Az első magyar és a világon a legkisebb csillagászati műhold az Univerzum legerősebb kitöréseinek nyomába eredt. Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében (CSFK CSI) épített és 2021 tavaszán űrbéli útjára indított GRBAlpha kisműholddal a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a 2022. október 9-én megfigyelt GRB 221009A jelű gamma-felvillanás csúcsértékét, ami a nagyobb műszerekkel érzékelőik túltelítettsége miatt nem volt lehetséges. A GRBAlpha több alrendszerét, köztük a 2022-es eseményt megörökítő detektort a CSFK CSI kutatói fejlesztették ki magyar-japán-szlovák-cseh együttműködésben, a küldetést jelenleg a brnói Masaryk Egyetemmel és a Kassai Műszaki Egyetemmel közösen valósítják meg. A GRB 221009A eseménnyel kapcsolatos mérési eredményeket, valamint a GRBAlpha kisműholdat és működését bemutató szakcikkeket az Astronomy and Astrophysics tudományos folyóirat közlésre elfogadta. Elkészítésükben a CSFK CSI-ből a projektet vezető Pál András mellett az elektronikai rendszereket is tervező Mészáros László, Kiss László főigazgató és Csák Balázs, a földi műholdvevő állomások tervezője is részt vett.
A gamma-felvillanások az ismert Világegyetem legenergetikusabb eseményei. Tanulmányozásukkal betekintést kaphatunk nagy tömegű csillagok végső robbanásaiba, valamint fekete lyukak születésének folyamatába is. Az emberiség történetében észlelt legerősebb, sikeresen megörökített gamma-felvillanás a 2022. október 9-ei GRB 221009A jelű esemény volt, amelyet számos nagy műszer, többek között a NASA által üzemeltetett Fermi-műhold (Fermi Gamma-Ray Observatory) is megfigyelt. A felvillanás csúcsértékét azonban ezek a nagyobb műszerek az érzékelőik túltelítettsége miatt nem tudták pontosan meghatározni.
Az asztrofizikai célokat szolgáló, a világon eddig a legkisebb űreszköz a CSFK CSI-ben épített és 2021 tavaszán űrbéli útjára indított GRBAlpha kisműhold, amely 10 × 10 × 10 centiméteres kis méretének és az innovatív detektorfelépítésnek köszönhetően képes volt akkurátusan meghatározni ennek az extrém fényes forrásnak a csúcsértékét. A GRBAlpha több alrendszerét, köztük az említett 2022-es gamma-felvillanást is megörökítő detektort a CSFK CSI kutatói fejlesztették ki magyar-japán-szlovák-cseh együttműködésben, és a küldetést jelenleg a brnói Masaryk Egyetemmel, illetve a Kassai Műszaki Egyetemmel közösen valósítják meg. Pál András, a CSFK CSI kutatási tanácsadója, a GRBAlpha műhold detektorrendszerének vezető fejlesztője szerint ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a legkisebb műholdas műszerek amellett, hogy rendkívül hatékonyan hozzá tudnak járulni a tudományos projektek eredményeihez, fontos kiegészítői lehetnek a nagyműholdas misszióknak is.
A GRBAlpha műholddal a GRB 221009A jelű esemény megörökítésén túl több tucat hasonló, kisebb gamma-felvillanást, az űridőjárási folyamatokat meghatározó nagyenergiás napkitöréseket, valamint aktív csillagok kitörését is sikerült detektálni. Az ehhez hasonló kisműholdas küldetések indítását a közeljövőben több ország intézeteiben is tervezik. Világviszonylatban kimagasló eredmény, hogy ebben a kategóriában a GRBAlpha az első műszer, amely megalapozza az utat a többi hasonló kezdeményezés számára.
A nagyok és a kicsi: a GRB 221009A jelű gamma-felvillanást megörökítő nagy NASA-műholdak, valamint a GRBAlpha (Forrás: Francis Reddy / NASA Goddard, University of Maryland)