Hivatalosan is átadták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) továbbfejlesztett informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot, amely hazánk egyik legnagyobb általános célú kutatási infrastruktúrájaként már a felhasználók rendelkezésére áll. Az ELKH Cloud működéséhez az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Adatközpontja nyújtja a számítási és adatszolgáltatásokat az ELKH Titkárság támogatásával, immár több mint 150 kutatási projektben. Az infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy a hazai kutatók számára megnövelt felhőszámítási és -adattárolási kapacitások, a legmodernebb hardverek és felhőben használható szoftverek álljanak rendelkezésre, amelyek egyben támogatják a nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódást. A felhőrendszer kialakítását az MTA kezdeményezte 2016-ban. Az ELKH Titkárság támogatásával a sokszorosára növelt kapacitású ELKH Cloud ünnepélyes átadására 2022. február 15-én, a SZTAKI-ban megrendezett online szakmai eseményen került sor.

Az új tudományos kutatások eredményessége egyre növekvő mértékben függ a nagy mennyiségben előálló adatok hatékony tárolási és feldolgozási lehetőségeitől. Az ELKH Cloud jelentős mértékben megkönnyíti a felhasználók munkáját azáltal, hogy az adatelvű kutatáshoz szükséges, rendkívül nagy kapacitású hardver-infrastruktúrát és a speciális szoftverkörnyezeteket kulcsrakészen biztosítja számukra. Emellett a SZTAKI és a Wigner FK munkatársai egyedi igények esetén szakmai támogatást is nyújtanak az ELKH Cloudot használó kutatók számára.

„Az ELKH Cloud által olyan kutatóműhelyek is hozzáférhetnek a legkorszerűbb informatikai platformokhoz, amelyek nem tudják vállalni a saját rendszer beszerzésével, kialakításával és üzemeltetésével járó terheket. Az alkalmazott élvonalbeli technológiáknak köszönhetően a felhő képes kiszolgálni az eltérő és folyamatosan változó felhasználói igényeket is, jelentős költségmegtakarítást eredményezve. A közös munka révén a hazai kutatók számára is biztosított az európai viszonylatban is versenyképes felhő-infrastruktúra, melyhez egyetemi és nemzeti laboratóriumok által kezdeményezett projektek is csatlakozhatnak” – hangsúlyozta Bokor József, az ELKH alelnöke.

„Ennek az infrastruktúra-fejlesztésnek a célja, hogy a hazai kutatók nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódását lehetővé tegye, ezzel támogatva a magyar felsőoktatás és kutatói közösségek nemzetköziesítését. A magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előre léptek az elmúlt években az ilyen és ehhez hasonló fejlesztéseknek köszönhetően. A megújult felsőoktatás a modellváltással számtalan karrierlehetőséget kínál szinte minden tudományterületen. A magyar kormány elkötelezett a felsőoktatás megújítása és a tudományos műhelyek támogatása iránt” – mondta Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár.

„Az ELKH Cloud a számítási erőforrások elérésén túlmenően a kutatók számára igény szerinti, testre szabott szakmai konzultációs szolgáltatást is nyújt. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók a leghatékonyabb módon alkalmazhassák a felhőt, és ezzel a felhő kihasználtsága és hatékonysága is növekedjen” – emelte ki Kacsuk Péter, az ELKH Cloud projekt szakmai vezetője.

„Napjainkban rendkívül fontos, hogy egy új ötlet kidolgozása gyorsan megtörténjen. A sok esetben megkerülhetetlenül szükséges számítógépes hátteret csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a legmodernebb eszközökből egy optimális nagyságú kapacitást rendelkezésre készen tartunk. A kidolgozást azután az eredmény gyors bemutatásának és hasznosításának kell követnie. A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat szereplői így lényeges tényezők maradhatnak a nemzetközi porondon. Az ELKH Cloud ezt az alapvető feltételt képes biztosítani” – hangsúlyozta Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója.

„A nyílt megoldásokon alapuló tudományos felhőt a kutatóközösség tagjai fejlesztik és biztosítják a kutatóközösség többi tagja számára. Így az ELKH Cloud nagymértékben hozzájárulhat a nyílt tudomány (Open Science) irányelveinek minél szélesebb körű hazai elterjesztéséhez” – tette hozzá Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese és az ELKH Cloud projektigazgatója.

Az ELKH célja, hogy a továbbfejlesztett ELKH Cloud két nagyszabású európai program, az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud) és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI, European Strategy Forum on Research Infrastructures) támogatását elnyert SLICES nemzetközi projekt integrált részévé váljon. Így biztosítható a hazai kutatók számára, hogy a rangos nemzetközi együttműködések kialakítása még szélesebb területen váljon lehetővé a Horizont Európa Program keretében. A fejlesztés jelentőségét az is alátámasztja, hogy 2021 óta az ELKH Cloud a „TOP50 Kiváló Kutatási Infrastruktúra” címet viseli.

###

Az ELKH Cloudról

A kutatásokhoz gyakran összetett, számos építőelem összehangolt működésén alapuló platformot kell kialakítani, ezért az ELKH Cloud átszabható, megbízható és skálázható sablonokat biztosít a felhasználók számára – többek között az úgynevezett felhőorkesztrációs módszerek segítségével.

A nyílt, OpenStack-alapú architektúrának köszönhetően az operációs rendszerek és a felhő IaaS-szintű (Infrastructure-as-a-Service) alapszolgáltatásai mellett elérhetők többek között a legelterjedtebb mesterségesintelligencia-kutatást és adatgyűjtést támogató, PaaS-szinten (Platform-as-a-Service) nyújtott keretrendszerek is.

Az elmúlt évek pozitív visszajelzései és a mesterségesintelligencia-alkalmazások növekvő igényei alapján az ELKH Cloud kapacitásai 2021-ben az ELKH Titkárság támogatásával jelentős mértékben bővültek, így már 5900 vCPU, 68 db GPGPU kártya, 28 TB RAM, 338 TB SSD-tároló, 1,25 PB HDD-tároló és 100 Gbps hálózati kapacitás áll a felhasználók rendelkezésére.