Ugrás a tartalomra

A 17 Nemzeti Laboratórium közül négynek, valamint az egyetlen Kutatólaboratóriumnak is ELKH-s kutatóhely a szakmai vezetője

Hírek
Sajtószoba

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó (ELKH) két kutatóközpont, illetve egy kutatóintézet szakmai irányításával valósul meg az ország gazdasági fejlődése és nemzetközi versenyképességének növelése szempontjából kiemelt jelentőségű négy Nemzeti Laboratórium és egy Kutatólaboratórium. 

A kormány a 2020−2025 közötti ötéves időszakban tizenhét Nemzeti Laboratórium, valamint egy Kutatólaboratórium kialakítását, illetve működését támogatja, idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal.

A Nemzeti Laboratóriumok Programban négy olyan kiemelt jelentőségű kutatás-fejlesztési területet határoztak meg − biztonságos társadalom és környezet, egészség, ipar és digitalizáció, valamint kultúra és család −, ahol a hazai erősségeinkre építve a projektek konzorciumi résztvevői válaszokat adhatnak a globális kihívásokra, ugyanakkor nagymértékben hozzájárulhatnak az ország gazdasági fejlődéséhez és a nemzetközi versenyképesség növeléséhez. A program kialakításában az ELKH kutatóhálózathoz tartozó több intézmény is aktívan részt vett.

A program fő célkitűzése, hogy egy adott kutatási témában összefogja a kutatóintézeteket, az egyetemeket és az ipari szereplőket, továbbá, hogy elérhetővé tegye azokat a jövőorientált technológiákat, amelyek alkalmazásával világszínvonalú kutatási és innovációs programok megvalósítására is alkalmassá válhatnak a hazai kutatóhelyek. Emellett a program küldetése az ehhez elengedhetetlenül szükséges kompetenciák fejlesztése, valamint a kutatási eredmények minél szélesebb körű hasznosítása.

Az ELKH kutatóhálózat a Nemzeti Laboratóriumok Program meghatározó intézménye. A programban meghirdetett ipar és digitalizáció tématerületen az ELKH-hoz tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) által vezetett két projekt – a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium –, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által vezetett Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium részesült támogatásban. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium projektben részt vesz a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, az alapkutatási témákat a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet koordinálja.

Az egészség tématerületen belül a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakmai vezetésével megvalósuló Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium, továbbá a biztonságos társadalom és környezet tematikán belül a Wigner FK által vezetett Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium kezdheti meg működését 2020-ban.

Ezenkívül az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének részvételével valósul meg a biztonságos társadalom és környezet tematikán belül létrehozott Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium, amelynek szakmai vezetője a Pannon Egyetem.

Az ELKH-kutatóhelyek által vezetett, illetve a részvételükkel zajló projektek rövid bemutatása:

1. Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) célja Magyarország szerepének megerősítése a mesterséges intelligencia területén. A kiemelt témák közé tartoznak az iparági kutatások, ezen belül az orvosdiagnosztikai és biometriai alkalmazások, az agrár- és élelmiszeripar, a közlekedés, a gyártás és a feldolgozóipar, valamint a távközlés, továbbá a mesterséges intelligenciát alkalmazó mélytanulás matematikai alapjainak a kutatása. Ezenkívül a program kiterjed a gépi látás, a természetes nyelvfeldolgozás fejlesztésére, valamint a személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák kutatására is.

2. Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium a mobilitással kapcsolatos kutatási feladatok hatékony és innovatív megoldását tűzi ki célul, a közúti járművekre, légi járművekre és mobil robotokra fókuszálva. Tevékenysége a mobilitással összefüggésben lévő kutatásokra, a funkcionális és kooperatív működést demonstráló fejlesztésekre, a tudástranszfer megvalósítására, állami pályázati és ipari projektekre, valamint az oktatásra irányul. A projekt kapcsán létrejövő kutatási eredmények és know-how nem csupán a hazai járműipar hozzáadott értékének növekedését segítik, hanem az eredmények kommunikálása révén az autonóm járművek társadalmi elfogadottságát is növelni fogják.

A labor az európai uniós kutatási és innovációs célkitűzésekkel összhangban a nyílt innováció, a nyitott tudomány és tudástranszfer, valamint a „nyitás a világra”, azaz a nemzetközi kooperáció megvalósításának elve mentén határozza meg küldetését, jövőképét, valamint kutatás-fejlesztési feladatait.

3. Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium stratégiai céljai közé tartozik egy olyan regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakoztatható az Európai Unióban tervezett kvantuminternethez. Célja fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardverkomponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, az ehhez szükséges laboratóriumi háttér fenntartása a nemzetközi élvonal szintjén, továbbá a kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértelem felépítése.

4. Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium
szakmai felelős az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont

A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium fő célja a lézeres begyújtású fúzió hatékonyságának növelése a plazmonhatás révén. Napjainkban az emberiség egyik legnagyobb problémája a hatékony és fenntartható energiatermelés biztosítása. Az egyik legígéretesebb megoldási lehetőség erre a problémára a fúziós energiatermelés megvalósítása. A Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium ultrarövid lézerimpulzussal indukált plazmonok (kollektív elektrongerjesztések) hatásait vizsgálja az inerciális fúzió technikájának fejlesztését megalapozó, úttörő módon. Az inerciális fúzió a szabályozott magfúziónak az a módja, ahol a fúziós anyagot nagy energiájú – jelen esetben – lézernyalábokkal nyomják össze, így teremtve meg a fúzió feltételeit. Az eddigi eredmények alapján ez a módszer hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti az atommagfúzió begyújtását, ezzel egy új, innovatív megoldást ígér. 

5. Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium célja egyedülálló, versenyképes technológiák és terápiás eljárások fejlesztése Magyarországon a legmodernebb biotechnológiai eszköztár felhasználásával, a gyógyszerrezisztens baktériumok leküzdésére, az új típusú oltóanyagok kifejlesztésére, valamint az újonnan diagnosztizált ritka betegségek kezelésére alkalmas gyógyszermolekulák felderítésére fókuszálva. A laboratórium a fertőző betegségek okozta járványok világméretű problémáinak vizsgálatát helyezi a középpontba, különösen az antibiotikum-rezisztenciával, illetve a sertéspestissel kapcsolatos kutatási területeken.

6. Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium
– szakmai felelős: Pannon Egyetem, konzorciumi tag: az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK)

A projekt keretében az ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói a klímaváltozás Balatont érintő hatásait vizsgálják, különösen három területre összpontosítva a kutatásokat. Egyrészt vizsgálják a biodiverzitást, ezen belül a gerinctelen és gerinces állatok, valamint a makrovegetáció klímaváltozásra adott válaszait. Másodrészt külön foglalkoznak az algákkal, a mikroorganizmusokkal és a tó kémiai alkotórészeivel. Harmadrészt pedig mezokozmosz rendszerükben, illetve számítógépes modellek segítségével in vitro és in silico kísérleteket végeznek a folyamatok jobb megértése érdekében. A fő cél, hogy jól megtervezett és okosan integrált kutatások segítségével az eddiginél alaposabban megértsék, hogy mi történik a tóban, és mindez mennyire érzékeny a klimatikus változásokra.