Az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) tudományos főmunkatársa, Kiss Hubert János szerzőtársaival laboratóriumi kísérletek segítségével vizsgálta, hogy hogyan alakul ki a bankroham. A kutatás fő kérdése az volt, hogy a betétesek különböző tényezők ‒ például várakozások, mások döntéseinek megfigyelése, személyiségi jegyek ‒ hatására mekkora erőfeszítést tesznek, hogy minél előbb kivegyék a pénzüket a bankból. Az eredmények azt mutatják, hogy gyakoribbak a bankrohamok akkor, amikor a többi betétes döntése nem megfigyelhető. Ekkor főként azok a betétesek sietnek a bankba, akik roham kialakulására számítanak, és ezért ki szeretnék venni a pénzüket. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány 2022 áprilisában jelent meg a Journal of Banking & Finance című rangos nemzetközi folyóiratban.

A bankrohamok a pénzügyi válságok leglátványosabb megnyilvánulásai közé tartoznak, melyek során a betétesek tömegesen veszik ki megtakarításaikat a pénzintézetekből, ezzel jelentős károkat okozva a gazdaságnak. Bár a betétbiztosítás célja éppen a bankrohamok elkerülése, a legutóbbi pénzügyi válság során is számos olyan országban következett be ilyen esemény, ahol működik betétbiztosítás. Ezért is fontos megérteni a bankrohamok kialakulásának okait, azonban ez nem olyan egyszerű. Bankrohamok esetén ugyanis csak az látszik, hogy az emberek igyekeznek mielőbb kivenni a pénzüket a bankból, ennek oka ugyanakkor nem ismert. Esetleg rosszat hallottak a bankról? Vagy csak azért szeretnék kivenni a pénzüket, mert sokan mások is így tesznek? Netán tényleg szükségük van a pénzükre?

A kérdésre a kutatók laboratóriumi kísérletek segítségével keresték a választ.  A laboratóriumban a résztvevők egyszerű betétesi döntéseket hoztak ‒ kiveszik-e a pénzüket, vagy sem ‒, ezek függvényében pedig a kísérlet végén pénzt kaptak, így a döntéseiknek súlya volt. A mostani kutatásban a résztvevők a betétesi döntés előtt licitálhattak arra, hogy mikor kívánnak a bankba menni. A legmagasabb licitet tevő betétes dönthetett elsőként arról, hogy kiveszi-e a pénzét vagy sem, majd a második legnagyobb licitet tevő következett, és így tovább. Fontos megjegyezni, hogy a licit csökkentette a résztvevő végső kifizetését, azonban aki korábban ért a bankba, az biztosan kivehette a pénzét, míg a későn érkezők bankroham esetén csak kevés pénzt kaptak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a betétesek akkor igyekeztek a leginkább a bankba, amikor nem volt megfigyelhető a többi betétes döntése, illetve a leginkább azok siettek, akik bankroham kialakulására számítottak, és ki akarták venni a pénzüket. Amikor a korábbi betétesi döntések megfigyelhetők voltak, egyes betétesek azért rohantak a bankba, hogy ne vegyék ki a pénzüket, és így arra vegyék rá a később érkezőket, hogy ők se tegyenek másként, elkerülve a bankroham kialakulását.