A vadon élő beporzók számának csökkenésével és ennek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik az EU Horizont 2020 Safeguard projekt, melyben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. (RCISD) szakemberei is részt vesznek. A most induló projekt 7,5 millió euró támogatásban részesül az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából azzal a céllal, hogy bővítse ismereteinket az európai vad beporzók, köztük a méhek, pillangók, legyek és más beporzó rovarok helyzetéről és a velük kapcsolatos változásokról. A konzorciumot 14 európai ország és Kína 25 intézményének kutatói, civil szervezetei, ipari és szakpolitikai szakértői alkotják.
A vadon élő beporzók az európai biodiverzitás kulcsfontosságú elemei, amelyek sokféleképpen járulnak hozzá az emberi jólléthez, valamint kulcsszerepük van a természetes ökoszisztémák működésében is. Világszerte és Magyarországon is számos veszély fenyegeti őket, többek között az éghajlatváltozás, a tájhasználat és az élőhelyek átalakulása. A hanyatlás tényleges mértéke és okozati összefüggései azonban még mindig nem tisztázottak, ahogy az sem, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban visszafordítani a folyamatot.
A vad beporzókra nehezedő sokrétű nyomás csökkentése
A projekt keretében a szakemberek terepi kutatásokat fognak végezni a vadon élő beporzókat fenyegető sokféle tényező szisztematikus elemzéséhez, és értékelik a különböző beavatkozások hatékonyságát. A Safeguard egyik célja, hogy a résztvevők többféle új eljárást dolgozzanak ki a beporzók támogatására a mezőgazdasági táblától a táji szintig terjedő léptékben – mezőgazdasági, természetes és városi rendszerekben egyaránt.
Mozgósítás összehangolt cselekvésre
A Safeguard a legjelentősebb érdekelt felekkel közösen kidolgoz egy integrált értékelési keretrendszert, beleértve a döntéshozatali protokollokat is, így kutatási tapasztalataival hatékonyabban támogathatja a globális, európai és nemzeti szakpolitikusokat a döntéshozatalban. A projekt létrehozói növelni kívánják a vad beporzók ismertségét, és tudatosítani szeretnék értéküket a társadalom számára, különösen a nagyközönség, az ipar, az üzleti élet és a döntéshozók körében annak érdekében, hogy Európa-szerte sokrétű, összehangolt intézkedésekkel szorítsák vissza a vadon élő beporzók számának csökkenését.
„Ez az interdiszciplináris projekt jelentős mértékben hozzájárul a vadon élő beporzók védelméhez Európában, és megerősíti a hazai beporzók megőrzését és a magyar kutatók nemzetközi elismertségét” – nyilatkozta Báldi András, az ÖK tudományos tanácsadója, a projekt egyik magyar résztvevője.
