1052 Budapest, Piarista utca 4. | +36 30 155 9978, +36 30 131 6022|fotitkar[kukac]elkh.org

Kilencvenöt kutatócsoport nyert ötéves támogatást az ELKH Titkárság és a TKI pályázatán

Kilencvenöt kutatócsoport kezdheti meg ötéves működését 2022. július 1-jétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága támogatásával. A támogatott kutatócsoportok létrehozására irányuló program elősegíti a kutatói és oktatói utánpótlás biztosítását, továbbá erősíti az ELKH-hoz tartozó kutatóhelyek és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést. A kutatócsoportok évente összesen 3,173 milliárd forintos támogatást kapnak.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKH Titkárság) és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) 2021. július 15-én hirdette meg a 2022. július 1. és 2027. június 30. közötti támogatási időszakra szóló pályázati programját a kutatóhálózaton kívüli, egyetemi, közintézményi, közgyűjteményi kutatások erősítése, a tudományos műhelyek kialakításának támogatása, a kutatói és oktatói utánpótlás, valamint az innovatív és a közvetlen társadalmi hasznot hozó kutatások elősegítése céljából. A kiírás időszerűségét az öt évvel ezelőtt támogatást nyert 81 kutatócsoport pályázati időszakának 2022. június 30-án történő lejárata indokolta.

„Az alapkutatási kiválósági szempontokat szem előtt tartó projektek támogatásán túl kiemelt célunk az ELKH profiljából hiányzó vagy azt kiegészítő, nemzetközi viszonylatban is újnak számító vagy a magyar tudományos életben újdonságot jelentő témák kutatásának elősegítése bármely tudományterületen, elsősorban a felfedező kutatások és azok eredményeinek hasznosítása területén” – foglalta össze Maróth Miklós, az ELKH elnöke. „A program révén elősegítjük a kutatói és oktatói utánpótlás biztosítását, előnyben részesítve a fiatal kutatói utánpótlás-nevelést, egyben erősítjük az ELKH-hoz tartozó kutatóhelyek és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést” – tette hozzá Maróth Miklós.

Az ELKH Titkárság és a TKI felhívására összesen 140 érvényes pályázat érkezett be: 45 a matematikai és természettudományok, 62 az élettudományok, 33 pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről. A kiírás szerint 25 és 65 millió forint közötti éves támogatási összegre lehetett költségigényt benyújtani. A pályázók összesen mintegy 7,678 milliárd forintos támogatásra nyújtottak be igényt, az ötéves támogatási keret évente 3,173 milliárd forint.

Az érvényes pályázatok tudományterület szerinti alapos – szöveges és pontozásos – szakmai bírálata és értékelése külső, független anonim szakértők bevonásával történt. A pályázatokat az anonim bírálatok figyelembevételével az ELKH Titkárság Tudományos Tanácsának tudományterületileg illetékes szakterületi kollégiumi tagjai, valamint az ELKH Titkárság Elnöksége is véleményezte. A támogatandó pályázatokról az e folyamat eredményeként előterjesztett javaslat alapján az Irányító Testület döntött a 2022. április 26-ai ülésén.

Az Irányító Testület egyetértett abban, hogy a támogatott kutatócsoporti programban lehetőség szerint minél több eredményesnek ígérkező kutatócsoport kapjon támogatást. Ennek érdekében a pályázatban igényelt költségvetés csökkentésére tett javaslatot – mely során figyelembevételre került a pályázatban feltüntetett alkalmazandó kutatók száma, képzettsége, tudományos teljesítménye és a javasolt foglalkoztatás módja, továbbá az újra pályázó kutatócsoportok esetében az elmúlt támogatási időszakra vonatkozó forrásfelhasználás tapasztalatai is – szintén elfogadták. Ily módon a támogatott kutatócsoportok létesítésére szóló kiírásra beérkezett 140 érvényes pályázat közül – a kiírásban meghirdetett tervezett 70-80 kutatócsoport helyett – 95 kutatócsoport kapott támogatást.

Folyamatosan érkeznek a felajánlások az ELKH kutatóhelyeitől a rászoruló ukrajnai kutatók támogatására

Az Ukrajnában zajló megrendítő eseményekre reagálva az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága felhívással fordult a kutatóhálózat tagjaihoz a bajba jutott kutatók támogatása érdekében. Az erre a célra létrehozott e-mail címre folyamatosan érkeznek az intézményi felajánlások, köztük munkalehetőségek, szálláshelyek és pénzadomány.

