Borza Sándor biológus, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója, az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban végez természetvédelmi kutatásokat a Kooperatív Doktori Program keretében. A PhD-hallgató egy új projektet kezdeményez a vadállatok gázolásával kapcsolatos helyzet felmérésére. Célja, hogy új megoldásokat találjon a probléma kezelésére, melyekkel csökkenthető a természetvédelmi kár és az anyagi veszteség.

A projekt az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak, köztük Godó Laura tudományos segédmunkatárs, Valkó Orsolya kutatócsoport-vezető (Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport) és Deák Balázs tudományos tanácsadó, témavezető mentorálásával valósul meg.

A citizen science – lakossági tudományos – kampányban a kutató arra kéri a lakosságot, hogy osszák meg közúti tapasztalataikat, véleményüket, javaslataikat az állatok gázolásával kapcsolatban. A felmérésben az ezen a linken elérhető kérdőív kitöltésével lehet részt venni.

Az állatok gázolásával kapcsolatos első célzott vizsgálatot egy angol kutató végezte el 1935-ben, ekkor 6400 kilométernyi útszakaszt felmérve összesen 940 elütött madár tetemére bukkant.  Egy friss, 2020-as publikáció szerint az európai utakon a gázolás áldozatává váló madarak becsült száma évente körülbelül 194 millió egyedre tehető, míg az emlősöké 29 millióra. Egy másik tanulmány szerint évente több mint 400 millió gerinces állat pusztul el világszerte az utakon. 1978-tól kezdődően hazánkban is végeztek ilyen irányú tanulmányokat, de a legátfogóbb kutatás óta majdnem 15 év telt el, így aktuálissá vált a téma napirendre vétele.

A közutak fejlesztése iránt rendkívül nagy az igény a társadalom és a gazdaság részéről, ugyanakkor annak is fontos szempontnak kell lennie, hogy a sűrűsödő úthálózat és a növekvő forgalom lehetőség szerint ne károsítsa az állatvilágot és a természetet.

A kutatók célja túlmutat a probléma felmérésén, vagyis az elgázolt állatfajok felsorolásán és számszerűsítésén. A kitöltött kérdőívek és saját vizsgálati eredményeik segítségével javaslatokat szeretnének tenni a probléma kezelésére, melyekkel csökkenthető a természetvédelmi kár és az anyagi veszteség.