Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) Kukoricanemesítési Osztályának fajtajelöltjei közül hat kapott állami minősítést és került fel egyúttal az EU közös fajtalistájára 2021 tavaszán. A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra – és ezáltal több, eltérő klímával rendelkező területre – kiterjed. Ennek köszönhetően a kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek a hazai időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica-választéka. Előnyös tulajdonságaiknak köszönhetően az új fajták többféle céllal, változatos módon hasznosíthatók.
A hazánkat jellemző kontinentális éghajlaton gyakoriak az időjárási szélsőségek. Tavasszal, a vetés után a hőmérséklet általában elmarad a kukorica számára optimális értékektől. Gyakoriak a nyári hőhullámok és a száraz periódusok – éppen a kukorica legérzékenyebb fenofázisában, a virágzás és a szemtelítődés idején. Az ATK kutatói által létrehozott rendszernek ezért fontos részei azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját 15 tonna/hektár vagy afölötti termésszinten vizsgálják. Ezenfelül a kutatók speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését, illetve kezdeti fejlődésük erősségét. Az alkalmazkodóképesség javítására irányuló szelekciót segítik a határainkon kívül eső kísérletek is.
Mivel a globális klímaváltozás várhatóan még forróbb és szárazabb nyarat fog hozni, a szakemberek – előkészületképpen – néhány hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a hazainál már most is melegebb és szárazabb az időjárás. Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét. A kísérletek fő célja, hogy a változatos hazai klímához leginkább alkalmazkodó típusokat válasszanak ki.
A lengyel-magyar kollaborációban született Makora és Mv 221 szuperkorai (FAO160-240) érésű hibridek tulajdonságait szlovákiai kísérletek során vizsgálták a szakemberek. Ezek anyai szülőit Martonvásáron, míg az apai szülőket Lengyelországban állították elő. A genetikailag távol álló szülők keresztezésével igen korai érésű, hidegtűrő, gyors szemtelítődésű és nagy termőképességű hibridek születtek.
A Romániában zajló kísérletek alanyai közül az Mv Mavica az igen korai (FAO200-299) csoportban, az Mv Matinna a korai (FAO300-399) csoportban, és az Mv 421 a középérésű (FAO400-499) tenyészidejű csoportban kapott állami minősítést.
A sikeres kísérletek eredményeképpen még egy – Magyarországon vizsgált – hibridet, az Mv Vincesil késői érésű (FAO500-599) silókukoricát részesítették állami minősítésben. Ennek előállításakor a termőképesség mellett a beltartalmi paraméterekre külön figyelmet fordítottak a kutatók. Az Mv Vincesil ideális silókukorica, melynek cső alatti szára rövid és nem jól emészthető, míg a cső fölötti, jobban emészthető szárrész hosszabb és vastagabb, mint a szemes kukoricáé. Emellett a silóérettség állapotát hosszabb ideig megőrzi, vízleadása lassabb, mint a szemes kukoricáé. Szemtermése lisztesebb, jobban roppantható, így jobban feltáródik a silóban, majd az állatok bendőjében. Ezt az ideotípust a kutatók egy speciális gén (LFY) természetes úton történő beépítésével fejlesztették ki. A Leafy kukoricák a cső fölött több levelet fejlesztenek, ezzel növelik az asszimilációs teljesítményt (ábra).
Az ideális szemes és silókukorica jellemzői
Hazánkban a kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz százalékán silókukoricát termesztenek. Ennek megfelelően az ATK-MGI-ben is több kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a silókukoricák nemesítésére.
A szemes hibridek termését a beltartalom függvényében igen sokféleképpen hasznosítják. A szemes kukorica mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a bioetanol-gyártás során is egyre több kukoricát dolgoznak fel, így évjárattól függően akár a termés egyharmada is a bioüzemanyag-gyártás alapanyaga lehet. A korszerű bioetanol az ipar számos területén a petrolkémiai termékek helyettesítésére is alkalmassá tehető. A silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is szolgál.
Az elmúlt évek több országban végzett kísérleteinek eredményeként elmondható, hogy a kutatóknak sikerült olyan kukoricafajtákat szelektálniuk, amelyek nemcsak sikeresen alkalmazkodnak a magyarországi klímához, de a korszerű elvárásoknak megfelelően a hasznosíthatóságuk is változatos.