Az Agrártudományi Kutatóközpont egy háromszobás és két kétszobás lakást, valamint egy háromágyas és egy kétágyas vendégszobát ajánlott fel.

Az Atommagkutató Intézet szállást és munkalehetőséget is felkínált Ukrajnából érkező kollégák számára.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vendégkutatói álláslehetőséget ajánlott fel ukrajnai kutatóknak a „Global Research Groups Supporting Ukrainian Scientists” nevű civil kezdeményezéshez csatlakozva. Számukra két lakást tud biztosítani, valamint a családtagoknak munkakeresésben, beiskolázásban, tolmácsolásban is segítséget nyújt.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont négy kutatónak – egy asztrofizikusnak és három geográfusnak – ajánlott fel egyéves vendégkutatói ösztöndíjat, és számukra az MTA Domus vendégházban szállást is foglalt. A geográfusokkal a Földrajztudományi Intézet kutatói már korábban is együttműködtek.

Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet három neurobiológia iránt érdeklődő kutató részére biztosít kezdetben féléves vendégkutatói állást, amely szükség, illetve igény esetén meghosszabbítható.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont két teljes állású vendégkutatói helyet ajánlott fel a „Global Research Groups Supporting Ukrainian Scientists” nevű civil kezdeményezéshez csatlakozva.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont kárpátaljai magyar kutatóknak ajánlott fel álláshelyeket. Egy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról Magyarországra érkezett nyelvészt már munkaszerződéssel alkalmaztak, de nyitottak a további segítségnyújtásra is.

Az Ökológiai Kutatóközpont két családot tud elszállásolni a budapesti, illetve a vácrátóti vendéglakásaiban, akik számára igény szerint élelmiszert, tisztálkodási eszközöket és ruházatot is biztosít. Szükség esetén előadótermeit is fel tudja ajánlani szállás céljára, valamint munkavégzésre alkalmas irodai és laborhelyiséget, felszerelést tud biztosítani.

A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet két matematikus részére biztosít féléves vendégkutatói állást.

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet ukrajnai partnerintézményeiből érkező munkatársak foglalkoztatását és szükség esetén elszállásolását ajánlotta fel.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont két vendégkutatói helyet ajánlott fel egy-egy évre vendéglakással, emellett a kutatóközpont tulajdonában álló Biocenter Kft. ötmillió forinttal támogatta az ukrajnai rászorulókat.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont vendégkutatói programjának keretében két, egyenként hat hónapos ösztöndíjat ajánlott fel ukrajnai kutatók számára.

A kutatóhelyek összefogását és támogatását köszönjük, a felajánlásokat továbbra is várjuk az erre a célra létrehozott e-mail címre. Bízunk benne, hogy Ukrajnában mielőbb helyreáll a béke.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságának állásfoglalása az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetése és minden kutatóhelye mély megdöbbenéssel és aggodalommal követi az Ukrajnában kibontakozó megrendítő eseményeket. Együttérzésünkről és szolidaritásunkról biztosítjuk a közös projektjeinkben részt vevő ukrajnai kutatókat, a teljes kutatói közösséget és az egész lakosságot, különösen a Kárpátalján élő magyarokat.

A Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben lehetőségeinkhez mérten igyekszünk támogatni a bajbajutottakat.

Központi e-mail címet hoztunk létre, ahol a kutatóhelyek részéről érkező felajánlásokat várjuk és koordináljuk.

Bízunk benne, hogy Ukrajnában mielőbb helyreáll a béke, és Kárpátalján is biztosítottak lesznek a magyar közösség hosszú távú fejlődésének feltételei.

A hazai kutatók rendelkezésére bocsátották Magyarország egyik legjelentősebb informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot

Hivatalosan is átadták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) továbbfejlesztett informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot, amely hazánk egyik legnagyobb általános célú kutatási infrastruktúrájaként már a felhasználók rendelkezésére áll. Az ELKH Cloud működéséhez az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Adatközpontja nyújtja a számítási és adatszolgáltatásokat az ELKH Titkárság támogatásával, immár több mint 150 kutatási projektben. Az infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy a hazai kutatók számára megnövelt felhőszámítási és -adattárolási kapacitások, a legmodernebb hardverek és felhőben használható szoftverek álljanak rendelkezésre, amelyek egyben támogatják a nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódást. A felhőrendszer kialakítását az MTA kezdeményezte 2016-ban. Az ELKH Titkárság támogatásával a sokszorosára növelt kapacitású ELKH Cloud ünnepélyes átadására 2022. február 15-én, a SZTAKI-ban megrendezett online szakmai eseményen került sor.

