Egészség

Az egészséghez kapcsolódó gyógyszerkutatás, a molekuláris biológia, a mikrobiológia, a neurobiológia és a pszichológia kutatási területei

Az ENSZ minden tagország által elfogadott és átvett globális fenntartható fejlődési céljai között szerepel az emberi egészség és jóllét javítása. Az OECD az Európai Bizottság állásfoglalására hivatkozva kiemeli, hogy e célokat csak jelentős kutatási és fejlesztési komponenst magában foglaló, átfogó innovációkkal lehet elérni. A globális célok és trendek, a hazai szükségletek és a politikai prioritások egyaránt az egészséget teszik a hazai tudományos tevékenységen alapuló innováció, a kutatás-fejlesztés, a tudósképzés, a tanácsadás és az ismeretterjesztés egyik központi tématerületévé.

Vannak olyan betegségtípusok, amelyekben nagyon kedvezőtlenek a magyar lakosság mortalitási és morbiditási adatai. Ezek kutatásával – például központi idegrendszeri betegségek, keringési és daganatos betegségek – az ELKH egyes kutatóközpontjai és kutatóintézetei kiemelten foglalkoznak.

Az ELKH kutatóhelyei – különösen a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a  Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), a Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Állatorvos-tudományi Intézete (ÁOTI), valamint érintőlegesen az ATK további intézetei és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) – kiemelt feladatuknak tekintik, hogy alaptevékenységük keretében kutatásokat végezzenek az egészség tématerületén, így alapkutatásaik túlnyomó többségükben a kiemelt társadalmi terhet jelentő népegészségügyi, versenyképességi és nemzetstratégiai kihívást egyaránt jelentő betegségekre irányulnak.

Az idegrendszeri megbetegedések jelentős terhet rónak az egyénre, a közegészségügyre és a társadalomra. A KOKI-ban zajló kutatások fókuszában a neurodegeneratív, illetve neuropszichiátriai betegségek, a memória, az alvás és a ritmikus agyi tevékenységek, a félelmi reakciók, a szorongás, a legmagasabb rendű idegrendszeri funkciókért (döntés, tervezés, öntudat) felelős frontális kéreg, a talamusz, továbbá a skizofrénia, az epilepszia és a krónikus fájdalom állnak.

A gyógyszerkutatás és a gyógyszer-innováció területén a KOKI átfogó célkitűzése a sejt- és hálózati szintű információfeldolgozás megértése ép és kóros agyban, és ennek alapján új gyógyszercélpontok és          diagnosztikus módszerek kidolgozása idegrendszeri kórképekben. A KOKI a TTK kutatócsoportjával együttműködve új támadáspontú antiparkinson-vegyületek kifejlesztését is célul tűzte ki. A gyógyszerfejlesztés napjainkban jelentős kihívásokkal küzd. Az SZBK kutatóinak stratégiai célja, hogy a legmodernebb molekuláris biotechnológiai eszköztár felhasználásával Magyarországon egyedülálló, versenyképes biológiai gyógyszerfejlesztési technológiákat és terápiás eljárásokat fejlesszenek ki.

Az egészséges öregedés esélyének javítása stratégiai törekvés az SZBK-ban. Manapság az öregedéssel kapcsolatos biológiai kutatások hangsúlya az élethossz növelése helyett az egészséges öregedés (healthspan) tanulmányozására esik. Kutatásaik célja az expresszómra, illetve a szekretomra fókuszálva az egészséges/kóros öregedés molekuláris kapcsolóinak azonosítása, továbbá öregedés-asszociált biomarkerek és potenciális terápiás célpontok keresése.

A daganatos megbetegedések a fejlett világban, így Európában is, a leggyakoribb halálokot jelentik. A TTK számos kutatócsoportja – intézeteken átívelő módon – közvetlenül és sikeresen vesz részt a daganatok egyedi jellemzőit meghatározó eljárások kidolgozásában, illetve ezen eljárások kezelés során történő felhasználásában. A daganatok molekuláris jellemzése új fehérjecélpontokat tár fel, és amennyiben ezek gátlásával hatékonyan és szelektíven sikerül elpusztítani bizonyos betegek tumorsejtjeit, áttörés érhető el a rákgyógyításban. Fő céljuk egy egységes, könnyen alkalmazható tumordiagnosztikai módszercsomag kidolgozása.

