Az ATK NÖVI kiemelkedő teljesítményt nyújt az inváziós fajok kutatása és monitorozása terén

Hírek

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) igazgatója, Dr. Kontschán Jenő bemutatja az intézet működését és jövőbeli terveit.

A 140 évvel ezelőtt létrejött Növényvédelmi Intézetben folyó szakmai munka erős hagyományokra épül, ugyanakkor az intézetet a fiatalos és dinamikus szemlélet jellemzi. Az alapkutatások mellett alkalmazott kutatást-fejlesztést is végeznek, az egyik legjobb példa erre a Dr. Tóth Miklós kutatóprofesszor, osztályvezető irányításával a növényi kártevők elleni biológiai védekezésre kifejlesztett CSALOMON® csapdacsalád. Ez a projekt lefedi a teljes innovációs láncot az alapkutatástól a fejlesztésig, beleértve a termékértékesítést is. Mára már közel kétszáz károsítóra készült csapda, amiből az intézetnek jelentős árbevétele származik.

A növényvédelem egyik fő feladata az inváziós fajok kutatása és monitorozása, mely téren az ATK NÖVI kimagasló teljesítményt nyújt. Az intézet kiemelt figyelmet fordít a környezetkímélő megoldások kidolgozására, amivel egyebek mellett csökkenteni lehet a növényvédőszerek használatát. A korszerű környezetkímélő növényvédelem, a biológiai védekezés elméleti és gyakorlati alapjait már a 70-es, 80-as években lefektették. Az intézet egykori kutatója, Nagy Barnabás korát messze megelőzve dolgozott ki megoldásokat a növényi kártevők elleni ökológiai védekezésre.

A növényvédelem olyan határterület, amely ötvözi a biológiai és az agrármérnöki ismereteket. Éppen emiatt az igazgató szerint kiemelten fontos az integrált gondolkodás elsajátítása már a felsőoktatásban. Jelenleg azonban az egyetemről kikerülő szakemberek – legyenek azok agrár vagy biológus végzettségűek – szigorúan a saját szakterületükhöz igazítva végzik tudományos munkájukat.

A NÖVI-ben adottak a korszerű tudományos munkához szükséges infrastrukturális feltételek. A kutatók továbbképzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő eredmények és színvonalas publikációk születhessenek. Az intézet kutatói elkötelezettek a kiváló tudományos munka iránt, emellett nyitottak a tudományos ismeretterjesztésre is. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években nőtt az intézet láthatósága, javult a kommunikációja, valamint gyarapodott a hazai és nemzetközi tudományos együttműködések száma.

Dr. Kontschán Jenő egyik fontos célja, hogy a NÖVI jelentős tudásközponttá váljon, ahová külföldről is érdemes tanulni jönni. Ugyanakkor a fejlesztendő területek között említi például a gyombiológiát, amely jelentősége ellenére alig jelenik meg az intézet portfóliójában. Az igazgató a jövőben a való világra reflektáló, társadalmilag fontos problémákat kívánja a tudományos kutatás fókuszába helyezni, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összekapcsolásával. Szükségesnek látja, hogy igazgatóként szakmai és egyben menedzseri szemlélettel irányítsa az intézmény munkáját.