Ugrás a tartalomra

Az agy jutalmazási rendszerének új anatómiai és genetikai részleteit írták le magyar kutatók

Hírek

Magyar agykutatók, Mátyás Ferenc és Babiczky Ákos doktorandusz az agy jutalmazási rendszerének új anatómiai és genetikai részleteiről közöltek tanulmányt a rangos eLife tudományos folyóiratban. Az ELKH-hoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és a Természettudományi Kutatóközpont (TTK), valamint az Állatorvostudományi Egyetem kutatói az úgynevezett mediális prefrontális kéreg (mPFC) és két ősi agyterület, a striátum és a tegmentum közötti kapcsolatot vizsgálták kísérleti egerekben. Ezt a két agyi régiót köti össze az a pálya, amelyen keresztül a dopamin – az agyi „jutalommolekula” – áramlása szabályozza a különböző jutalmazással összefüggő folyamatokat. A most közölt eredmények hozzájárulhatnak különböző viselkedési zavarok, illetve a függőség részleteinek megértéséhez, ami a jövőben támogathatja az ilyen zavarok hatékonyabb kezelését.

Bár a jutalmazási rendszer régóta az idegtudomány egyik intenzíven kutatott területe, bizonyos anatómiai részleteit, genetikai tulajdonságait a mai napig sem sikerült teljes mértékben feltárni. A pontos anatómiai részletek hiányában azonban a további, élettani és viselkedéses kísérletek is nehezebben értelmezhetők. Eddig például nem volt teljesen világos, hogy az mPFC idegsejtek képesek-e egyszerre kapcsolódni a striátumhoz és a tegmentumhoz.

F1078_striking_image_cut - Copy
Az mPFC-ben zöld fluoreszcens fehérjével jelölt piramissejtek jól láthatóan elkülönülnek a kékkel és pirossal jelölt idegsejtektől, melyeknek molekuláris profilja is eltérő. A módszer segítségével a különböző agykérgi idegsejt-populációk megbízhatóan elválaszthatók egymástól.

A kutatóknak fluoreszcens mikroszkópia, különböző genetikailag módosított egerek és speciális vírusok segítségével sikerült bizonyítaniuk, hogy a striátumba és a tegmentumba vetítő mPFC sejtek különböző agykérgi rétegekben és régiókban helyezkednek el. Azt is igazolták, hogy a két idegsejt-populáció genetikailag is különbözik egymástól. Ez azonban még csak közvetett bizonyítékot jelent, ezért közvetlenül is megvizsgálták, hogy egyetlen mPFC idegsejt képes-e egyszerre kapcsolódni a striátumhoz és a tegmentumhoz. Ehhez egy különleges, módosított vírust használtak fel. Az eredmények szerint a két populáció a sejtek szintjén is elkülönül, tehát az egyes idegsejtek vagy csak a striátumhoz, vagy csak a tegmentumhoz kapcsolódnak.

pyramidals_cut - Copy
Virálisan jelölt piramissejtek az mPFC-ben. Ezeknek az idegsejteknek a nyúlványai (axonjai) az egész agyban végigkövethetők.

Az új adatok azt mutatják, hogy a viselkedés és a személyiség egyik magasabb rendű szabályozójának tartott mPFC egymástól függetlenül képes befolyásolni a striátum és a tegmentum működését. A magyar kutatók által leírt kísérleti módszer könnyen alkalmazható élettani és viselkedési kísérletekben is, így ez a kérdés a jövőben közvetlenül is vizsgálhatóvá válik. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak a jutalmazási rendszer működésének jobb megértéséhez, többek között hogy mi történik az agyban különböző viselkedési zavarok, például függőség esetén, ami a jövőben támogathatja az ilyen zavarok hatékonyabb kezelését.

Axons - Copy
Axonok a tegmentumban (bal) és a striátumban (jobb). Az axonok sűrűsége jelentősen eltér a két területen.

Publikáció:

Ákos Babiczky, Ferenc Mátyás (2022). Molecular characteristics and laminar distribution of prefrontal neurons projecting to the mesolimbic system. eLife. doi: 10.7554/eLife.78813