Az SZBK-ban a kemoterápiás szerekkel szembeni rezisztencia okainak feltárásán, illetve a rezisztencia elleni gyógyszermolekulák azonosításán dolgoznak. Az SZBK kutatói, egyes TTK-s kutatócsoportokkal együttműködve, stratégiai céljukként tűzték ki a tumorellenes szerekkel szembeni rezisztencia okainak feltárását, és a rezisztencia letörésére alkalmas molekulák azonosítását.

Az orvosbiológiai kutatások gyors fejlődése számos, népegészségügyi szempontból súlyos betegség esetében teszi lehetővé az új diagnosztikai és terápiás eljárások kifejlesztését. Ezek szükséges alapja a releváns betegségmodellek kidolgozása, a patológiás mechanizmusok molekuláris, sejt- és szervezetszintű tanulmányozása, a terápiát befolyásoló genetikai és epigenetikai tényezők feltárása, majd a kapott eredmények lefordítása a gyógyszerfejlesztés és a klinikai alkalmazások szintjére. A TTK kutatóinak kiemelt célja diagnosztikai biomarkerek fejlesztése, új biomarkerek azonosítása, az új célpontokra tervezett terápiás megoldásokkal és a farmakogenetikai alapú gyógyszeres kezelésekkel együtt.

A TTK kutatóinak célja a bioaktív molekulák, farmakológiai próbák, gyógyszerjelöltek, fluoreszcens jelzőmolekulák, molekuláris kapcsolók tervezése, szintézise és alkalmazása. Külön hangsúlyt fektetnek a gyógyszerkémia legújabb fejlesztési irányaira, a kóros fehérjék célzott lebontására, az irreverzibilis kémiai módosításra, illetve a fehérje-fehérje kölcsönhatások gátlására.

A klinikai genetika rohamos fejlődésével már több ezer emberi betegség genetikai hátterét ismerik a kutatók, viszont csak töredékükre létezik terápiás eljárás. Az SZBK-ban folyó kutatások stratégiai célja az első magyarországi „drug repositioning” kutatóhely kialakítása és működtetése. Új terápiás megoldásokat keresnek sejtes és Drosophila-egészállat betegségmodellek kifejlesztésével, molekulakönyvtárak szűrésére alkalmas, nagy áteresztőképességű szűrési eljárások kialakításával és végrehajtásával.

Az új fertőző betegségek megjelenése korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása, mivel a klímaváltozás (ld. később), az urbanizáció és a globalizáció kedvezően hat a kórokozók túlélésére és a terjesztésükért felelős vektorfajok elterjedésére. Az ÖK-ban jelenleg két kutatócsoport működik, amelyek a csípőszúnyogok és a kullancsok, illetve az általuk terjesztett kórokozók állandó monitorozása mellett nagy figyelmet fordítanak a városi járványtani gócpontok és a klímaváltozás hatására a hazai faunában újonnan megjelenő invazív fajok és az általuk behurcolt betegségek vizsgálatára is. E vizsgálatok metodológiai keretét a DAMA protokoll (Document, Assess, Monitor, Act) szisztematikus alkalmazása biztosítja.

Az elmúlt tíz évben az embereket érintő új betegségek hetvenöt százalékáért állatokról vagy állati eredetű termékekből származó kórokozók voltak a felelősek. Ezért az ATK ÁOTI-ban kiemelt cél a zoonotikus megbetegedéseket okozó kórokozók tulajdonságainak feltérképezése, ezek diagnosztikája, valamint a hatásos védekezés módszereinek továbbfejlesztése. Az antimikrobiális rezisztencia kérdéskörre is kiemelt hangsúlyt fektetnek, hiszen a bakteriális rezisztencia állatról emberre való terjedése több szinten is beigazolódott.

Az újonnan felbukkanó betegségek valamennyi ország számára nemzetbiztonsági és egzisztenciális fenyegetést jelentenek, melynek leginkább a technológiailag fejlett, nagyvárosokban élő lakosság van kitéve. A klímaváltozás és a globális kereskedelem olyan ökológiai helyzetet teremt, mely elősegíti, hogy számos kórokozó új helyeken és új gazdaszervezetekben is megtelepedhessen, így serkentve a járványok felbukkanását mind az emberben, mind a háziállatokban és a haszonnövényekben. Az ATK ÁOTI-ban és az ÖK-ban zajló kutatások nagy figyelmet fordítanak a magyarországi állatállományt hazai szinten veszélyeztető fertőző állatbetegségek, továbbá a városi járványtani gócpontok és a klímaváltozás hatására a hazai faunában újonnan megjelenő invazív fajok, illetve az általuk behurcolt betegségek vizsgálatára is.