Az ELTE vezetésével működő nemzetközi konzorcium kutatói egy ritka genetikai betegség vizsgálatára alkalmas új zebrahal modellállatot hoztak létre. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem, valamint az amerikai National Human Genome Research Institute kutatóinak részvételével zajló munka eredményeit bemutató tanulmány a rangos Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban jelent meg a közelmúltban. Az innovatív modell új utakat nyithat a 40-50 éves korra akár vakságot is okozó anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, emellett potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható. 

A Pseudoxanthoma elasticum (PXE) egy ritka genetikai betegség, amely legtöbbször serdülőkorban vagy a kora felnőttkorban jelentkezik először. A tüneteket a bőr alatti kötőszövetben és a retinában létrejövő hidroxiapatitkristály-lerakódások okozzák, melyek előrehaladott állapotban a keringési rendszerben is megjelennek. Előbbi vaksághoz, utóbbi az érfalak rugalmasságának elvesztéséhez, vagyis súlyos keringési betegségek kialakulásához vezethet.

A nemzetközi konzorcium kutatói a betegség mélyebb megértésének érdekében létrehozták a kór egy újfajta modelljét. Ehhez, a genetikai kutatásban közkedveltnek számító modellállatot, a zebrahalat (Danio rerio) hívták segítségül.

Miért jó modellállat a zebrahal?

A PXE kialakulásának hátterében legtöbbször az ABCC6 gén mutációja áll, aminek zebrahal esetében háromféle variánsa (úgynevezett paralógja) is megtalálható. Az abcc6a a 6. kromoszómán, míg az abcc6b.1 és az abcc6b.2 a 3. kromoszómán helyezkedik el. A génvariánsok vizsgálata során fény derült arra, hogy közülük kizárólag az abcc6a és az abcc6b.1 rendelkezik fehérjekódoló funkcióval. Ezzel szemben az abcc6b.2 az aktív szerepét elvesztette, és úgynevezett pszeudogénként van jelen a zebrahal genetikai állományában. Erre az eredményre az amerikai NHGRI munkatársainak közreműködésével, újgenerációs szekvenálási módszerek felhasználásával derítettek fényt a hazai kutatók.

Az újfajta modell esélyt adhat a kutatóknak, hogy további hasznos információkat kapjanak erről az anyagcsere-betegségről, valamint a klinikai kutatás számára is használható hátteret biztosíthat a jövőben. Emellett a mutáns vonalakat potenciális gyógyszermolekulák tesztelésére is használják majd.

Forrás: Csete Dániel, Semmelweis Egyetem, Élettani Intézet