Ugrás a tartalomra

Az FI 2023-tól átveszi a Tihanyi Geofizikai Obszervatórium kutatási és közfeladatainak ellátását

Hírek

A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium (TGO) kutatási és közfeladatainak ellátását 2023. január 1-jétől az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) veszi át. A jövőben így a soproni FI végzi a geomágneses tér változásainak folyamatos megfigyelését és a geomágnesség és a Föld körüli térség mágnesezett plazmakörnyezetének vizsgálatát, továbbá a nemzetközi és hazai együttműködésekben vállalt feladatokat. A TGO-ban folyó kutatások integrációja és ütemes fejlesztése, légkörfizikai, geodinamikai irányú kiterjesztése középtávon új kutatók, mérnökök alkalmazásával és műszeres fejlesztésekkel valósulhat meg.

Maróth Miklós, az ELKH elnöke elmondta: „Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és nemzetközi kutatásokban. A TGO tevékenysége jól illeszkedik az FI kutatási profiljához, a feladatátvétellel bővül az ELKH tudományos tevékenységi köre és infrastruktúrája, hozzájárulva e célunk megvalósításához.”

A TGO a múlt század klasszikus geomágneses obszervatóriumainak mintájára jött létre 1955-ben. Elsődleges feladata a geomágneses főtér folyamatos megfigyelése, az évszázados léptékű, úgynevezett szekuláris változások és terepi mágneses mérések bázisának biztosítása, valamint az aktuális mágneses elhajlás meghatározása. A magnetométerek fejlődésével és a digitális technikák alkalmazásával az 1980-as évektől az obszervatóriumi rutinfeladatokat nagyrészt automatizálták, a geomágnesség navigációban betöltött szerepe háttérbe szorult. A geomágneses obszervatóriumi világhálózat adatgyűjtési és adatszolgáltatási protokollja mára elsősorban a földfizikát és az űrkutatást, azon belül pedig a Föld körüli térség diagnosztizálását szolgálja. A bolygó környezetének dinamikus változásai iránt világszerte megnőtt természettudományi és űrtechnológiai érdeklődés miatt tartalmas nemzetközi projektekre főként az űrkutatás és a globális változások kutatása terén van lehetőség.

A felszíni állomások által regisztrált idősorok a műholdas mérések fontos kiegészítőiként szolgálnak a Föld plazmakörnyezetében lezajló folyamatok megértésében és modellezésében. A földi mágneses tér időbeli változásainak nagy pontosságú megfigyeléséhez több, egymástól független párhuzamos rendszerre van szükség. A TGO, valamint a már korábban is az FI által működtetett nagycenki Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium egymást kiegészítve végez reprezentatív és geomágneses megfigyeléseket az egész Kárpát-medencére vonatkozóan.

Wesztergom Viktor, az FI igazgatója kiemelte: „E két megfigyelőállomás egy kézben történő működtetése révén az FI képes lesz maradéktalanul ellátni a geomágnesség és az aeronómia területén adódó közfeladatokat. Ezáltal a hazai földfizika és űrtudomány számára új, összehangolt kutatási infrastruktúra áll majd rendelkezésre, annak minden tudományos és alkalmazott geofizikai lehetőségével.”

Az elektromágneses zavaroktól sikeresen megóvott környezetben található cserhegyi TGO-ban a 90-es évek elejétől az egyéni kutatói kezdeményezések és társintézmények projektjei révén egyre nagyobb szerepet kaptak az űrkutatási témák. A pályázati eredményesség és a tudományos érték szempontjából az előbbiek közül kiemelkedik a plazmarezonanciák kutatására épülő meridionális magnetométer-hálózat (European quasi-Meridional Magnetic Array, EMMA), az utóbbiak közül pedig a mágneses erővonalak mentén terjedő elektromágneses hullámmódus kutatása, illetve a hullámcsomag diszperziójának hasznosítása az űridőjárás területén (Automatic Whistler Detector and Analyzer Network, AWDANet). Az EMMA és az AWDANet a magyar űrkutatás kiemelt programjai, vezetőik az FI kutatói. Fenntartásuk és a rájuk épülő projektek koordinálása a jövőben az ezen a téren kellő szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező FI feladata lesz. Mindkét témában számos űrkutatási pályázat és nagy hatású publikáció előkészítése folyik.

A kutatási tevékenység bővítése, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása további kutatók, mérnökök alkalmazásával, illetve műszeres fejlesztésekkel valósulhat meg.

Tihany a tudományos továbbképzés – pl.: nyári iskolák, egyetemi gyakorlatok – és a tudományos ismeretterjesztés – pl.: tudománytörténeti, földfizikai és űrtudományi kiállítások – számára ideális helyszín. A létesítmény kivételes adottságainak ilyen irányú jobb kihasználását szolgálhatja a Sopron–Tihany szinergia kiépítése.