A pandémia miatt kicsit késve, 2020 júniusában kezdődött el a 11 millió eurós költségvetésből megvalósuló AtlantECO nemzetközi projekt, melynek keretében egy 13 ország – köztük Magyarország – kutatóiból álló nemzetközi kutatócsoport az Atlanti-óceánból származó, óriási mennyiségű genomikai adatot foglalja rendszerökológiai modellekbe. A projekt végső célja a klímaváltozás hatásainak megértése, a tengeri mikrovilág minden eddiginél alaposabb felmérése, valamint a tengeri ökoszisztéma sérülékenységének és kritikusan fontos elemeinek a meghatározása.
Az adatok nagy részét a világhírű TARA Oceans konzorcium alappillérét jelentő intézetek adják, amelyek eddigi kutatásainak jelentőségét a Science magazin egyik különszáma fémjelzi. A tengernyi adat feldolgozása során különös hangsúlyt kap a mikrobiom, a savasodás, a hálózatelemzés és a mikroműanyagok. A tengerbiológia és az édesvízi ökológia egyre mélyebb összefonódását jelzi, hogy a konzorciális projekt egyik legnagyobb munkacsomagját a tihanyi rendszerökológus kutató, Dr. Jordán Ferenc vezeti, társvezetője pedig egy dél-afrikai mikrobiológus. A legjelentősebb kooperációs partnerek brazil, dél-afrikai, olasz és francia intézetek, de a tengerparttal nem rendelkező országok közül Svájcból az ETH Zürich intézet és Magyarországról az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete is büszkén járul majd hozzá a gigantikus projekt sikeréhez. A mesterséges intelligenciára is építő módszertan, illetve a high-throughput molekuláris módszerek kombinációja új szemléletű tudást ad majd.
A Balatoni Limnológiai Intézet középtávú célja az AtlantECO projekt teljes módszertani keretrendszerének édesvízi ökoszisztémákra történő adaptációja a Balaton példáján. Ennek előkészületei már zajlanak Tihanyban, és az AtlantECO projekt tanulságai felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak majd ehhez.