Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (TAKI) igazgatója, Dr. Pásztor László az intézményben folyó munka sokszínűségéről, legfontosabb szakmai küldetéséről és jövőbeli kilátásairól beszélt.

A korszerű talajtan összetett tudományág. A TAKI munkatársaira a sokféleség jellemző, és vizsgálataik közege köti össze őket. Az egyes területek kutatói – biológusok, geológusok, geográfusok, környezetkutatók, térképészek, vegyészek, agrárkörnyezet- és kertészmérnökök – különbözőképpen és más-más tudományos szempontok alapján vizsgálják a talajt, mégis egységben jelenítik meg az eredményeket. Közös szemléletük, hogy a talajt feltételesen megújuló erőforrásnak tekintik, melynek minél teljesebb körű megismerése érdekében más területek szakembereivel – többek között botanikusokkal, erdészekkel, geofizikusokkal, hidrológusokkal, mezőgazdászokkal, természetvédőkkel – is együttműködnek. Az intézet legfontosabb értéke ez a kutatóközösség, amely hatékonyan képes együtt gondolkodni. Szakmai sikerességük és egyedülálló helyzetük a talaj átfogó, rendszerszemléletű kutatásában és a csapatmunkában rejlik. Tudományos teljesítményük révén az intézet olyan gyakorlati célokat megvalósító projektekben is részt vesz, amelyek a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az ökológia, a természetvédelem, a területi tervezés és a vidékfejlesztés területeit is érintik.

A talajtan fő hangsúlyai sokat változtak az utóbbi évtizedekben. Előtérbe kerültek a környezeti szempontok, többek között a mezőgazdasági folyamatok talajra és azon keresztül a környezetre gyakorolt hatásai. Míg a víz vagy a levegő rossz minőségét szinte azonnal érzékeljük, addig a talaj romlását legtöbbször csak későn vesszük észre. Ezért kiemelten fontos a talajok folyamatos vizsgálata, állapotuk, folyamataik, funkcióik nyomon követése. A változás nemcsak a szemléletben, de a kutatási módszerekben is érzékelhető, többek között az adatgyűjtés, a megfigyelési módszerek automatizálása, az adatok digitalizálása, az összefüggések vizsgálata, valamint a modellalkotás terén.

Az igazgató küldetésének tekinti a talajvédelem fontosságának társadalmi tudatosítását, illetve alkalmazását, elsődlegesen a mezőgazdasági gyakorlatban. A TAKI tudományos eredményei hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés környezeti folyamatokba való illesztéséhez, környezeti terhelésének csökkentéséhez. Ennek köszönhetően az intézetben különös hangsúlyt helyeznek a növény–talaj–víz rendszer vizsgálatára, valamint a gazdálkodás okozta környezeti terhelés – például a műtrágyahasználat és a talajművelés – hatásainak kutatására. A TAKI fontos szerepet vállal a tudásmegosztás és a közös felelősségvállalás jelentőségének közvetítése terén is.

Pásztor László elsődleges célja az alapkutatás erősítése és a gyakorlatorientált projektek tudományos eredményeinek publikálása. Véleménye szerint ezekkel biztosítható az intézeti és az egyéni kutatói célok összehangolása. Több mint három évtizede dolgozik az intézetben, mely idő alatt az egymásra épülő, összehangolt kutatói munka egy jól működő hálózattá fejlődött, amelynek megőrzését és fejlesztését az egyik legfontosabb vezetői feladatának tekinti.