Ugrás a tartalomra

Az ATK hat új kukoricahibridje kapott állami minősítést, és egyúttal felkerült az EU közös fajtalistájára 2021 tavaszán

Hírek

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) Kukoricanemesítési Osztályának fajtajelöltjei közül hat kapott állami minősítést és került fel egyúttal az EU közös fajtalistájára 2021 tavaszán. A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra – és ezáltal több, eltérő klímával rendelkező területre – kiterjed. Ennek köszönhetően a kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek a hazai időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica-választéka. Előnyös tulajdonságaiknak köszönhetően az új fajták többféle céllal, változatos módon hasznosíthatók.

A hazánkat jellemző kontinentális éghajlaton gyakoriak az időjárási szélsőségek. Tavasszal, a vetés után a hőmérséklet általában elmarad a kukorica számára optimális értékektől. Gyakoriak a nyári hőhullámok és a száraz periódusok – éppen a kukorica legérzékenyebb fenofázisában, a virágzás és a szemtelítődés idején.  Az ATK kutatói által létrehozott rendszernek ezért fontos részei azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját 15 tonna/hektár vagy afölötti termésszinten vizsgálják. Ezenfelül a kutatók speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését, illetve kezdeti fejlődésük erősségét. Az alkalmazkodóképesség javítására irányuló szelekciót segítik a határainkon kívül eső kísérletek is.

Mivel a globális klímaváltozás várhatóan még forróbb és szárazabb nyarat fog hozni, a szakemberek – előkészületképpen – néhány hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a hazainál már most is melegebb és szárazabb az időjárás. Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét. A kísérletek fő célja, hogy a változatos hazai klímához leginkább alkalmazkodó típusokat válasszanak ki.

A lengyel-magyar kollaborációban született Makora és Mv 221 szuperkorai (FAO160-240) érésű hibridek tulajdonságait szlovákiai kísérletek során vizsgálták a szakemberek. Ezek anyai szülőit Martonvásáron, míg az apai szülőket Lengyelországban állították elő. A genetikailag távol álló szülők keresztezésével igen korai érésű, hidegtűrő, gyors szemtelítődésű és nagy termőképességű hibridek születtek.

A Romániában zajló kísérletek alanyai közül az Mv Mavica az igen korai (FAO200-299) csoportban, az Mv Matinna a korai (FAO300-399) csoportban, és az Mv 421 a középérésű (FAO400-499) tenyészidejű csoportban kapott állami minősítést.

A sikeres kísérletek eredményeképpen még egy – Magyarországon vizsgált – hibridet, az Mv Vincesil késői érésű (FAO500-599) silókukoricát részesítették állami minősítésben. Ennek előállításakor a termőképesség mellett a beltartalmi paraméterekre külön figyelmet fordítottak a kutatók. Az Mv Vincesil ideális silókukorica, melynek cső alatti szára rövid és nem jól emészthető, míg a cső fölötti, jobban emészthető szárrész hosszabb és vastagabb, mint a szemes kukoricáé. Emellett a silóérettség állapotát hosszabb ideig megőrzi, vízleadása lassabb, mint a szemes kukoricáé. Szemtermése lisztesebb, jobban roppantható, így jobban feltáródik a silóban, majd az állatok bendőjében. Ezt az ideotípust a kutatók egy speciális gén (LFY) természetes úton történő beépítésével fejlesztették ki. A Leafy kukoricák a cső fölött több levelet fejlesztenek, ezzel növelik az asszimilációs teljesítményt (ábra).

ATK-kukorica ábra

Az ideális szemes és silókukorica jellemzői

Hazánkban a kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz százalékán silókukoricát termesztenek. Ennek megfelelően az ATK-MGI-ben is több kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a silókukoricák nemesítésére.

A szemes hibridek termését a beltartalom függvényében igen sokféleképpen hasznosítják. A szemes kukorica mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a bioetanol-gyártás során is egyre több kukoricát dolgoznak fel, így évjárattól függően akár a termés egyharmada is a bioüzemanyag-gyártás alapanyaga lehet. A korszerű bioetanol az ipar számos területén a petrolkémiai termékek helyettesítésére is alkalmassá tehető. A silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is szolgál.

Az elmúlt évek több országban végzett kísérleteinek eredményeként elmondható, hogy a kutatóknak sikerült olyan kukoricafajtákat szelektálniuk, amelyek nemcsak sikeresen alkalmazkodnak a magyarországi klímához, de a korszerű elvárásoknak megfelelően a hasznosíthatóságuk is változatos.