Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpontjának Növényvédelmi Intézetében nemcsak növényeket károsító élőlényeket tanulmányoznak, hanem egyes esetekben a háziállatok, haszonállatok, élelmiszerkészletek és termesztett gombák ízeltlábú kártevői elleni védekezés lehetőségeit is vizsgálják. A gombatermesztés az élelmiszer-előállításnak egy fontos és speciális területe, ahol a kártevők éppoly komoly problémákat okozhatnak, mint a növénytermesztésben.

Lycoriella ingenua nőstény szúnyogok laskagombán

A gyászszúnyogok kozmopolita rovarok, a világon szinte bárhol találkozhatunk velük. Ha túlöntözzük a szobanövényeinket, általában ezek a rovarok jelennek meg a talajban. Mezőgazdasági szempontból nem tekinthetők jelentős kártevőnek, ugyanakkor a szaporítóanyag előállításakor (magoncnevelés, dugvány- és palánta-előállítás) érzékeny károkat képesek okozni. A gyászszúnyogok lárvái a fiatal növények hajszálgyökereit károsítják, így a megfelelő vízfelvétel nem lesz biztosított a növények számára, ez pedig hervadást és pusztulást eredményez. Továbbá a lárvák számos talajlakó kórokozó – például Pythium gombafajok – vektoraiként is ismeretesek.

Jelentősebb kárt okoznak a gyászszúnyogok a gombatermesztésben, ugyanis ebben a speciális termesztésben ezek a rovarok számítanak a legveszélyesebb kártevőnek a világon. A gyászszúnyogok – vagy, ahogy a termesztők jobban ismerik, gombaszúnyogok – minden termesztett gombakultúrában megjelenhetnek, és rövid fejlődési idejük miatt óriási számban, rövid idő alatt képesek felszaporodni. Mind a lárva, mind az imágó komoly problémát jelent. A lárva feléli a gomba komposztját, károsítja a micéliumot és a fejlődő termőtesteket, az imágó pedig a különböző patogén szervezetek terjesztésében vesz részt. Mivel a hazai gombatermesztésben engedélyezett növényvédő szerek száma kevés, és nem várható újabb hatásmechanizmusú rovarölő szerek bevezetése, az alternatív védekezési eljárások fejlesztése egyre nagyobb szerepet kap.

Az ELKH Agártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai a kutatásaik során a gombatermesztésben előforduló Lycoriella ingenua gombaszúnyogfajjal végeztek elektrofiziológiás és viselkedési vizsgálatokat. Kutatásuk a nőstény gombaszúnyog preferenciáját vizsgálta különböző termesztési alapanyagok iránt, mint amilyenek például a különböző komposztfázisok és takaróföldminták. Eredményeik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a gombaszúnyogok a gombamicéliummal még át nem szövetett termesztési alapanyagot választják előszeretettel, a csiperke micéliumát pedig elkerülték. Ezt követően csápdetektoros gázkromatográfiával meghatározták azokat a már micéliumos közegekben található illékony vegyületeket, amelyek a gombaszúnyognőstények számára fiziológiásan aktívak. Az aktív komponensek szintetikus elegyét az át nem szövetett komposzthoz hozzáadva a kutatók sikeresen mimikázták az átszövetett komposzt illatmintázatát, megzavarva ezzel a gombaszúnyogok választását.

Kutatásuk alapján az ELKH ATK munkatársai feltételezik, hogy az L. ingenua nőstények elkerülik a micéliummal jól átszövetett közegeket, és ha tehetik, inkább mást választanak. Ugyanakkor azt nem valószínűsítik, hogy a csiperkemicélium repellens lenne a nőstények számára, inkább a közegben lévő – lárvák számára konkurens – micélium mennyiségétől függhet a preferencia.

Holland típusú gombaház: bio csiperkegomba

Sándor Kecskeméti, Magdolna Olívia Szelényi, Anna Laura Erdei, András Geösel, József Fail & Béla Péter Molnár (2020): Fungal Volatiles as Olfactory Cues for Female Fungus Gnat, Lycoriella ingenua in the Avoidance of Mycelia Colonized Compost. Journal of Chemical Ecology, 46, 917–926. https://doi.org/10.1007/s10886-020-01210-5