Az új tudományos kutatások eredményessége egyre növekvő mértékben függ a nagy mennyiségben előálló adatok hatékony tárolási és feldolgozási lehetőségeitől. Az ELKH Cloud jelentős mértékben megkönnyíti a felhasználók munkáját azáltal, hogy az adatelvű kutatáshoz szükséges, rendkívül nagy kapacitású hardver-infrastruktúrát és a speciális szoftverkörnyezeteket kulcsrakészen biztosítja számukra. Emellett a SZTAKI és a Wigner FK munkatársai egyedi igények esetén szakmai támogatást is nyújtanak az ELKH Cloudot használó kutatók számára.

„Az ELKH Cloud által olyan kutatóműhelyek is hozzáférhetnek a legkorszerűbb informatikai platformokhoz, amelyek nem tudják vállalni a saját rendszer beszerzésével, kialakításával és üzemeltetésével járó terheket. Az alkalmazott élvonalbeli technológiáknak köszönhetően a felhő képes kiszolgálni az eltérő és folyamatosan változó felhasználói igényeket is, jelentős költségmegtakarítást eredményezve. A közös munka révén a hazai kutatók számára is biztosított az európai viszonylatban is versenyképes felhő-infrastruktúra, melyhez egyetemi és nemzeti laboratóriumok által kezdeményezett projektek is csatlakozhatnak” – hangsúlyozta Bokor József, az ELKH alelnöke.

„Ennek az infrastruktúra-fejlesztésnek a célja, hogy a hazai kutatók nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódását lehetővé tegye, ezzel támogatva a magyar felsőoktatás és kutatói közösségek nemzetköziesítését. A magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előre léptek az elmúlt években az ilyen és ehhez hasonló fejlesztéseknek köszönhetően. A megújult felsőoktatás a modellváltással számtalan karrierlehetőséget kínál szinte minden tudományterületen. A magyar kormány elkötelezett a felsőoktatás megújítása és a tudományos műhelyek támogatása iránt” – mondta Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár.

„Az ELKH Cloud a számítási erőforrások elérésén túlmenően a kutatók számára igény szerinti, testre szabott szakmai konzultációs szolgáltatást is nyújt. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók a leghatékonyabb módon alkalmazhassák a felhőt, és ezzel a felhő kihasználtsága és hatékonysága is növekedjen” – emelte ki Kacsuk Péter, az ELKH Cloud projekt szakmai vezetője.

„Napjainkban rendkívül fontos, hogy egy új ötlet kidolgozása gyorsan megtörténjen. A sok esetben megkerülhetetlenül szükséges számítógépes hátteret csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a legmodernebb eszközökből egy optimális nagyságú kapacitást rendelkezésre készen tartunk. A kidolgozást azután az eredmény gyors bemutatásának és hasznosításának kell követnie. A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat szereplői így lényeges tényezők maradhatnak a nemzetközi porondon. Az ELKH Cloud ezt az alapvető feltételt képes biztosítani” – hangsúlyozta Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója.

„A nyílt megoldásokon alapuló tudományos felhőt a kutatóközösség tagjai fejlesztik és biztosítják a kutatóközösség többi tagja számára. Így az ELKH Cloud nagymértékben hozzájárulhat a nyílt tudomány (Open Science) irányelveinek minél szélesebb körű hazai elterjesztéséhez” – tette hozzá Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese és az ELKH Cloud projektigazgatója.

Az ELKH célja, hogy a továbbfejlesztett ELKH Cloud két nagyszabású európai program, az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud) és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI, European Strategy Forum on Research Infrastructures) támogatását elnyert SLICES nemzetközi projekt integrált részévé váljon. Így biztosítható a hazai kutatók számára, hogy a rangos nemzetközi együttműködések kialakítása még szélesebb területen váljon lehetővé a Horizont Európa Program keretében. A fejlesztés jelentőségét az is alátámasztja, hogy 2021 óta az ELKH Cloud a „TOP50 Kiváló Kutatási Infrastruktúra” címet viseli.

###

Az ELKH Cloudról

A kutatásokhoz gyakran összetett, számos építőelem összehangolt működésén alapuló platformot kell kialakítani, ezért az ELKH Cloud átszabható, megbízható és skálázható sablonokat biztosít a felhasználók számára – többek között az úgynevezett felhőorkesztrációs módszerek segítségével.

