Báró Eötvös Loránd Ágoston

Az ELKH névadója Báró Eötvös Loránd Ágoston (1848-1919), világhírű magyar tudós, tanár, akadémikus és közéleti személyiség volt. Miniszterként és a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként is tevékenykedett, emellett pedig sokat tett az oktatás és a tudományszervezés fejlesztéséért.

Nevéhez fűződik az Eötvös-féle torziós inga feltalálása, amely a súlyos és a tehetetlen tömeg arányosságának kimutatására alkalmas. Nagy pontosságú mérései igazolják Albert Einstein ekvivalenciaelvének az érvényességét, amit Einstein egy Eötvöshöz írt személyes levélben is hangsúlyoz.
Kutatói munkásságának köszönhetjük az Eötvös-törvényt, amely a felületi feszültség hőmérsékletfüggését írja le a fizikai kémiában, az Eötvös-korrekciót, amit a geofizikában a földfelszínhez képest mozgó berendezések gravitációs mérésein végeznek el, illetve az Eötvös-paramétert, amely a különböző anyagi összetételű próbatestek szabadesési gyorsulásának eltérését jellemzi.

Tudományos tevékenységének legfontosabb állomásai

  • 1875-1885: A kapillaritással összefüggő vizsgálatai: reflexiós módszer a kapillaritás törvényeinek meghatározására, Eötvös-szabály, Eötvös-állandó
  • 1886-1919: Gravitációs és földmágneses vizsgálatok
  • 1890: „A Föld vonzása különböző anyagokra” (akadémiai osztályülési előadás, január 20.)
  • 1891: Görbületi és horizontális variométerek
  • 1891: Az első terepi mérés a Ság-hegyen
  • 1896: Vizsgálatok a gravitáció és mágnesség köréből (összefoglaló tanulmány)
  • 1898: Egyszerű nehézségi variométer (Balatoni-inga)
  • 1901: Bifiláris graviméter
  • 1901 és 1903: Az első, nagyobb területre kiterjedő mérés a Balaton jegén
  • 1909: A tehetetlen és súlyos tömeg arányosságára vonatkozó vizsgálataival kapcsolatosan elnyeri a Beneke-díjat
  • 1915: Kísérleti eszközt tervez az Eötvös-hatás bemutatására
  • 1916: Egbelli mérések. A szénhidrogénkutató geofizika megszületése

További részletek Eötvös Loránd életéről, munkásságáról: Báró Eötvös Loránd-emlékév 2019