Hálózatfejesztési és Nemzetközi Főosztály

Az ELKH finanszírozásának növelése és a források felhasználása

Az alábbiakban tájékoztatást nyújtunk az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek feladatarányos finanszírozásához szükséges forrás növeléséről és felhasználásának módjáról:

A stratégiai irányelvek megvalósításához szükséges, hogy az ELKH kutatóintézeteinek teljesítménye a stratégiai irányelvekben meghatározott területeken javuljon, ami alapvetően négy mutató erősítésével képzelhető el:

  1. A kutatói minőség javítása. A kutatói bérek rendezése, a kiválóságra épülő kutatói életpályamodell bevezetése segíthet megtartani és bevonzani a tehetséges kutatókat, illetve támogatja a kutatói utánpótlást. Ez hosszabb távon kétségkívül pozitívan hat a kutatói teljesítményre.
  2. A kutatási infrastruktúra és a kutatási lehetőségek javítása. Ha a kutatók számára modernebb berendezések, jobban felszerelt könyvtárak, illetve több nemzetközi együttműködési lehetőség áll rendelkezésre, az nyilvánvalóan növeli a munka hatékonyságát.
  3. A kutatói létszám növelése. A tehetséges kutatók létszámának növelésével több jó kutatási eredmény fog születni.
  4. Az együttműködés kiszélesítése hazai és nemzetközi partnerekkel, az ipari kapcsolatok erősítése. A kutatóhelyek és a vállalkozások közötti kapcsolatok szélesítése és az együttműködések erősítése elengedhetetlen a külső források bevonásának növeléséhez a kutatásfinanszírozásban, valamint a létrejövő szellemi alkotások eredményesebb hasznosulása érdekében.

Az ELKH stratégiai irányelveivel összhangban a kutatóhelyek eddigi statikus, bázisalapú finanszírozása helyett egy új, teljesítmény- és feladatalapon elosztott, hárompillérű belső finanszírozási modellt vezetünk be a következők szerint:

  1. A kutatási tevékenységének támogatása feladatfinanszírozás keretében (kutatási programterv, illetve egyéb kutatási stratégiai programok alapján, utólag értékelt, eredményalapú forráselosztással).
  2. Közcélú kutatások és szolgáltatások feladatalapú finanszírozása: Az ELKH-kutatóhelyek az alapfeladatokhoz tartozó kutatási tevékenység mellett jelentős mértékben végeznek közcélú kutatásnak és szolgáltatásnak minősülő kutatótevékenységet. Ennek keretében a kutatók az egész társadalom számára hasznos feladatokat látnak el, mint amilyen például a földrengés-előrejelzés vagy az éves aszálytérkép elkészítése.
  3. Működési támogatás: A működési kiadások közé tartoznak az épületek teljes körű üzemeltetési költségei, valamint a nem kutatói munkakörbe tartozó jogi, igazgatási, gazdasági, vezetői állomány költségei.

A kutatóhelyek (kutatási egységek) közötti differenciált, teljesítményorientált forráselosztás és allokációs rendszer bevezetése, az intézményi és kutatói kiválóságra épített minősítés és értékelés alapján kiküszöböli a középszerűségre épülő báziselv visszahúzó hatásait. Az ELKH által javasolt forrásallokációs modell képes ellensúlyozni a Kutatási hálózatban az alulfinanszírozottságból adódó, az elmúlt időszakban felhalmozódott legsúlyosabb működési hiányosságokat.

Kutatói életpályamodell

Az ELKH egyik jelentős célkitűzése egy kiszámítható és átlátható kutatói életpályamodell kidolgozása, amely vonzóvá teszi a tudományos pályát a PhD-hallgatók és mindazok számára, akik a tudományos életútjuk elején állnak. Olyan modell létrehozására törekszünk, amely hosszú távon csökkenti a pályaelhagyás és az elvándorlás mértékét, illetve képes meggyőzni a külföldön dolgozó magyar kutatókat arról, hogy érdemes itthon folytatni a kutatási tevékenységüket.

Az ELKH-nál úgy látjuk, hogy hosszú távra tervezhető, garanciákkal biztosított kutatói életpályamodell kialakítása szükséges, mely a PhD-hallgatótól kezdve a kutatócsoport-vezetőig bezárólag mindenki számára egyértelművé teszi az elvárásokat, és amelyben az adott életpálya fordulópontjaihoz köthető értékeléseket tudósokból álló független, szakmai testületek végzik.

Magyarország kiváló tudományos potenciállal rendelkezik, indokolt azonban a jelenlegi tudományos életpályamodell minőségbiztosításának összehangolása az egyetemekkel, vállalatokkal, illetve a meglévő pályázati rendszerekkel. Ez megfelelő támogatást és hosszú távú perspektívát adhat a tudomány művelőinek a kutatóhálózatban, az egyetemeken és az innovációra képes cégekben is.

Az ELKH előtérbe helyezi a kiválóság támogatását, ezért a teljes kutatói életpályát lefedő, a nemzetközi kiválóság felé törekvő támogatási rendszer kialakítására törekszünk a kormányzati szereplőkkel együttműködésben. Ezen intézkedések megteremthetik a szükséges feltételeket a tudományos utánpótlás biztosításához.

Összhangban az Európai Kutatási Térség teljes kiépülését célzó prioritásokkal és a jövőjét meghatározó új narratívákkal, célunk, hogy a kutatói karriert erőteljesen befolyásoló szakpolitikával együttműködve olyan intézkedések szülessenek, amelyek a nemzetközi mobilitást is ösztönzik.