Valkó Orsolya, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos tanácsadója vezető szerepet játszott az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) legújabb átfogó tanulmányának elkészítésében, amely egy regeneratív, megújuló mezőgazdasági modellt mutat be. A nemzetközi szakértői csoport munkájában Lengyel Szabolcs is részt vett, aki szintén az ÖK tudományos tanácsadója. A kutatók eredményei alapján az új modellre való áttérés számos ponton hozzájárulhat a mezőgazdasági tevékenység negatív hatásainak csökkentéséhez, valamint a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzéséhez. A Regenerative Agriculture in Europe – A critical analysis of contributions to the European Union Farm to Fork and Biodiversity Strategies című tanulmány hivatalos bemutatóját 2022. április 6-án tartották a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
A mezőgazdasági tevékenység az emberi élet alapjait teremti meg, azonban sok esetben jelentős káros hatással van a természetes élőhelyekre, az ott élő növény- és állatfajokra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra. A mezőgazdaság világszerte az erdőirtások és az egyéb élőhely-átalakító tevékenységek egyik legfőbb hajtóereje, emellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy egyharmada szintén a mezőgazdasági tevékenységhez kötődik.
Az EASAC által összehívott nemzetközi munkacsoport tagjai a most megjelent tanulmányukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy hozzájárulhat-e a mezőgazdaság a biodiverzitás megőrzéséhez és a klímavédelemhez. A munkacsoport célja egy átfogó elemzés elkészítése volt az Európai Unió agrár-környezetvédelmi szakpolitikájáról, melynek során a kutatók azt is vizsgálták, hogy a jelenlegi szabályozások lehetővé teszik-e egy regeneratív mezőgazdasági modell megvalósítását.
A munka aktualitását az európai zöld megállapodás adta, melynek célkitűzése, hogy Európa 2050-re karbonsemleges kontinens legyen. A zöld megállapodás két fontos pillére a biodiverzitási, valamint a „termőföldtől az asztalig” stratégia, melyek közös célja, hogy csökkentsék a mezőgazdaság biodiverzitásra és klímára gyakorolt káros hatásait, és visszaállítsák az európai agrártáj biodiverzitását.
A munkacsoport a mezőgazdaság, a biodiverzitás és a klíma közötti kölcsönhatásokat és visszacsatolásokat vizsgálta. Rendszerezetten elemezték a témában publikált igen gazdag nemzetközi irodalmat, különös tekintettel az áttekintő tanulmányokra és metaanalízisekre. Olyan jó mezőgazdasági gyakorlatokat azonosítottak, amelyek segítségével ez a tevékenység aktív módon hozzájárulhat a biodiverzitás megőrzéséhez és a szén-dioxid megkötéséhez.
A kutatók ajánlásokat fogalmaztak meg az Európai Unió közös agrárpolitikája bizonyos elemeinek továbbfejlesztésére is, hangsúlyozva a mezőgazdasági termelés tér- és időbeli diverzifikációjának kiemelt jelentőségét. Javaslataik között szerepel a vetésforgók, a sorköznövényzet és a takarónövények alkalmazásának elősegítése a kíméletes talajművelés, illetve a teljes éven át tartó növényborítás támogatása révén. Rámutattak arra, hogy ha a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok táji szinten összehangolt módon valósulnak meg, az jelentősen növelheti az egyes gazdaságokban alkalmazott regeneratív gazdálkodási elemek pozitív hatásait. Emiatt rendkívül fontosnak tartják, hogy olyan támogatási konstrukciók is elérhetővé váljanak, amelyeket egy adott tájban gazdálkodók közösen vehetnek igénybe.
A tanulmány a természetes élőhelyek helyreállításának jelentőségére is rámutat, ami a biodiverzitás megőrzése mellett hozzájárulhat a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságához is, többek között olyan kulcsfontosságú élőlények megóvásával, mint a beporzók vagy a mezőgazdasági kártevők természetes ellenségei.