Emberi erőforrás

A társadalom, a gazdaság, a történelem, a régészet, a bölcsészet és a nyelv kutatási területei

Az ELKH kutatóközpontjai, intézetei és egyetemi kutatócsoportjai – Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK), Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK), Nyelvtudományi Intézet (NYTI), Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK), Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Szegedi Tudományegyetem és Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Medievisztikai Kutatócsoport (HIM-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) – e tudományágak legkiválóbb hazai centrumai, kitűnő és tapasztalt kutatógárdával. Ezért kiemelt szerep hárul rájuk a társadalmi, gazdasági és ipari kihívások elemzésében, az azokra adható válaszok megalapozásában és kidolgozásában, a magyar és az európai kultúra megőrzésében, az emberi életminőség javításában, valamint az új generációk szellemiségének formálásában.

A KRTK-ban a gazdasági növekedés rövid és hosszú távú feltételeinek makro- és mikroszintű vizsgálatával arra keresik a választ, hogy a nagy elosztási rendszerek, illetve a kapcsolódó szakpolitikák hogyan befolyásolhatják a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, hogyan tehetik innovatívabbá és hatékonyabbá a vállalati hálózatokat, miként járulnak hozzá az emberi erőforrás egyre magasabb színvonalú újratermeléséhez, hogyan segíthetik a szegénységi csapdából való kitörést. A SZTAKI nemzetközi konzorcium keretében vesz részt egy körforgásos gazdasági modellt támogató digitális platform új koncepciójának kidolgozásában, amely áthidalja az értéklánc szereplői között jelenleg fennálló információs aszimmetriát.

A közpolitikai folyamat vizsgálata többek között lehetővé teszi a kormányzati politikák megvalósításának elemzését szolgáló módszertan kidolgozását – ezen a TK Gyerekesély Kutatócsoportja és Családtudományi Kutatási Centruma dolgozik. A közpolitikai kutatások adatigényét a big data módszereken alapuló adatbázis-építés teszi lehetővé, mely a politikai és társadalmi kontextusra irányuló vizsgálatokra is támaszkodik.

hazai és a határon túli kisebbségek kultúrájának, értékeinek, társadalmi szerveződésének TK-ban zajló kutatása lehetővé teszi a mobilitás etnikai/nemzetiségi dimenziójának kvalitatív és kvantitatív vizsgálatát. Ennek révén feltárható, hogy Magyarországon és a szomszédos országok kisebbségi, illetve többségi kontextusában, valamint a nyugat-európai diaszpórában élők mit gondolnak a nemzetről és a társadalmi együttélés különféle formáiról.

A BTK hazai és nemzetközi együttműködések keretében a magyarság múltjának és kultúrájának teljességét kutatja. A BTK a magyar kulturális örökség feltárásának és gondozásának, valamint a magyar önazonosság erősítését célzó alapfeladatainak szellemében olyan kutatócsoportokat tart fenn központi és intézeti szinten egyaránt, amelyek a nemzeti identitás szempontjából alapvető témákat tanulmányoznak, reflektálva a jelenkor kihívásaira is.

A BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogva kutatja a Kárpát-medence egykori népeinek és a magyarságnak a régészeti emlékeit. Az intézet az archeogenetika legfontosabb magyarországi műhelyévé vált, folyamatosan üzemelő laboratóriummal, tapasztalt, külföldön képzett munkatársakkal, nagy mintavételi gyakorlattal, és többek között a Harvard Medical Schoollal együttműködve Európában is kiemelkedő kutatásokat végez. A BTK Történettudományi Intézete a magyar állam, illetve társadalom történetével kapcsolatos alapkutatásokra irányuló missziója jegyében – az egyetemeken működő ELKH támogatott kutatócsoportokkalegyüttműködve különösen értékes forráskiadásokat és összefoglaló műveket készít és jelentet meg. Interdiszciplináris kutatócsoportjai többek között olyan, a magyarországi közgondolkodást alapvetően formáló témákkal foglalkoznak, mint a magyar őstörténet, a mohácsi csata, Szigetvár ostroma, a magyar és az európai családtörténet, Trianon és következményei, a Horthy-korszak és a szovjet megszállás, a magyar vidék története a 20. században.

Jelenleg a Népköltészeti Lexikon munkálatai zajlanak a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeit kutató BTK Néprajztudományi Intézetben, amelynek égisze alatt születnek meg a tudományszak kiemelkedően fontos összefoglaló művei (Néprajzi Lexikon, Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajz, folklór-műfajkatalógusok). A BTK tagintézetei olyan nemzeti kincsnek számító gyűjteményekkel rendelkeznek, mint a BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma, a 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum (Dohnányi Ernő hagyatékával). Az intézet múzeumot is fenntart, és tevékenysége a magyar zenetudomány Bartók Béláig, Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében, komplex módon ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat. A nemzeti kultúra szempontjából kimagasló jelentőségű még a Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum és a Régi Zenetörténeti Osztály digitális gyűjteménye is. A BTK Művészettörténeti Intézet az általa közzétett magyar és a magyar vonatkozású művészet történetének legfontosabb kézikönyveit és bibliográfiáit magában foglaló adattára, illetve jelentős műtárgyakról, művészekről, épületekről készült felvételeket tartalmazó fényképtára mellett az MTA Művészeti Gyűjteményét és a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt is gondozza.

Az ELKH-hoz tartozó támogatott kutatócsoportok által végzett történelemtudományi kutatások terén kiemelkedő jelentőségű a HIM-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport két részlege munkájának eredményeként publikált Anjou-kori oklevéltár, illetve Zsigmondkori oklevéltár. Ezeknek a közreadása szellemi örökségünk fontos részének megőrzését teszi lehetővé, és amellett, hogy pótolhatatlan tudományos forrást biztosít a középkori magyar állam és társadalom megismeréséhez és a közép-európai összehasonlító történetkutatásokhoz, jó alapul szolgál a Hunyadi-kor és a Mohácsig terjedő időszak okleveles anyagainak a publikálásához.

A Nyelvtudományi Intézet stratégiailag fontos, kiemelkedő jelentőségű feladatai – a nyelvtechnológiai-informatikai és egészségügyi alkalmazások mellett – nyelvünk, mint kultúránk egyik legfontosabb hordozója, múltjának feltárása, írásos emlékeinek számbavétele és közkinccsé tétele.