Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közös vizsgálatok segítségével tárták fel a horgászati célú halgazdálkodás szerepét a Balaton anyagforgalmában. Bár az eredmények azt mutatták, hogy ez a tevékenység jelenleg nem sorolható a tó legnagyobb tápanyagterhelő forrásai közé, illetve nem lehetett a 2019. évi algavirágzás okozója, a kutatók a Balaton jó vízminőségének megőrzése érdekében a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések megfontolását javasolják.
A horgászok által használt etetőanyagok természetes vizeinkre gyakorolt hatásával kapcsolatban fokozott érdeklődés tapasztalható napjainkban. Mivel a foszfor kulcsszerepet játszik az algásodás kialakulásában, a vizsgálat elsősorban erre az elemre fókuszált.
A kutatók összevetették a Balatonból halfogások révén eltávolított foszfor mennyiségét (ez a tápanyagot kivonó, a vízminőséget javító tétel) a horgászat érdekében a tóba telepített halakkal és etetőanyagokkal bejuttatott foszfor mennyiségével (ezek a külső tápanyagterhelést jelentő tételek). A szabadidős- és versenyhorgászat általi etetőanyag-felhasználás mértékét széles körű kérdőíves felméréssel, a legnépszerűbb etetőanyagok foszfortartalmát pedig laboratóriumi mérésekkel határozták meg.
Az eredmények azt mutatták, hogy a horgászati, illetve a halgazdálkodási tevékenység révén bekerülő évi nettó 4,8 tonnát meghaladó foszformennyiség a Balatont érő teljes külső foszforterhelésnek – amely a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság becslése szerint 2017 és 2019 között átlagosan évi kb. 165 tonna volt – mintegy 2,9 százalékát, más terhelési becslések szerint 5–6 százalékát teszi ki. Megállapítható tehát, hogy a horgászat jelenleg nem sorolható a Balaton legnagyobb tápanyagterhelő forrásai közé, illetve nem lehetett a 2019. évi algavirágzás okozója. Ugyanakkor a kutatók a Balaton jó vízminőségének megőrzése érdekében a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések megfontolását javasolják. Ilyen lehet például a környezettudatos szemlélet növelése a horgászok körében.
A számítások alapján a felhasznált etetőanyagok mennyiségének csökkentésével és a magas foszfortartalmú adalékok – például a halliszt – visszaszorításával a horgászat vizeinkre gyakorolt hatása jelentősen javítható. Sőt, könnyen elérhető lenne a nullás foszformérleg, illetve akár a horgászat általi foszforkivonás és a vízminőség-javítás is.
A vizsgálatok eredményei és a kapcsolódó intézkedési javaslatok teljes terjedelemben elérhetők a kutatás összefoglalójában.