Az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője és az ELTE PPK egyetemi tanára, Dr. Kovács Ilona irányításával, online kérdőíves módszer alkalmazásával végzett vizsgálat keretében a kutatók az emberi képzelet működésének az életkorral összefüggő változását tanulmányozták. Azt találták, hogy a képzelet élénksége 12 és 60 éves kor között az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken. Az eredmények arra utalnak, hogy a felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia – a képzelet hiánya – mellett létezhet az afantáziának egy genetikai alapú formája is, amely már gyermekkorban is megfigyelhető. A kutatásról szóló tanulmány a Cortex című rangos nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg.
Az emberi képzelet talán a leginkább szubjektív mentális funkció, ezért az egyének képzeleti működését nehéz összevetni egymással. A képzelet élénksége igen széles skálán mozog az afantáziától, vagyis a képzelet teljes hiányától a hiperfantáziáig, azaz a nagyon élénk képzeletig.
A képzelet működésére irányuló vizsgálatok eddig elsősorban arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon megragadják és mérhetővé tegyék ezt a szubjektív jelenséget. A kérdőíves, kísérleti és agyi képalkotó eljárásokat alkalmazó korábbi kutatások keretében főként a felnőtt képzeleti tevékenységet tanulmányozták, így ezekből a vizsgálatokból nem derült ki, hogy az egyénre jellemző képzeleti élénkség változik-e az életkor előrehaladtával, illetve a fejlődés során milyen átalakuláson megy át a képzelet.
A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora az afantáziával élők aránya a populációban. Egy online felmérés keretében különböző életkorú embereket kértek meg egy a képzeleti kép élénkségét vizsgáló egyszerű kérdőív (Vividness of Visual Imagery Questionnaire, VVIQ) kitöltésére. A tanulmány első szerzője, Gulyás Erzsébet által közzétett kérdőíves felmérésen több mint kétezer 12 és 60 év közötti válaszadó vett részt. A kitöltés során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelniük, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelniük kellett, hogy mennyire élénken sikerült azokat felidézni.
Mivel a minta nem reprezentatív, az afantázia előfordulási arányát a mostani vizsgálat alapján nehéz lenne pontosan megállapítani, a kutatók azonban egy meglepő és eddig nem ismert negatív életkori trendet figyeltek meg. E szerint nemcsak az afantáziások, de a hiperfantáziások száma is eltérő a különböző életkori csoportokban. Az 1. A) ábrán bemutatott negatív életkori trend alapján minél idősebb valaki, jellemzően annál alacsonyabb pontszámot ér el a VVIQ-kérdőíven. A B) ábrán az is látható, hogy a különböző VVIQ-pontszámtartományokba tartozó személyek a teljes életkori csoport hány százalékát teszik ki. Szembetűnő, hogy míg a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, a 100 pontos skálán 60 pont feletti képzeletről számolt be, és egyáltalán nincs közöttük 20 pont alatti afantáziás, addig a legidősebbek több mint 20 százaléka már az afantáziás csoportba tartozik, és alig több mint 20 százalékuk hiperfantáziás.
1. ábra
Az eredmények alapján a kutatók ábrázolták az emberi képzelet hipotetikus fejlődésmenetét (2. ábra). Míg a gyermekek nagy része a hiperfantáziás tartományba tartozhat, a felnőttek képzeleti élénksége alacsonyabb, és az életkor előrehaladtával egyre többen „csúsznak bele” az afantáziás tartományba. A felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia mellett ugyanakkor létezhet egy genetikai alapú formája is az afantáziának, amely már gyermekkorban is megfigyelhető. Az új eredményre az afantáziával élők világhálózatának képviselői is felfigyeltek, és 2022. szeptember 30-án élő online előadásra és vitára kerül majd sor a világ minden táján élő afantáziások részvételével.
2. ábra
A felmérés folytatódik, a VVIQ-kérdőív kitöltésére itt van lehetőség, a kutatásról további információ pedig itt található.