A Balaton vize jobban algásodik a rövid, intenzív hőhullámok hatására annál, mint amit a századfordulóig prognosztizált éves átlaghőmérséklet-emelkedés okozna – derül ki a tihanyi ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) vízi mezokozmoszrendszerében végzett első átfogó kutatás előzeteseredményeiből.

A nyáron lezajlott, egy hónapig tartó kísérletről Vad Csaba, az intézet kutatója írt összefoglalót. A BLI-ben tavaly tavasszal üzemeltek be Közép-Kelet Európában elsőként egy vízi mezokozmoszrendszert, amely 12 darab, egyenként 5 ezer literes tartályból áll. Ezekben a laboratóriumi mikrokörülményeknél nagyobb, a természetes ökoszisztémákhoz közelebb álló közegben lehet kísérleteket végezni.

A kutatás során azt vizsgálták, hogy a globális felmelegedés velejárói közül az éves átlaghőmérséklet növekedése vagy a szélsőséges mértékű nyári hőhullámok vannak-e nagyobb hatással a Balaton élővilágára. Négy tartályban ajelenlegi helyzetet, négyben az évszázad végére prognosztizált 3 Celsius-fokkal melegebb átlaghőmérsékletet, négy tartályban pedig a szélsőségessé vált időjárást modellezték kétszer egy hétig tartó, plusz 6 fokos hőhullámokat szimulálva. Vad Csaba beszámolója szerint az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az átlaghőmérséklet kisebb emelése rövid távon önmagában nem indított be jelentős mértékű algásodást. Ugyanakkor a szélsőséges időjárást, azaz hőhullámokat modellező tartályokban gyorsan zöldülni kezdett a víz az elszaporodó algák miatt. A mennyiségük viszont nem ért el az egészségügyi határértéket meghaladó értékeket, feltehetőleg azért, mert ebben a kísérletben a víz tápanyagtartalmát nem emelték meg a kutatók (a Balatonban idén júniusban Tihanynál mérhető szinthez képest). A jövőben tápanyag-terheléses vizsgálatokat is terveznek, amelyek egyebek között hozzájárulhatnak a Balatonbanegészségügyi kockázatot jelentő kékalgák elszaporodásának a megértéséhez.

Fotó: Kis Viktor

A BLI-ben zajlik a Balatongyörök előtti mederrészben nyáron megkezdett lepelkotrások monitorozása is, amelyhez rendszeresen gyűjtenek víz- és iszapmintákat. A kutatók vizsgálják, hogy az esetleges tápanyag-felszabadulás hogyan befolyásolja a vizet, illetve annak élővilágát a térségben. A jövőben mindezt kísérletes vizsgálatokkal is tervezik kiegészíteni.

Az osztrák, majd belga kutatói munkáját tavaly óta Tihanyban folytató Vad Csaba részt vesz egy másik kísérletben is, ahol egy, az 50-es években a Balatonba telepített, majd ott rendkívül elszaporodott inváziós rákot vizsgálnak. A Fekete- és Kaszpi-tenger térségében őshonos pontusi tanúrákról azt gondolták, hogy növényevő, de az újabb eredmények szerint az elsősorban algákkal táplálkozó planktonikus rákokat (pl. vízibolhát) is fogyasztja. Az eredetileg a kis süllők számára tápláléknak szánt, Balatonba telepített, és ott hatalmas mennyiségben elszaporodott rákfaj esetében az is kiderítésre vár, hogy fontos szerepet játszik-e egyáltalán a tó legfontosabb halának táplálkozásában.

A Balaton komplex ökoszisztémáját a jövőben kísérletek sorozatával kívánják egyre átfogóbban megérteni. Ezeket az eredményeket pedig a Balaton-monitoring projekt adataival is összevetik. A kutatásokban egyre nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a DNS-alapú mikrobiális ökológiai vizsgálatokra is, amelyeket szintén az idei kísérlet során kezdtek el, és már a Balatonban is alkalmaznak. A kutató hangsúlyozta, hogy a mezokozmoszokban zajló kutatások globális jelentőségű problémákra keresnek válaszokat, és ebben a munkában a Balatonnak is kitüntetett szerepe lehet. A tihanyi eredmények például az összes mérsékelt égövi sekély tó esetében fontosak lehetnek.

Vad Csaba szerint a Balaton-kutatás jövője szempontjából igen fontos, hogy a BLI is partnere lett a H2020 keretében támogatott AQUACOSM-Plus nemzetközi konzorciumnak, amelynek keretében a nemzetközi partnerekkel összehangolt kísérletek is végezhetők. A Balaton tele van például inváziós fajokkal, amelyek mellett fontos lenne vizsgálni többek között a szennyező anyagok, a naptejek, a gyógyszermaradványok, vagy a horgászok által bedobott etetőanyagok hatásait is. Az újabb kutatások indítása során elsőbbséget élveznek majd a klímaváltozással, az eutrofizációval és az inváziós fajokkal
kapcsolatos projektek.