A nyílt, OpenStack-alapú architektúrának köszönhetően az operációs rendszerek és a felhő IaaS-szintű (Infrastructure-as-a-Service) alapszolgáltatásai mellett elérhetők többek között a legelterjedtebb mesterségesintelligencia-kutatást és adatgyűjtést támogató, PaaS-szinten (Platform-as-a-Service) nyújtott keretrendszerek is.

Az elmúlt évek pozitív visszajelzései és a mesterségesintelligencia-alkalmazások növekvő igényei alapján az ELKH Cloud kapacitásai 2021-ben az ELKH Titkárság támogatásával jelentős mértékben bővültek, így már 5900 vCPU, 68 db GPGPU kártya, 28 TB RAM, 338 TB SSD-tároló, 1,25 PB HDD-tároló és 100 Gbps hálózati kapacitás áll a felhasználók rendelkezésére.

Új fázisába lépett a HUNOR – Magyar Űrhajós Program

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által meghirdetett HUNOR – Magyar Űrhajós Program célja, hogy várhatóan 2024-ben magyar űrhajós közreműködésével valósulhassanak meg világszínvonalú magyar tudományos kísérletek és tesztek a Nemzetközi Űrállomáson.

Az űrhajós-jelentkezés lezárult és elkezdődött a kiválasztás összetett folyamata az Európai Űrügynökséggel együttműködésben.

A HUNOR program gerincét egy átfogó és körültekintő egyeztetési folyamat során összeállított tudományos és technológiai tartalom alkotja, melynek kibontása és megvalósításának koordinációja az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumának a feladata.

A küldetés esetleges fennmaradó további szabad kapacitásainak, továbbá más emberes űrrepülési programokban történő potenciális részvételi lehetőségek kiaknázására a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) közös felhívást tesz közzé emberes űrrepülés keretében megvalósítható projektjavaslatok benyújtására.

Napjainkban az űrkutatás több mint a tudományos kíváncsiság, a felfedezési vágy által hajtott kutatási tevékenység. Földi technológiai civilizációnk működése ugyanis nagymértékben függ a világűrbe telepített rendszerektől, az űrbéli infrastruktúráktól, azok fejlettségétől. A 21. század globális gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira adandó megoldásokat is jelentős részben a világűrben kell keresni. Civilizációnk egy következő technológiai fejlődési ugrás küszöbén áll, ezt támogatja a legfejlettebb csúcstechnológiára épülő hazai űrkutatási tevékenység is.

„Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban. Az ELKH hat kutatóhelyén jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák az elmúlt évtizedekben. Az űrtevékenységben és ezen belül a HUNOR programban való aktív részvétel tovább erősíti a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és az ipari szereplők közötti együttműködést, ezáltal javítja a kutatás és az oktatás színvonalát, és támogatja a kutatói utánpótlás biztosítását. Olyan kitörési pontok ezek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a tudományos innováció nemzetközi élvonalába kerüljön, egyúttal megőrizze tudományos vezető szerepét a régióban, és felkészülhessen az eljövendő új űrkorszak kihívásaira” – emelte ki Maróth Miklós, az ELKH elnöke.

„A kormányzati struktúrán belül 2018 óta a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik az űrkutatás területe, amelyet a kormány prioritásként kezel. A kiemelt figyelmet demonstrálja, hogy a kormány 2021 nyarán elfogadta Magyarország első űrstratégiáját. A dokumentum első alkalommal fogalmazta meg az űrkutatás és űrtevékenység mint önálló szakterület prioritásait, valamint kormányzati támogatást élvező zászlóshajó projektjeit, köztük az űrhajós programot” – hangzott el Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár részéről.

„Szemtanúi lehetünk egy új űrkorszak kibontakozásának, amelyben az emberes űrrepülés új értelmet nyer, és fokozatosan az emberiség hétköznapjainak részévé válik majd. Hazánk számára stratégiai kérdés, hogy az emberes űrrepülésben meglévő kompetenciákat a nemzetközi trendeknek megfelelően továbbfejlesszük, és olyan új képességekre tegyünk szert, mint a hazai űrhajós kiképzési potenciál vagy éppen a nemzeti űrhajózó állomány fenntartása. A HUNOR program keretében ezen képességek megalapozása várható” – tájékoztatott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

„Az Energiatudományi Kutatóközpont a Magyarországon űrkutatással legrégebben foglalkozó kutatóhelyek egyike. Ennek eredményeként már közel száz, az EK-ban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel geofizikai rakéták, műholdak, bolygóközi szondák, emberes űrhajók és űrállomások fedélzetén a világűrbe. Mind a kutatóközpont, mind pedig az egész magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program” – hangsúlyozta Horváth Ákos, az EK főigazgatója.

