Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (CSFK) bejelentette, hogy elfogadták a magyar felfedezésű kisbolygók elnevezésére korábban benyújtott 16 névjavaslatot. Az újonnan elkeresztelt égitestek névadói között szerepel Ady Endre, Dévény Anna, Erdős Pál, Várkonyi Ágnes, Kaffka Margit, Halmos Pál, Lukács Béla és Komjádi Béla, de Hosszú Katinkáról, Kaszás Attiláról és Hamvas Béláról is elneveztek egy-egy kisbolygót.
A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve is, és így van ma is, amikor az elnevezések már régen nem tudnak lépést tartani az automata távcsövek által talált több százezer égitesttel. A hagyomány mégis él, még ha az évek során sokkal szigorúbbá váltak is a feltételek. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy sorszámozzák őket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, vagyis a biztos azonosítás volt.
Magyarország az 1930-as évek végétől egy szűk évtizeden át kisbolygó-nagyhatalomnak számított – hangsúlyozzák a CSFK kutatói. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban akkoriban Kulin György által vezetett keresőprogramot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a CSFK együttműködésében 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították fel. Az azóta felfedezett közel kétezer aszteroida jó részét a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.
Ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon, korábban elég volt két különböző évben, majd legalább négy különböző szembenállás idején végzett megfigyelés, manapság viszont gyakran 10–12 szembenállás idején készült megfigyelésre van szükség. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, a politikusokra és a katonákra azonban százéves moratórium van érvényben.
Az elmúlt csaknem másfél évben szünetelt az elnevezések elfogadása, ugyanis a hivatalos bejelentés joga új szervezethez került. Az elnevezésekért a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union (IAU)) Working Group for Small-Body Nomenclature (WGSBN) nevű 14 tagú, többek között amerikai, cseh, japán, kínai, orosz és új-zélandi csillagászokból álló bizottsága felel. A 2021 májusában újraindult folyamatnak köszönhetően így sor kerülhetett a korábban benyújtott 16 magyar névjavaslat elfogadására.
Bár a névválasztás szubjektív dolog, igyekeznek a tudomány, a sport és a kultúra területéről egyenlő arányban választani az elnevezéseket, ahogyan ez a most elnevezett kisbolygók esetében is történt – mondja a kutatási programot vezető Sárneczky Krisztián, a CSFK kutatási koordinátora.