Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóintézet Zenetudományi Intézetének (BTK ZTI) Régi Zenetörténeti Osztályán működő Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport és a Magyar Pálos Rend közös kiadásában jelent meg a Cantuale Paulinorum s. XVI – Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok a Częstochowai pálos kantuáléról című tanulmánykötet. A BTK ZTI Régi Zenetörténeti Osztály osztályvezetője, Czagány Zsuzsa és az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, Sarbak Gábor által szerkesztett könyv hat tanulmányt foglal magában, amelyek a kantuále egy-egy tartalmi egységét, összetevőjét, különleges vonását részletezik.
A Jasna Góra-i pálos kolostor – Częstochowa, Lengyelország, Clarus Mons („Fényes Hegy”) –könyvtárában őrzött 16. századi liturgikus kottás papír kézirat a középkori és kora újkori magyar zene- és nyelvtörténet egyik fontos forrása, ugyanakkor nem érdektelen a lengyel kultúrtörténet számára sem. Minden bizonnyal Észak-Magyarország valamelyik pálos szerzetesházának szkriptóriumában másolták a 16. században, de még e század során átkerült a lengyel testvérkolostorba. 1601-ben már az új tulajdonos jegyezte be a birtoklás tényét a kéziratba: „Is liber spectat ad montem clarum Czestochowiensem Anno Domini 1601.”
A kézirat nem tartozik a késő középkori pompás kiállítású, igényes kivitelezésű díszkódexek sorába, és tartalmában, szerkezetében sem őrzi a korábbi liturgikus mise- és zsolozsmaforrások megszokott szigorú rendjét. Értékét és különleges vonzerejét éppen használati jellege adja. Azt tartalmazza, amire az adott szerzetesi közösségnek az adott környezetben és időben leginkább szüksége volt: gyakorlati útmutatást a napi zsoltározáshoz, a kiemelt ünnepek körmeneti énekeit, részletes és tagolt, énekeket és imádságokat is magában foglaló gyászszertartást a haldokló „utolsó kenetének” fölvételétől a sírba tétel körüli cselekményekig, himnuszokat, illetve szuffrágiumokat az egyházi év szerinti elrendezésben.
A kötet tanulmányai a kézirat tartalmi beosztásának megfelelően követik egymást: a kantuále teljes, apparátussal ellátott tartalomjegyzéke (Czagány Zsuzsa) és kottaírásainak áttekintése (Gilányi Gabriella) után külön fejezetek foglalkoznak a tonáriussal (Papp Ágnes), a himnuszokkal (Szoliva Gábriel), végül a kéziratban lejegyzett magyar nyelvű vendégszöveggel (Haader Lea). A kötet egyetlen nem magyar szerzője Jakub Kubieniec, a krakkói Jagelló Egyetem Zenetudományi Tanszékének professzora, aki a kantuále lengyel forráskörnyezetét tekintette át, elvégezve az egyes énektételek közép-európai összehasonlító vizsgálatát.
A könyv a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport által 2019-ben elindított Resonemus pariter. Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez sorozat harmadik köteteként jelent meg. Bemutatójára várhatóan 2023 áprilisában kerül sor a BTK Zenetudományi Intézetében.