Ugrás a tartalomra

Az ÖK kutatói az aszály hatását vizsgálják a Debrecen környéki kisvízfolyások ökológiai folyamataira

Hírek

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Tisza-kutató Osztályának szakemberei a Debrecen környéki kiszáradó kisvízfolyások vízjárását, élőlényközösségeit, valamint fizikai és kémiai jellemzőit vizsgálják a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) fiatal kutatói kiválósági programja és a Riverine közcélú monitoringprogram keretében. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen hatással vannak a felszíni vizekben zajló ökológiai folyamatokra az olyan szélsőséges időjárási események, mint például az aszály. Az eredmények azt mutatják, hogy a vízszintcsökkenés, a mederszárazság vagy a villámárvizek egyre gyakoribb előfordulása alapvető változásokat okozhat a helyi élőlényközösségek összetételében, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet. A várható környezeti változásokra és ezek élőlényekre gyakorolt hatásaira vonatkozó ismeretek hozzájárulhatnak a természet- és környezetvédelmileg felelős, ugyanakkor nemzetgazdasági szempontokat is szem előtt tartó vízgazdálkodási döntések jobb tervezhetőségéhez és megvalósíthatóságához.

cikkbe kep

Az idei aszályos nyár ízelítőt nyújt abból, mi vár ránk az elkövetkező években. Naponta jelennek meg hírek a majdnem vagy teljesen kiszáradt tavakról, tározókról, kisvízfolyásokról. A helyiek, a természetjárók, a horgászok és a vízügyi szakemberek által jól ismert jelenség egyes területeken nem új keletű, azonban ma már turisztikailag igen jelentős vizeket is súlyosan érint ez a probléma. Felszíni vizeink, a tavak, folyók, patakok szerepe ennek következtében egyre inkább felértékelődik a mindennapi életben is.

A szakemberek számára az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a felszíni vizekben végbemenő kedvezőtlen folyamatok kapcsán felmerülő problémák a hazai gyakorlatban korábban alkalmazott vízgazdálkodási módszerekkel nem oldhatók meg. Kiváltképpen igaz ez az alföldi kisvízfolyásokra, melyeknek kiemelt szerepük van a térség mezőgazdaságában (öntözés, vízellátás), az árvízvédelemben (vízelvezetés), a szabadidős tevékenységekben (horgászat) és a természetvédelemben, különös tekintettel a biológiai sokféleség megőrzésére. Az elmúlt években egyre gyakoribbá váló, elhúzódó aszályos időszakok felborították a régi egyensúlyt, ami elmélyíti az egyes ágazatok közötti szakadékot. A vízügyi szakembereknek úgy kell összehangolniuk a különböző területek igényeit, hogy eközben az EU Víz Keretirányelv előírásainak is megfeleljenek, ez utóbbi feladatukat azonban a kiszáradó vízfolyások esetében adatok és módszertan hiányában jelenleg nem tudják hiánytalanul ellátni.

nyitokep

A mostani projekt keretében vizsgált vízfolyásszakaszok többnyire csak 1 hónapra, egyesek azonban 2-3 vagy akár 9-10 hónapra kiszáradtak, emellett teljes vízfolyások legalább 1, legfeljebb 5 hónapig tartó kiszáradását is megfigyelték a kutatók. Azt találták, hogy a meder szárazodása, illetve a víz esőzések utáni visszatérése alapvető változásokat okozhat a felszíni vizek fizikai és kémiai állapotában, ezáltal a helyi élőlényközösségek összetételében. A vízszintcsökkenés, a mederszárazság vagy a villámárvizek egyre gyakoribb előfordulása így végül a biológiai sokféleség csökkenéséhez vagy az egyes élőlénycsoportok funkcióinak, például oxigéntermelésük hatékonyságának és a táplálékforrás minőségének megváltozásához vezethet.

A kiszáradt felszíni vízfolyások száma már most kiemelkedően magas, ráadásul a felszíni vizeinkben jelenleg is zajló típuseltolódások ‒ például az állandó vízjárásúak kiszáradóvá válása ‒ a jövőben felgyorsulhatnak. Mivel ezek a vízterek az elkövetkező években-évtizedekben várhatóan egyre többször és hosszabb ideig lesznek kiszáradva, az ÖK Tisza-kutató Osztálya szakembereinek jövőbeli célja a kiszáradó kisvízfolyásokban zajló ökológiai folyamatok mind pontosabb feltárása. A várható környezeti változásokra és ezeknek a helyi élőlényközösségekre gyakorolt hatásaira vonatkozó ismeretek hozzájárulhatnak a természet- és környezetvédelmileg felelős, ugyanakkor nemzetgazdasági szempontokat ‒ például mezőgazdaság, turizmus ‒ is szem előtt tartó vízgazdálkodási döntések, esetleges beavatkozások jobb tervezhetőségéhez és megvalósíthatóságához.