Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) két kutatója, Bánffy Eszter és Szécsényi-Nagy Anna is részt vett abban a multidiszciplináris műhelymunkában, amelynek célja egy olyan etikai útmutatás kialakítása volt, amely világviszonylatban érvényesíthető az emberi maradványokon végzett DNS-vizsgálatokra. A 31 ország 68 kutatója közreműködésével megalkotott öt irányelv a rangos Nature szaklapban jelent meg.
A nemzetközi konzorcium által összeállított és aláírt útmutatás, illetve nyilatkozat David Reich amerikai genetikus harvardi munkacsoportjának kezdeményezésére született; az alapokat a 2020 novemberében végzett világméretű műhelymunka eredményei adták.
A humán archaikus DNS-kutatás világviszonylatban is érvényesíthető alapvető etikai elveinek főbb sarokpontjai:
- a kutatóknak be kell tartaniuk minden előírást abban az országban és ott, ahol dolgoznak, illetve ahonnan az emberi maradványok származnak;
- a kutatóknak bármely vizsgálat megkezdése előtt részletes tervet kell készíteniük, és azt meg kell osztaniuk az érintett felekkel;
- a kutatóknak minimalizálniuk kell az emberi maradványok roncsolását;
- a kutatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közzétételt követően hozzáférhetővé tegyék az adatokat, lehetővé téve ezzel a tudományos eredmények kritikus felülvizsgálatát;
- a kutatóknak kapcsolatba kell lépniük az érdekelt felekkel – köztük régészekkel, antropológusokkal, muzeológusokkal és helyi közösségekkel –, és biztosítaniuk kell az érintettek szempontjainak, illetve érzékenységének figyelembevételét, továbbá azok tiszteletben tartását.
A publikáció társzerzőjeként Szécsényi-Nagy Anna és vele együtt a BTK Archeogenomikai Intézete elkötelezte magát ezen irányelvek betartása mellett. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a jövőben elősegítik a tudományterület megfelelő etikai normák szerinti művelését, továbbá alapot teremthetnek egy hazai szakmai konszenzus kialakítására is.
Kiemelten fontosnak tartják, hogy a gyakorlati munka megkezdése előtt az érintett felekkel részletesen megtárgyalják a vizsgálatok tervezetét, időrendjét és várható kimenetelét. A szakmai munka részeként rendszeresen egyeztetnek a mintaadókkal, a régészekkel és az antropológusokkal, a párbeszéd fenntartásával pedig a közös, interdiszciplináris munka megvalósítása a céljuk.
A DNS-mintákat a folyamatosan fejlődő eljárásokat követve úgy nyerik ki a biológiai leletekből, hogy a kutatás eredményességét is szem előtt tartva azokon a lehetőleg legkisebb roncsolást okozzák. Az eredmények felé vezető munka köztes DNS-termékeit tárolják, az adatok a publikálás után szabadon hozzáférhetővé válnak. Ezzel párhuzamosan az eredményeket lehetőségeikhez mérten igyekeznek minél szélesebb körben ismertté tenni és úgy kommunikálni, hogy megakadályozzák azok esetleges félreértelmezését és rossz célú felhasználását.
A kutatók ezenfelül felhívják a figyelmet arra, hogy a múlt megértésében az archeogenetika eredményei fontos szerepet kell, hogy kapjanak, ugyanakkor nem szolgálhatnak egyes csoportok kirekesztésének vagy más csoportok ideológiai – hatalmi vagy területszerzési – törekvéseinek alapjául.
A nyilatkozat teljes terjedelmében a Nature-ben olvasható.
A javaslatcsomagot 24 nyelvre fordította le a munkacsoport. A magyar nyelvű változat itt érhető el.