A Makrofág Polarizáció Csoport a kutatásokban több hazai és nemzetközi laboratórium munkatársaival működik együtt. Nagy Lászlóval (Debreceni Egyetem, Johns Hopkins Egyetem), Bácsi Attilával (Debreceni Egyetem), Dániel Bencével (Stanford Egyetem) és Marten Hoeksema-val (Amszterdami Egyetem) a makrofágok polarizációjának transzkripciós és epigenetikai hátterét vizsgálják. Walter Jolánnal és Csomós Krisztiánnal (Dél-floridai Egyetem) az ABC (age-associated B cells) létrejöttében szerepet játszó epigenetikai és transzkripciós szabályozó mechanizmusok feltérképezésében működnek együtt. Az SZBK-ból Szebeni Gáborral és Honti Viktorral indultak el közös projektek a veleszületett immunrendszer sejtjeinek memóriajellegű sajátságait vizsgáló témákban.