Idén zárult le a Bölcsészettudományi Kutatóközponton belül 2015 óta működő Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport első ötéves ciklusa, amelyet az anonim bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság egyaránt kiváló színvonalúnak minősített.
A középkori gazdaságtörténeti kutatások az 1980-as éveket követően sajnálatos módon háttérbe szorultak, a kutatócsoport felállítása azonban lehetőséget teremtett arra, hogy az addigi széttagolt és egymástól elszigetelt kutatásokat egybetereljék, ezáltal megtöbbszörözzék azok hatásfokát.
Kép az Egy rabszolga-kereskedő Lajos király udvarában című cikkből Firenze látképe 1471 körül. Francesco Rosselli korabeli fametszete alapján készült 19. századi festmény (Palazzo Vecchio)
A kutatócsoport sokrétű tevékenységéből elsőként az írott és tárgyi forrásokra koncentráló, szisztematikus forrásfeltárást érdemes kiemelni, melynek során kiemelt figyelmet kaptak a képi ábrázolások. Ennek eredményeként több, a kutatás számára eddig nem ismert, és így nem hasznosított forrást sikerült feltárni, a tárgyi emlékek gyűjtése és elemzése pedig az eddigi gazdaságtörténeti ismereteket helyezte új megvilágításba. A felkutatott anyagban számos érdekességet találtak: például Nógrád megye 1457. évi adójegyzékét; egy, a 14. századi körmendi harmincadra vonatkozó oklevelet, amellyel egy addig ismeretlen harmincadszedő-helyet sikerült azonosítani; egy elveszettnek hitt, 1412. évi oklevél teljes szövegű másolatát, mely a pénzverésben szerepet játszó probator tisztséghez nyújt adalékot; a zágrábi vásárszabályzat eredetijét; több oklevelet, melyek a 15. század végi budai lerakat működésébe és a boroszlói kereskedők itteni tevékenységébe engednek betekintést; egy 1501 előtt keletkezett gölnici városkönyvet a Thurzó-kódexben; textilbárcákat; különféle súlymértékeket; új éremtípusokat. A forrásmunkát régészeti feltárások egészítették ki.
A feltárt forrásanyag nemcsak a kutatás számára vált széles körben elérhetővé, hanem különféle publikációkhoz is kiváló alapot jelentett. A kutatócsoport minden évben tanulmánykötettel jelentkezett, melyben a szerzők között a kutatócsoport tagjai és más intézetek kutatói egyaránt megtalálhatók voltak. Az idén egy angol nyelvű kötetet is előkészítettek, hogy ennek révén a nemzetközi kutatás számára is elérhetővé váljanak a legújabb gazdaságtörténeti eredmények. A tanulmánykötetekben a csoport tagjainak legfrissebb kutatási eredményeit tárták az olvasók elé, például a tárnokmester 14. századi feladatairól, a városi adóztatásról, a körmöci és a pozsonyi kamara működéséről, a rézkamaráról, a megyei pénztárról, a hadi finanszírozásról, a bányakörzetekről, a márkasúlyokról, a budai jogkönyv egyes gazdaságtörténeti passzusainak értelmezéséről és keletkezéséről, a vas- és rézkereskedelemről vagy a kereskedelmi színterekről.
A kutatócsoport az interdiszciplináris jelleg előtérbe helyezésével konferenciákat, műhelybeszélgetéseket szervezett egy-egy szűkebb téma megvitatására. 2019-ben kétnapos nemzetközi konferenciát is tartottak Economic Functions of Urban Spaces from the Middle Ages to the Present (Városi terek gazdasági funkciói a középkortól napjainkig) címmel, mintegy 70 külföldi kutató részvételével.
A tudománynépszerűsítés terén is rendkívül aktív a kutatócsoport. A különféle kiállítások szervezése mellett Havi Színes címmel 2015 óta jelentet meg „magazint” a BTK Történettudományi Intézet honlapján, mely rövid, tudományos, de mégis közérthető írásokat közöl, amelyek betekintést engednek a középkori gazdaságtörténet sokszínű világába, és közelebb hozzák az egykor volt valóságot a ma emberéhez.
A kutatócsoport a tudományos utánpótlás elősegítéséért is sokat tett. A kutatócsoport megszervezésekor fontos szempont volt, hogy a tapasztalt kutatók mellett PhD-hallgatók is részt vegyenek benne, annak érdekében, hogy a tudományos utánpótlást is biztosítani lehessen. Emellett több tudományegyetemen és konferencián is bemutatták a csoport programját, eddigi eredményeit, ezzel is ráirányítva a hallgatóság figyelmét a gazdaságtörténeti kutatások sokoldalúságára és fontosságára.