„A HUNOR kutatási és technológiai alprogram olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához. Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése. Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó marketingtevékenység, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység” – mondta el Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

Hatékonyabb és nemzetközi téren is versenyképesebb lehet a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység az ELKH Titkárság és az NKFI Hivatal együttműködésével

Együttműködési megállapodást kötött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkársága és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) az ELKH kutatóhelyein folytatott, nemzetközi téren is versenyképes kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység hatékony támogatása érdekében. A szakmai partnerség révén az alapkutatások mellett a piaci termékek vagy szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása is nagyobb hangsúlyt kaphat. A megállapodást Dr. Maróth Miklós, az ELKH elnöke és Dr. Birkner Zoltán, az NKFI Hivatal elnöke 2022. január 27-én ünnepélyes keretek között írták alá. Ezzel egyidejűleg az ELKH Titkárság az NKFI Hivatal által 2019-ben megalapított Területi Innovációs Platformok hálózatához is csatlakozott.

Az ELKH a magyar kutatás-fejlesztés kiemelkedő szereplőjeként jelentős hatással van mind a társadalom, mind a gazdaság fejlődésére. Az ELKH Titkárság és az NKFI Hivatal között létrejött szorosabb szakmai, stratégiai partnerség célja, hogy Magyarország fejlődését és a kutatóhálózat kiválóságainak szakmai tevékenységét, nemzetközi elismertségét tovább erősítse. Amellett, hogy tapasztalt, kimagasló szakértelemmel rendelkező ELKH-s kutatók közreműködésével valósulhat meg az NKFI Hivatal kezelésében lévő pályázati programok értékelése, az együttműködés további előnyökkel jár mindkét fél számára.

„Számunkra kiemelten fontos a KFI ökoszisztéma szereplők hatékony és hosszú távú együttműködésének ösztönzése, hiszen ezáltal fokozható a magyar gazdaság tudásalapú, fenntartható versenyképessége. A most aláírt megállapodás egy újabb lépés afelé, hogy az NKFIH és az ELKH megtalálja azokat a szinergiákat, melyek lehetővé teszik a sikeres kutatói együttműködések kiszélesítését, közös nemzetközi együttműködések kialakítását és megvalósítását. Az ELKH Területi Innovációs Platformhoz való csatlakozásával, a kutatóhelyek és a piaci szereplők térségi hálózatai által pedig újabb lehetőség nyílik a kutatási eredmények társadalmi-gazdasági hasznosulásának előmozdítására” – emelte ki Dr. Birkner Zoltán, az NKFI Hivatal elnöke.

„A kölcsönös információcsere segítheti a kutatói közösség eszköztárának bővülését, illetve mind a hazai, mind a nemzetközi pályázati lehetőségek jobb kihasználását, amelyek révén nemcsak a kiváló tudományos eredmények mennyisége, hanem azok gazdasági és társadalmi hasznosítása is fokozható. Az együttműködés során kiemelt figyelmet fordítunk a nemzeti innovációs rendszer szereplői közötti tudás- és technológiatranszfer-tevékenységek ösztönzésére is, így az egyetemek mellett az ELKH kutatóhelyei is mind aktívabb kapcsolatként – tudásbázisként és kutatási szolgáltatóként – jelennek meg a gazdaságban és a társadalomban. Többek között ezért csatlakozunk az NKFI Hivatal által létrehozott Területi Innovációs Platformok hálózatához” – mondta Dr. Maróth Miklós, az ELKH elnöke.

A Területi Innovációs Platformok keretében a résztvevők olyan térségi szerveződéseket, tudásközpontokat hoznak létre, amelyek a közvetlen innovációs szakpolitikai irányok megismertetése mellett további lehetőséget biztosítanak a kutatók és a vállalati szféra közötti együttműködések megteremtésére és erősítésére, valamint a nemzetközi kapcsolatok kialakítására és kiterjesztésére.

Az NKFI Hivatal és az ELKH Titkárság közös célja a hazai kutatás, fejlesztés és innováció erősítése, az erre irányuló tevékenységek eredményességének fokozása, valamint a hatékony forrásfelhasználás feltételeinek biztosítása. Az együttműködésnek köszönhetően a kutatói közösség számára még több lehetőség nyílik arra, hogy a különböző forrásbevonási lehetőségekről és az azokhoz kapcsolódó információkról közvetlenül értesüljön, többek között képzéseken, rendezvényeken és workshopokon.

