A Journal of Arid Environments című folyóiratban jelent meg az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak cikke, amely egy nagyon érdekes életmódú sztyeppei rágcsáló, a bobak mormota (Marmota bobak) növényzetre gyakorolt hatásait vizsgálja.

A sztyeppi mormota, vagy más néven bobak a mormotafélék családjának legnagyobb termetű képviselője. Az eurázsiai elterjedésű faj alfajai Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán sztyeppzónájában fordulnak elő. Ez a sztyeppi rágcsáló kolóniákban él, és hasonlóan számos közeli és távoli rokonához, várat épít magának. A „vár” alatt egy több méter mély üregrendszer található, ide húzódik vissza a család a hideg, a meleg, illetve a ragadozók elől. A bobakvárak általában 0,5–0,8 m magas, néhány négyzetméter átmérőjű építmények. A régi utazók és művészek figyelmét is felkeltették, hiszen jellegzetes elemei a sztyeppei tájnak.

A vizsgálatban a Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy különbözik-e a mormotavárak növényzete a környező sztyeppék növényzetétől. Mintaterületeik Kazahsztán északi részén, a Naurzum rezervátumban, a Stipa lessingiana dominálta árvalányhajas sztyeppeken helyezkedtek el. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a várak és a sztyeppe növényzete jelentősen eltér egymástól. A halommal rendelkező bobakvárakon kisebb volt a talajnedvesség, mint a sztyeppéken és a sík bobakvárakon, így ezek a halmok voltak a táj legszárazabb élőhelyei. A szárazság, a rendszeres taposás és trágyázás miatt a halommal rendelkező várakon a szárazságtűrő sztyeppi fűfaj, a nálunk is előforduló taréjos tarackbúza (Agropyron cristatum), illetve számos ruderális gyomfaj volt jellemző. Érdekes módon Ronkin (et al. 2009) mormotaetetéses vizsgálatai alapján pont ezek a váron növekvő növényfajok tekinthetők a mormoták kedvenc táplálékának.

A mormoták idejük legnagyobb részét a váron töltik, sokszor ott is táplálkoznak (hogy a pusztai sasok közeledtére gyorsan a járatokba tudjanak menekülni). A most publikált eredmények arra utalnak, hogy a rágcsálók a taposásukkal, rágásukkal, ürülékükkel pont azt a típusú növényzetet tartják fent, amelyet a legszívesebben fogyasztanak, ami tulajdonképpen a „kertészkedés” – a metszés, a trágyázás és a talaj-előkészítés – egy érdekes analógiája. A folyamatos taposás, trágyázás és rágás miatt a mormoták kertjei korábban zöldülnek, és később sárgulnak, mint a környező sztyeppe növényzete – ez nagyon fontos a nyári száraz időszakban, amikor a rágcsálóknak elegendő zsírt kell felhalmozniuk a téli álom időszakára. A mormotakertek táji szinten is hozzájárulnak a kedvelt tápláléknövények populációinak térbeli és időbeli fennmaradásához: a várak úgynevezett „stepping stone”-ként fenntartják a populációrendszert, ami a teljes mormotakolónia számára előnyös.

A sztyeppi mormoták fontos ökoszisztéma-mérnökök az eurázsiai sztyeppeken. Váraik külön kis élőhelyszigeteknek tekinthetők, melyek jellegzetes növényzetét a mormoták tevékenysége alakítja ki és tartja fenn. A legújabb vizsgálatok (Koshkina et al. 2019) alapján jelenleg csak Kazahsztánban mintegy 1.200.000 aktívan használt bobakvár van. (Ezek egy része nem sztyeppi, hanem szántóföldi környezetben fordul elő, ugyanis az elmúlt évtizedek tájhasználati változásai jelentősen hatottak a mormotákra is. Azonban így is több százezer sztyeppi várról beszélünk.) A múltban jelentősen nagyobb volt a faj elterjedési területe, így az aktívan használt, illetve a különböző korú felhagyott várak feltehetően jelentős számban fordultak elő a sztyeppzónában. Elképzelhető, hogy ezek az élőhelyszigetek stepping stone-okként szerepet játszhattak egyes növényfajok jelenlegi elterjedési területének a formálásában is. Persze ennek bizonyítására további vizsgálatok szükségesek.

A cikk hivatkozása:

Valkó, O., Tölgyesi, C., Kelemen, A., Bátori, Z., Gallé, R., Rádai, Z., Bragina, T.M., Bragin, Y. A., Deák, B. (2020): Steppe Marmot (Marmota bobak) as ecosystem engineer in arid steppes. Journal of Arid Environments doi: 10.1016/j.jaridenv.2020.104244

A cikk szabadon hozzáférhető a folyóirat honlapjáról, ide kattintva.