Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) is részt vesz az európai beporzók hatékonyabb és rendszerezettebb feltérképezése céljából induló SPRING (Strengthening Pollinator Recovery through Indicators and monitoring) monitoringprogramban. A tizenkilenc kutatóintézet együttműködésében megvalósuló hiánypótló projektet Josef Settele, a Helmholtz Centre for Environmental Research (UFZ) kutatója és David Roy, a UK Centre for Ecology & Hydrology (UKCEH) munkatársa vezeti, az ÖK a magyarországi és a romániai feladatok koordinációjáért felel.

A rovarok szerepe jelentős mind az ökoszisztémák, mind a gazdaság szempontjából. A vadon élő virágzó növények csaknem 90 százalékának beporzása legalább részben az állatoktól függ, és e növények több mint 75 százalékának beporzókra is szüksége van ahhoz, hogy a fennmaradásukhoz szükséges jó minőségű magot teremjenek, és magas hozamot érjenek el. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről megfelelő mennyiségű és rendezett információ váljon elérhetővé. E célt szolgálja az Európai Bizottság kezdeményezésére indult SPRING projekt, amelynek keretében a résztvevők egy EU-szintű beporzó-monitoringrendszert hoznak létre.

Annak ellenére, hogy számos faj fontos szerepet tölt be a beporzásban, a köztudatban eddig a mézelő méheken és néhány pillangón kívül kevés rovar kapott figyelmet. Mivel azonban egyre világosabbá válik, hogy beporzók nélkül komoly károk fenyegetik az ökoszisztémákat és a gazdaságot, a társadalmi és a politikai szférában is fokozott érdeklődés övezi őket.

„A legtöbb érintett fél egyetért abban, hogy több információra van szükségünk az európai biodiverzitás állapotára vonatkozóan. Mit tudunk a régióink biológiai diverzitásáról? Vannak-e már olyan fokozatosan megjelenő veszteségek, amelyek komoly problémákhoz vezethetnek? Ez eddig csak néhány, jól tanulmányozott növény- és állatcsoport, például madarak vagy lepkék esetében tapasztalható. Ám a beporzók uniós szintű felmérése hamarosan új lehetőségeket fog teremteni” – mondta Josef Settele, az UFZ biodiverzitás-kutatója.

Az EU Pollinator Monitoring Scheme koncepcióját egy nemzetközi szakértői csoport dolgozta ki 2020-ban, és a most induló 5 millió eurós költségvetésű SPRING projekt a tervek szerint 2023-ig elvégzi az ebben javasolt módszertanok tesztelésének egy részét.

„A már sok európai országban működő lepkemonitoringot fogjuk mintaként használni a beporzók felmérésére” – magyarázta Josef Settele. Németországban 2005-ben indult el az a citizen science projekt, amelynek keretében az önkéntesek meghatározott útvonalakat járnak be a nyári hónapokban, és feltérképezik az észlelt lepkéket. Ugyanezt az elvet alkalmazzák a lepkék előfordulásának felmérésére minden évben Európa számos más országában, köztük Magyarországon is.

Dániában, Görögországban, Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában még nem működik hasonló program, a SPRING elindulásával azonban idén tavasztól kezdetét veheti a „lepkevadászat”. A helyi természetvédelmi szervezetekkel, egyesületekkel együttműködve a projektcsapat először önkénteseket és koordinátorokat keres az egyes országokban, majd az ott előforduló fajok azonosítására fajhatározó anyagokat fejleszt vagy fordít le.

Európa virágait azonban nem csak a lepkék porozzák be, más rovarcsoportok valójában sokkal nagyobb szerepet játszanak ebben a folyamatban. „Tehát mely rovarokat kell mindenképp rögzíteni ahhoz, hogy érdemi adatokat kapjunk a beporzók helyzetéről? Milyen módszerek alkalmasak erre? Melyek azok a legkisebb területek, amelyeket meg kell vizsgálni? És milyen erőforrásokba fog kerülni a teljes projekt? A hatékony monitorozás érdekében a projekt részeként egyfajta minimumprogramot fogunk kidolgozni és tesztelni” – árulta el David Roy, az UKCEH Biológiai Nyilvántartó Központ vezetője.

A projektben részt vevők országonként legfeljebb 24 vizsgálati területen különféle módszereket alkalmaznak a beporzók sokféleségének felmérésére. Például a pillangók megfigyeléséhez hasonlóan az önkéntesek meghatározott útvonalakon térképezik fel a vadméheket és a zengőlegyeket is. A kutatók azt is megvizsgálják, hogy a beporzók diverzitása mennyire hatékonyan mérhető különböző módszerekkel. „Tapasztalataink alapján javaslatokat dolgozunk ki arra vonatkozóan, hogy az egyes országok hogyan tudják a legjobban folytatni a monitorozást, így minden uniós tagállamra vonatkozóan külön koncepciót alkotunk” – magyarázta David Roy. Ahhoz azonban, hogy mindez – főleg a beporzók feltérképezése – hatékonyan működjön, elegendő képzett támogatóra és helyi együttműködésekre van szükség.

A pillangók megfigyelésével kapcsolatos tapasztalatok alapján a projekt szakemberei bíznak abban, hogy – egy kis gyakorlással – az amatőrök is sok beporzófajt meg tudnak különböztetni. Ez azonban bizonyos esetekben nem olyan egyszerű, például csak Magyarországon közel 700 vadméhfajt különböztetünk meg, köztük a poszméheket is. Kevesen tudják ezért magabiztosan azonosítani a fajok nagy részét. Ennek megváltoztatása érdekében a projektcsapat a méhek legalább bizonyos csoportszintű azonosítását segítő online anyagok kiadását és képzések szervezését tervezi. Emellett egy olyan mobilalkalmazás kifejlesztését is célul tűzték ki, amely képfelismeréssel képes legalább néhány rovart faj szerint azonosítani.

A SPRING projekt kétéves módszertani tesztelési munkáinak befejezése után remélhetőleg „élesben” is kezdetét veheti a beporzó rovarok széles körű monitorozása, melynek segítségével Európa jobb áttekintést kaphat a beporzóiról. A kutatók célja, hogy a legtöbb európai államot bevonják a megfigyelési programba annak érdekében, hogy pontosan azonosítsák azokat a területeket, amelyek még fejlesztésre szorulnak a beporzók helyzetének felmérése és védelme terén.