Az ELKH-DE Népegészségügyi Kutatócsoport meghatározó szerepet játszott a Debreceni Egyetem (DE) Népegészség- és Járványtani Intézetének koordinálásával megvalósuló, Magyarországon egyedülálló online térinformatikai szolgáltatás kidolgozásában, a hazai szegregátumokban élők egészségéről és egészségügyi helyzetéről. A rendszer lehetővé teszi, hogy felmérjék a szegregált területeken élők egészségügyi problémáit, s ezekre tényeken, adatokon alapuló intervenciós programokat dolgozzanak ki. A kutatók azt remélik, hogy a szolgáltatás hamarosan a gyakorlatban is alkalmazható lesz.
Magyarországon mintegy 1000 településen 400 ezer ember él szegregátumokban. A teljes országot lefedő monitoringrendszer egy online térinformatikai szolgáltatáson keresztül, térképek és táblázatok segítségével mutatja be a szegregált telepeken élők helyzetét. A rendszer 185 egészséggel kapcsolatos indikátort felhasználva jellemzi a hazai szegregált körülmények között élők abszolút és az azonos település nem szegregáltan élő népességéhez viszonyított relatív helyzetét. Magyarországon először ez a rendszer írta le tudományos alapossággal az ilyen környezetben élők alapvető egészségügyi problémáit.
„Az indikátorok mindegyike olyan területet fed le, amelyek jelentős egészségegyenlőtlenségeket képesek kimutatni. Arra törekedtünk, hogy a nemzetközi gyakorlatban használt indikátorok alapján olyan mutatókat képezzünk, amelyek a magyarországi viszonyokat jól le tudják írni. Az elemzésben számszerűsíteni tudjuk az ellátási hiányosságokat, ami segíti a szükséges beavatkozások tervezését és az elvégzett beavatkozások értékelését” – ismertette Pálinkás Anita, az ELKH-DE Népegészségügyi Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, aki elsősorban az indikátorkészlet fejlesztésében vett részt.
Az indikátorok alapján az látszik, hogy a komplementer területekhez képest a szegregátumokban élők 20-25 százalékkal gyakrabban járnak háziorvoshoz, de ritkábban jutnak el a szakellátásba. Ennek az a következménye, hogy gyakrabban és súlyosabb tünetekkel kerülnek kórházba, és a halandóság is nagyobb közöttük. Az adatokból az is kiderült, hogy jelentős különbségek vannak például a terhességmegszakítások és a koraszülések számában is.
„A projekt keretében létrehozott módszer Magyarország összes településének vizsgálatára is alkalmas. A rendszer további nagy előnye, hogy megbízható és kellően részletes adatokkal tudja támogatni a prioritások felállítását is. Meghatározhatjuk, hogy egy adott településen hol van szükség beavatkozásra, különböző intézkedésekre annak érdekében, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek” – emelte ki Vincze Ferenc, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézetének tanársegéde.
„Tekintettel arra, hogy szolgáltatásunkat korábban a hazai háziorvosi rendszer monitorozására dolgoztuk ki, és ezt adaptáltuk a szegregátumokra, véleményünk szerint a rendszer szélesebb körben, az egészségügyi alapellátás fejlesztése során is alkalmazható lenne. A kutatás másik előnye, hogy mivel az adatokat regionális szinten is összesítettük, választ adhatunk többek között arra, hogy a Debreceni Egyetem ellátási területén milyenek az ellátási viszonyok, meg tudjuk mutatni, hol vannak jól és kevésbé jól ellátott területek. Ez az egyetem vezetőinek is fontos információkat nyújthat” – tette hozzá Sándor János, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézetének igazgatója.
A kutatók azt remélik, hogy a vizsgálatban kidolgozott szolgáltatás hamarosan ingyenesen hozzáférhető lesz, és hasznos információkkal szolgálhat többek között az önkormányzatoknak, a háziorvosoknak és a civil szervezeteknek.
A szolgáltatást a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézete által koordinált munkacsoport dolgozta ki, amelynek tagja a Központi Statisztikai Hivatal, a Miniszterelnökség Lechner Tudásközpontja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkársága.