2020 szeptemberében nagyszabású nemzetközi kutatási projekt indult a radon és más, a természetben előforduló radioaktív izotópok (NORM) által kiváltott kis dózisú sugárzás emberre és környezetre gyakorolt hatásának a vizsgálatára. A 22 millió euró összfinanszírozású ötéves RadoNorm-projektben 22 európai országból 56 intézmény – köztük az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont – vesz részt.
A RadoNorm 18 millió eurós támogatást kapott az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjából, a projekt koordinátora Németország Sugárvédelmi Szövetségi Hivatala. A konzorcium résztvevői között található a Belga Nukleáris Kutatóközpont (SCK-CEN), Finnország Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatósága, Franciaország Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézete, Svédország Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatósága, továbbá az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériuma. Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Környezetfizikai Laboratóriuma a dozimetria-munkacsomag koordinálásáért felelős, ezenkívül részt vesz a biológiai hatások modellezésében, valamint a továbbképzési programok szervezésében is.
Minden ásvány és nyersanyag tartalmaz természetes eredetű radioaktív magokat. Sugárvédelem szempontjából a legfontosabbak az uránium 238-as (238U), valamint a tórium 232-es (232Th) izotóp bomlási láncában részt vevő magok. Az ásványokkal és a nyersanyagokkal folytatott legtöbb emberi tevékenység során a szóban forgó anyagok magjaitól elszenvedett sugárterhelés mértéke nem haladja meg szignifikánsan a normál háttérsugárzást, így sugárvédelmi szempontból nem ad okot aggodalomra. Bizonyos munkafolyamatok esetében azonban szignifikánsan nagyobb lehet a sugárterhelés mértéke, ezért ezeket a folyamatokat mindenképpen szabályozni kell.
A „NORM” alapvetően a környezetben megtalálható valamennyi radioaktív elemet felöleli. A kifejezést azonban specifikusan azokra a radioaktív anyagokra használják, amelyek az emberi tevékenység miatt nagyobb besugárzási potenciállal rendelkeznek, mint a háborítatlan környezetben lévők. A NORM-ok közé tartoznak tipikusan a hosszú felezési idejű radioaktív anyagok – például az urán, a tórium és a kálium –, valamint ezek leányelemei, például a rádium és a radon.
A NORM-ot feldolgozó iparágak közé tartozik az összes érc bányászata (az uránbányászat szabályozása már megtörtént), a ritka fémek, a tórium- és nióbium-/tantálércek feldolgozása, az olaj, illetve a gáz kitermelése, a titán-dioxid-pigmentek előállítása. Ide tartozik továbbá a geotermikusenergia-termelés, a foszforsavtermelés, a vasgyártás, a bádog-/ólom-/rézolvasztás. Szintén NORM-ot tartalmaz a termikus foszfor, a cirkon és a cirkónium, a foszfáttartalmú műtrágyák, a cement, illetve jellemzően a talajvíz-szűrőberendezések is.
A RadoNorm projekt a kutatás-fejlesztés révén kívánja támogatni az uniós tagállamokat, a társult államokat, illetve az Európai Bizottságot az Európai Sugárvédelmi Biztonsági Szabályzat kialakításában. A kutatási projekt célkitűzése a radon és a NORM okozta sugárveszély-kezelés valamennyi lépésének a nyomon követése. A RadoNorm feladatai közé tartozik továbbá a tudományos, a műszaki, illetve a társadalmi bizonytalanságok csökkentése a kutatás és a műszaki fejlesztések, valamint az oktatás és a továbbképzés integrálása révén, valamennyi kapcsolódó kutatási és fejlesztési tevékenységre kiterjedően. A projekt eredményeiről célzott akciókon keresztül fogják tájékoztatni a nyilvánosságot, az érintett társadalmi és gazdasági szereplőket, továbbá a hatóságokat.
Forrás: https://www.world-nuclear-news.org/Articles/EU-research-project-focuses-on-radon-and-NORM