Az ELKH Titkárság a fenti célkitűzések támogatása érdekében a már korábban bekapcsolódott öt országos szakmai szervezethez – így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, a Magyar Innovációs Szövetséghez, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-hez, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához, valamint az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségéhez – hasonlóan csatlakozott a Területi Innovációs Platformok rendszeréhez.

Képek forrása: MTI

Elindult a nemzetközi kutatási infrastruktúrákba való bekapcsolódást támogató ELKH Adatrepozitórium fejlesztése

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) három kutatóhelye, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) szakembereinek közreműködésében, az ELKH Titkárság támogatásával elindult az ELKH Adatrepozitórium létrehozására irányuló nagyszabású projekt. A hiánypótló új digitális infrastruktúra Magyarországon egyedülálló feltételeket teremt a kutatási adatok hosszú távú biztonságos tárolásához, kezeléséhez és megosztásához, ezzel biztosítva a nemzetközi kutatási infrastruktúrákba való bekapcsolódást.

Az ELKH Adatrepozitórium intézményi, technológiai és közvetlen adatkapcsolati szinten fogja elősegíteni hazánk hasonló célú európai kezdeményezésekbe történő bekapcsolódását, amelyek közül a legfontosabb az EOSC (European Open Science Cloud) páneurópai kutatási infrastruktúra.

„Az ELKH Adatrepozitórium fejlesztésével célunk, hogy megoldást nyújtsunk a kutatások során nagy mennyiségben keletkező adatok biztonságos tárolására, kezelésére és megosztására, megakadályozva ezzel az értékes gyűjtemények elkallódását. Ez a korunk legújabb digitális technológiájára épülő infrastruktúra az adatokat a hazai és a nemzetközi kutatóközösség mellett a felsőoktatás és a versenyszféra szereplői, sőt akár a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára is elérhetővé fogja tenni” – hangsúlyozta Maróth Miklós, az ELKH elnöke. A fejlesztés összhangban van az Állásfoglalás a nyílt tudományról című dokumentummal, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a támogató szervezetek – köztük az ELKH – 2021 októberében adtak ki, és egyben igazodik az Európai Bizottság ajánlásaihoz és a nemzetközi szakmai trendekhez. „Az ELKH vezetése örömmel támogatja az ELKH Adatrepozitórium létrehozására és üzemeltetésére irányuló projekt megvalósítását” – tette hozzá Maróth Miklós.

Az ELKH Adatrepozitórium a tervek szerint 2023 második felétől áll majd a felhasználók rendelkezésére, és kiváló műszaki és személyi feltételek mellett fogja biztosítani a kutatási adatokra vonatkozóan nemzetközi összefogásban kidolgozott FAIR – Findable, Accessible, Interoperable, Reusable, magyarul: megtalálható, hozzáférhető, átjárható, újrafelhasználható – elvek érvényesülését. A projekt gondoskodik továbbá az adatrepozitóriumok felhasználásával kapcsolatos ismeretek terjesztéséről, a szükséges ELKH- és intézményi szintű adatkezelési irányelvek és szabályozások létrehozásáról, valamint a hazai és nemzetközi adat- és metaadat-kezelési, -tárolási szabványok és ajánlások, a jó gyakorlatok meghonosításáról.

Az ELKH Adatrepozitórium létrehozása elősegíti a Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiájában (2021–2030) kitűzött célok elérését, amelyek között kiemelt helyen szerepel az állami kutatóhelyek kutatási eredményeinek a jelenleginél nagyobb arányú hasznosulása, valamint a tudásáramlás és a tudástermelés kapacitásának bővítése.

Szénizotópos vizsgálatok igazolják a Tihanyi Királykriptában feltárt csontok egy részének 11. századi eredetét

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói.  A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető.

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) koordinálásával, Szovák Kornél professzor vezetésével egy éve indult el A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt. A program az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága finanszírozásával, a Tihanyi Bencés Apátság segítő támogatásával, és több intézmény – az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Laczkó Dezső Múzeum – szakembereinek részvételével valósul meg. A kutatás legfőbb, már teljesített célja a Tihanyi Bencés Apátság Királykriptájának régészeti hitelesítő feltárása volt. A feltárás során új roncsolásmentes technológiák használatára is lehetőség nyílt, így a hagyományos régészeti és műemléki kutatási módszerek eszköztára többek között komplex, többfázisú fotogrammetriai és geofizikai mérésekkel, anyagvizsgálatokkal egészült ki. A BTK a kutatási célok lehető legteljesebb és leghitelesebb megvalósítása érdekében Tudományos Tanácsadó Testületet is létrehozott. Ennek elnöke Balogh Balázs, a BTK főigazgatója, tiszteletbeli elnöke pedig Mihályi Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárója lett, tagjául pedig neves régészeket, művészettörténészeket kértek fel.

A kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján várható volt, hogy eredeti helyzetben lévő, érintetlen temetkezés nem fog előkerülni a helyszínen. A Takács Ágoston ásatásvezető régész irányításával május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatások eredményeképpen tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A régészeti megfigyelések szerint a legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket. Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről, és az sem zárható ki, hogy a kripta már a végvári időszakban is a várat védő katonák sírhelyéül szolgált.

A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik ‒ mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja ‒ az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze került kialakításra. A kétséget kizáróan egymáshoz igazodó, a 11. században létrehozott temetkezési helyek ugyan puszta, üres sírgödrökké váltak az elmúlt évszázadokban, azonosításuk mégis a kutatás egyik legizgalmasabb eredménye. A négy sír nemcsak egyetlen korszak lenyomata, hanem az Árpád-dinasztia egy korai családi ágának allegóriája is egyben.

A tihanyi apátság alapítólevelében az alapító király, I. András a monostort saját maga és családja temetkezési helyéül jelölte ki. A történettudomány hiteles adatként fogadja el a krónikák beszámolóját, mely szerint a zirci udvarházban elhunyt András királyt végakaratának megfelelően a tihanyi bencés monostorban temették el 1060-ban, majd fia, Dávid herceg végső nyughelye is ez lett 1090 körül.

A hitelesítő feltárás első lépéseként a Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát által celebrált liturgia után felnyitott, 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák a kripta korábbi átalakításai során előkerült, méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak.

Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a 2., illetve az 1. és a 3. számú faláda tartalma között a csontok számát, állagát és megtartási állapotát illetően. A 2. számú faládából előkerült rossz állapotú, hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni. Ezeknek a csontoknak a felszínét a kutatók számára még ismeretlen időpontban, vélhetően állagmegóvási céllal egy lakkszerű anyaggal kenték be. Nagy valószínűséggel szintén a 2. számú ládának a maradványai között lehettek azok a csontok, amelyeket már az 1890-es évek végén zajlott átalakítások előtt is külön tartottak nyilván. Ennek megfelelően ezek a többi csontmaradványtól elkülönítve kerültek elhelyezésre a déli oldalhajó kőkeretes sírjában, az akkor a déli oldalfalban álló sírkőlap előtt. Erről a kiemelt státuszú csontanyagról mint a „patinás csontokról” emlékezett meg László Gyula, mikor 1953-ban Malán Mihály antropológus professzor a vizsgálatok után visszajuttatta neki a feltárt csontmaradványokat.

A csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására. A szén 14-es tömegszámú izotópjának adott mintákon belüli aránya az idő múlásával egyre csökken, így ennek a folyamatnak a segítségével lehetőség nyílik a szerves minták abszolút korának meghatározására. A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI ‒ Isotoptech Zrt. radiokarbon-laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két nemzetközileg szintén magasan jegyzett laboratóriumban (Poznan és Mannheim) is megismételték azokat. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján kimondható, hogy az előkerült embertani anyag egy része, de legalább a két felnőtt férfihez köthető csontmaradványok biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálják. A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17‒19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján a kutatásban részt vevő szakemberek megalapozottnak látják kijelenteni, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.

A 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében. Az archeogenetikus szakemberek bizakodnak abban, hogy a radiokarbon-eredmények mellett újabb adatokkal tudnak hozzájárulni az Árpád-házi királyi családhoz köthető maradványok értelmezéséhez.

A projekt menetéről az apátság gondozásában kisfilmsorozat készült, és folyamatban van egy nagyobb lélegzetű dokumentumfilm készítése is.

Az ELKH vezetősége a 2021. december elejével induló Királyok, szentek, monostorok projekt keretén belül a következő évben is lehetővé teszi a kutatások folytatását.

Világító gyógyszerek: Az ELKH kutatóinak új módszere segít megérteni a hazai fejlesztésű cariprazine gyógyszer idegrendszeri hatásait

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Katona István által vezetett Molekuláris Neurobiológia munkacsoportja és az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Keserű György által vezetett Gyógyszerkémia munkacsoportja egy új eljárást dolgozott ki, amelynek segítségével nanométeres pontossággal mérhető a gyógyszerek kötési helye az idegsejtek felületén. Az erről szóló publikáció a rangos Nature Communications szaklapban jelent meg.

