Az egyenlőtlenségek növekedése globális probléma. Egy új, a rangos Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban az ELKH KRTK, az ELKH TK, az ELTE, a Corvinus Egyetem, a CEU és az International Business School kutatói hazai adatokra támaszkodva mutatják be, hogy a várostervezés döntő hatással lehet társadalmikapcsolat-hálózatainkra, és ezen keresztül az egyenlőtlenségek feloldására is.

„A jövedelemegyenlőtlenségek növekedése a társas kapcsolatainkba van kódolva” – mondja Lengyel Balázs, az ELKH KRTK és a Corvinus Egyetem kutatója, a tanulmány levelező szerzője. – „Hasonló emberekkel barátkozunk, általában úgy, hogy a barátunk barátját is ismerjük. A társas kapcsolatok kialakulásának ezek alapvető jellemzői, ami miatt a nagy társadalmi hálózatokban, például egy város kapcsolathálózatában szegregátumok alakulhatnak ki. A legtöbb társadalomban a jövedelmi helyzet fontos hasonlósági tényező a barátságok szempontjából, ezért a szegények a gazdagoktól szegregáltak a baráti hálózatokban. Ez az egyenlőtlenségek további növekedését eredményezheti, hiszen a prosperitáshoz szükséges információk és lehetőségek nehezen jutnak el a gazdagoktól a szegényekhez.”

A kutatók erre az összefüggésre találtak közvetett bizonyítékot az iWiW-kapcsolathálózat anonim adatainak segítségével. A tanulmányban bemutatják, hogy azokban a magyar városokban jobban nőttek a jövedelemegyenlőtlenségek 2011 és 2016 között, ahol a kapcsolathálózat szegregált volt, és a jövedelemegyenlőtlenségek is magasak voltak 2011-ben.

Vajon mi állhat a városok kapcsolathálózati szegregációjának hátterében? A tanulmány eredményei szerint a városokon belüli nagy távolságok, a szolgáltatások központban való koncentráltsága, valamint a városban lévő fizikai korlátok – például vasutak, folyók vagy főutak – egyaránt nehezítik a találkozásokat, és növelik a hálózati szegregációt.

A hálózati szegregáltság csökkentésében a várostervezésnek lehet szerepe. – „A barátságokat ugyan nem lehet szabályozással alakítani, de a városban elérhető szolgáltatások, illetve a fizikai korlátok felszámolása képes megteremteni a találkozások és interakciók lehetőségét” – teszi hozzá Ságvári Bence (ELKH TK), a tanulmány egyik társszerzője. A kutatás egyik fontos állítása, hogy a fizikai térszerkezet várostervezésen keresztül történő átalakítása hosszú távon hozzájárulhat az egyenlőtlenségek csökkenéséhez.

A Tóth Gergő, Johannes Wachs, Ricardo Di Clemente, Jakobi Ákos, Ságvári Bence, Kertész János és Lengyel Balázs által írt tanulmány szabadon elérhető angolul ezen a linken.