Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) szakemberei a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését mérik fel egy tavaly indított citizen science projektben, melynek során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításáról és a biztonságos beküldés módjáról a Kullancsfigyelő projekt honlapján találhatók további tudnivalók.
A Kullancsfigyelő projektben a kutatók a lakosság segítségével vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de vándormadarak segítségével könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. Az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élnek túl az itteni éghajlaton. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól, ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. Az állat aktívan vadászik, tehát a kiszemelt gazdaszervezetre nem lesből támad, hanem a hazai kullancsoknál jóval gyorsabban, futva követi akár hosszú időn keresztül, amiben különösen jól fejlett szeme segíti.
A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak. Emberek körében a vírus a fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján is terjedhet, ezért a fertőzési gócokban az állattartásban dolgozók vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért viszonylag kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére.
A projekt elindítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fénykép és beküldött példány érkezett az ÖK-hoz. Ahogy dr. Földvári Gábor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, a „járulékos fogások” sem haszontalanok, hiszen a programban a lakosság széles körű részvételének köszönhetően egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is az ország területének jelentős részére vonatkozóan információkat kapnak a kutatók. Az eddig beérkezett öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül kétségkívül a két Hyalomma kullancs a leginkább figyelemreméltó. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. A beküldött egyedek molekuláris biológiai módszerekkel történő további vizsgálata, esetleges kórokozókkal való fertőzöttségének megállapítása a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködésben történik. A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azonban a más kórokozókra irányuló molekuláris vizsgálatok még jelenleg is folynak.
Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, kiemelten a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma-egyedet találnak, jelezzék azt a kullancs@ecolres.hu e-mail címen. Több hírportálon tévesen a tarka pajzsú, kutyákon gyakori Dermacentor kullancs képe jelent meg Hyalomma helyett. Dr. Földvári Gábor ezért ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a Hyalomma kullancs háti felületét egyszínű sötét pajzs borítja, ahogy a kutatás honlapján látható. Az azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon találhatók.
A Kullancsfigyelő projekt elindításáról itt írtunk részletesen.
A Vas megyei kutyán idén szeptemberben talált példányról ebben a cikkben számoltunk be.
A Bács-Kiskun megyei szarvasmarháról begyűjtött egyedről itt olvasható bővebb beszámoló.