A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) egy Kelet-Ázsiában honos lepkefaj, amely közismert kártevő, ezért is keltette fel az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudósainak figyelmét. A fajt feltételezhetően szaporítóanyaggal hurcolták be Európába, és első, 2007-es németországi felbukkanása óta az egész kontinenst meghódította, hatalmas károkat okozva díszkertekben, arborétumokban és kastélyparkokban. Legsúlyosabb kártételeit Nyugat-Európában tapasztalták, de jelenlétét a Kaukázus is megsínylette, ahol a puszpáng őshonos, és az erdőtársulások fontos, cserjeszintet alkotó növényfaja.
Az ELKH Agártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai a kutatásaik során kereskedelmi forgalomban elérhető illóolajokat vizsgáltak, potenciális riasztó vegyületeket keresve. Az illóolajok felhasználása rovarölő, rovarriasztó szerként nem új keletű az emberiség történetében. Felhasználásukat nehezíti, hogy kipermetezve fitotoxikusak, emellett az olykor akár több száz illékony vegyületből álló összetételüknek köszönhetően hamar elillannak, így elveszítik hatásukat. Az ATK kutatói a kísérletek során kipermetezés helyett egy kanócos kibocsájtót teszteltek, mely hosszú ideig és folyamatosan bocsátja ki a belemért illóolajat a növény környezetében. A kísérletbe vont mindhárom illóolaj – fahéj, eukaliptusz és levendula – csökkentette a lerakott lepketojások számát a cserepes puszpángnövényeken a kezeletlen növényekhez képest. Számottevő módon azonban csak a fahéj vegyületei riasztották el a tojásrakó nőstényeket. Ezt követően csápdetektoros gázkromatográfiával meghatározták azokat az illóolajokban található illékony vegyületeket, amelyeket a selyemfényű puszpángmoly képes érzékelni – azaz rendelkezik az adott vegyületre hangolt szaglóreceptorral a csápjain –, mivel potenciálisan ezek lehetnek a felelősek a repellens/tojásrakás-gátló hatásért. A kísérleteket e meghatározott vegyületek szintetikus változataira szűkítve még hatékonyabb riasztókeveréket lehet kidolgozni a jövőben a selyemfényű puszpángmoly ellen. A hímek ellen alkalmazható feromoncsapdával együtt a nőstények riasztása már komoly alternatívát jelenthet a rovarölőszeres kezelésekkel szemben.
Szelényi M.O, Erdei A.L., Jósvai J.K., Radványi D., Sümegi B., Vétek G., Molnár B.P. and Kárpáti Zs. (2020): Essential oil headspace volatiles prevent invasive box tree moth (Cydalima perspectalis) oviposition – insights from electrophysiology and behavior. Insects, 11(8), 465, https://doi.org/10.3390/insects11080465