Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), a Közép-Dunántúli és a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói, illetve szakemberei a Balaton tápanyagterheléséről tartottak tudományos előadóülést és szakértői tanácskozást. A 2021. szeptember 21-én Tihanyban megrendezett eseményen a résztvevők többek között megfogalmazták azokat az intézkedésjavaslatokat, amelyeknek megtételére a Balaton ökológiai védelme és a vízminőség megőrzése érdekében szükség van.

A Balaton hazánk egyik legfontosabb természeti kincse, amelyet jó ökológiai állapotban kell megőrizni, legfőbb értékét ugyanis a környezeti ártalmaktól óvott, természetes állapotát tartó tó üdülési célú használata jelenti. Az ivóvíz-kivétel, a fürdőzés, a kontakt vízi sportok mind kiváló vízminőséget és viszonylag alacsony algamennyiséget követelnek meg, a jövőben ezért még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vízminőség megóvására.

A friss tudományos értékelések szerint a klímaváltozás és az egyre intenzívebb emberi használat az utóbbi időben jelentősen átalakította a tó vízminőségét és élővilágát, a tavat a meleg nyári időszakban új anyagforgalmi sajátosságok jellemzik.

Ebben a helyzetben különösen fontos a Balatonnal kapcsolatos ökológiai és vízgazdálkodási kockázatok kezelése. A döntéshozatal megfelelő szintű szakmai támogatásához a tóban zajló tápanyagforgalmi folyamatok mélyreható megismerésére van szükség. Ezt kiterjedt és folyamatos monitoring tevékenységgel, valamint a területen végzett további kutatómunkával lehet biztosítani, hiszen a szakembereknek még nem áll rendelkezésére minden szükséges adat ezen a téren.

A Balaton változásának figyelmeztető jele volt például a 2019 augusztusában és szeptemberében kialakult váratlan és nagymértékű algavirágzás, amely a szakemberek szerint a jövőben megismétlődhet. Abban egyetértettek, hogy a jelenséget nem külső tápanyagterhelés – például a horgászok által a tóba juttatott etetőanyag –, hanem döntően az üledékből származó tápanyag okozhatta.

A kiváló vízminőség feltétele, hogy a tóban kevés legyen a hozzáférhető tápanyag, amely egyben biztosíthatja, hogy az algabiomassza tömege alacsony szinten maradjon. Ennek teljesülése érdekében minden olyan intézkedés fontos, amely tovább mérsékli a tó külső tápanyagterhelését. Különös jelentősége van annak, hogy a Balatonba kívülről érkező, a szakemberek eltérő becslései szerint évi mintegy 100-150 tonna közötti foszformennyiség csökkenjen, mert az folyamatosan felhalmozódva tovább növeli a tó belső terhelését és a haváriahelyzetek kialakulásának a kockázatát.

A szakemberek az eseményen többek között a Kisbalatoni Vízvédelmi Rendszer rekonstrukciójának – így a kotrás, a zagyterek kialakítása és dinamikus használata – szükségességét, továbbá a halgazdálkodás jelenleg évi közel 5 tonna többlettel bíró foszformérlegét javító intézkedések fontosságát is kiemelték.

Véleményük szerint erősíteni kell a környezettudatosság építésére és a tápanyagterheléssel kapcsolatos ismeretterjesztésre irányuló kommunikációt is, mert felelős emberi magatartással egyéni szinten is sokat lehet tenni a Balaton jó ökológiai állapotának megőrzéséért, a tóba jutó tápanyagterhelés csökkentéséért.