2021. július 19. és 23. között Budapesten tartották a nemzetközi Játékelméleti Társaság 6. Világkongresszusát, a Games2020-t (World Congress of the Game Theory Society). Az esemény megszervezésében fontos szerepet vállalt az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK), az ELKH Titkárság pedig anyagi támogatást nyújtott. A tavalyi évről elhalasztott, Games2020 elnevezésű programmal a szervezők a Nobel-díjas magyar közgazdász, Harsányi János születésének századik évfordulója előtt tisztelegtek.

– „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Játékelméleti Társaság Magyarországot választotta a 6. Játékelméleti Világkongresszus helyszínéül. A játékelmélet számunkra különösen fontos tudomány, nem csupán Neumann János és Harsányi János miatt, hanem mert hazánk újra a nemzetközi élvonalhoz tartozik ezen a területen” – fogalmazott Dr. Kóczy Á. László, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója, az MTA−KRTK Lendület Játékelméleti Kutatócsoport vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, a konferencia szervezőbizottságának elnöke.

A Budapesti Kongresszusi Központban hibrid – online és élő – formában megtartott világkongresszuson jelen volt a szakma elitje, közöttük a világ legrangosabb egyetemeinek professzorai és a vezető intézetek kutatói is. Itt volt többek között a Nobel-emlékdíjas Oliver Hart, a tulajdonosok és menedzserek közti úgynevezett megbízó-ügynök probléma egyik megfogalmazója, Matthew O. Jackson, ismert hálózatkutató, a népszerű „The Human Network” („Az emberi hálózat”) című könyv szerzője, a Játékelméleti Társaság jelenlegi elnöke és Hervé Moulin matematikus-közgazdász, a játék- és a közösségi döntések tudósa, a „szépségverseny” néven ismert játék atyja. Emellett részt vett a programon B. Douglas Bernheim stanfordi közgazdászprofesszor, Josef Hofbauer bécsi matematikus és Aislinn Bohren, aki a téves helyzetértelmezésből fakadó dinamikus tanulási folyamatok elemzése területén fiatal kutatóként elért kiemelkedő eredményeinek elismeréseként a Lloyd Shapley Lecture („Lloyd Shapley-előadás”) előadója volt.

Az egyhetes eseményen a játékelmélet legjelesebb nemzetközi képviselői olyan témákat vitattak meg, mint például: Milyen döntéselméleti játszmák befolyásolják a kooperációt és a korrupciót? Hogyan alakul a közösségi adatok gazdaságtana? Milyen adományozási dinamikákra érdemes számítani a közösségi finanszírozásban? Hogyan racionalizálják az emberek múltbeli döntéseiket, és milyen stratégiai modellek mentén lehet bújócskázni a hálózatokban?

A négyévente megrendezésre kerülő esemény mindig más országban várja a tudományág jeles kutatóit, szakértőit. A világkongresszust 2016-ban Maastrichtban, 2012-ben Isztambulban, 2008-ban Evanstonben tartották.

A játékelméletről röviden

A játékelmélet a matematika egyik interdiszciplináris ága, amely döntési helyzeteket vizsgál. A terület szorosan kötődik Magyarországhoz, hiszen a módszertan alapjait Neumann János fektette le egy 1928-as munkájában, emellett a szintén Nobel-díjas Harsányi János a játékelmélet egyik legismertebb kutatója volt.

A terület jelentőségét jól jelzi, hogy az utóbbi évtizedekben 12 Nobel-díjat osztottak ki játékelméleti kutatásokért. A módszertan az egyének között zajló stratégiai kölcsönhatások matematikai leképezése, amelyet ugyan elsősorban a közgazdaság-tudományban alkalmaznak, de a katonai fegyverkezési versenyektől kezdve a politikatudományon át a biológiáig használható. Segítségével számos bonyolult helyzetben található meg az érintettek számára az igazságos, optimális vagy stabil megoldás. Ilyen például egy folyó szennyezésével kapcsolatos, országok közötti felelősségvállalás megtervezése, a lehető legészszerűbb felvételi pontrendszer kialakítása a felsőoktatásba jelentkezők számára vagy akár a Brexit uniós hatalmi viszonyokra gyakorolt hatásának előrejelzése.