Az idegrendszer különlegesen összetett felépítése hatalmas kihívást jelent a pszichiátriai betegségek megértésében és kezelésében. Az agy több mint 100 féle sejttípusában termelődő közel 20000 fehérje mennyisége és térbeli eloszlása idegrendszeri betegségekben jelentősen megváltozik. A molekuláris változások nyomon követése rendkívül nehéz, mert nanoskálájú mérettartományban (azaz a milliméter milliomodrészének tartományában) következnek be. Mivel a különböző idegsejttípusokban a változás iránya és mértéke is eltérő lehet, ezért az idegrendszeren ható gyógyszerek pontos sejttípus-specifikus kötődési mintázatának mérése kiemelten fontos a gyógyszerek hatásmechanizmusának és mellékhatásainak megértésében.

A KOKI és a TTK kutatói ezért közösen kidolgoztak egy új eljárást, amelyben fluoreszcens molekulák segítségével nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken. Az új módszernek a FarmakoSTORM nevet adták, amely a STORM (SzTochasztikus Optikai Rekonstrukciós Mikroszkópia) szuperrezolúciós mikroszkópos eljáráson alapul. A FarmakoSTORM módszer segítségével a kutatók felfedezték, hogy a Richter Gedeon gyógyszergyár által fejlesztett, ipartörténeti jelentőségű cariprazine gyógyszer a Calleja-szigetek elnevezésű agyterületen található szemcsesejtekhez kötődik a legnagyobb mennyiségben. Ezeknek az idegsejteknek az élettani és kórélettani jelentőségéről eddig semmit nem lehetett tudni. A cariprazine az egyik legígéretesebb új gyógyszer a skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésében, éves forgalma már meghaladja az 1 milliárd dollárt. Ezért a magyar kutatók felfedezése – a módszertani áttörés mellett – azért is kiemelkedően fontos, mert új utakat nyit a cariprazine hatásmechanizmusának és a pszichiátriai betegségek neurobiológiai alapjainak megértésében.

A kép készítője Barti Benjámin.

A cariprazine gyógyszer legnagyobb mennyiségben a Calleja-szigeteken található D3 dopamin receptorokhoz kapcsolódik. A Calleja-szigetek fő sejttípusa a szemcsesejt, amelynek idegvégződésein található a világító cariprazine molekulák kötőhelye. Ez a felfedezés arra utal, hogy a Calleja-szigetek szemcsesejtjei fontos szerepet játszanak a pszichiátriai betegségekben.

A Prokop Susanne és Ábrányi-Balogh Péter megosztott elsőszerzőségével készült tanulmány a Nature tudományos lapcsalád nyílt hozzáférésű (Open Access), magas nemzetközi presztízsű folyóiratában, a Nature Communications-ben jelent meg.

A kutatást többek között a Nemzeti Agykutatási Program, az NKFIH „Élvonal” pályázata, valamint a Semmelweis Egyetem EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00009 kódszámú programja támogatta.

Publikáció:

Prokop S., Ábrányi-Balogh P., Barti B., Vámosi M., Zöldi M., Barna L., Urbán G.M., Tóth D.A.,Dudok B., Egyed A., Deng H., Leggio G.M., Hunyady L., van der Stelt M.,Keserű G.M. és Katona I. (2021) PharmacoSTORM nanoscale pharmacology reveals cariprazine binding on Islands of Calleja granule cells. Nature Communications 12, 6505.

Ünnepélyes keretek között átadták az ELKH 2021. évi tudományos díjait

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére alapította meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díjat és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert Díjat, ezenfelül elindította a kutató professor emeritus címek adományozását. A 2021. évi ELKH Díjátadó Ünnepséget a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozata keretében november 9-én tartották az MTA székházában.

„Fontos megtalálnunk azokat a témákat, amelyek terén rendelkezünk azokkal a kapacitásokkal, kompetenciákkal és erőforrásokkal, amelyekkel nemzetközi összehasonlításban is élvonalbeli eredményeket tudunk elérni, miközben hozzájárulunk a magyar tudomány és az ország fejlődéséhez. Céljaink elérésében a legfontosabb szerepet az elhivatott, tehetséges kutatók töltik be. Számukra megfelelő kutatási körülményeket, anyagi és erkölcsi elismerést kell biztosítanunk ahhoz, hogy megtartsuk őket, illetve a külföldön élőket hazatérésre ösztönözzük. A ma átadott díjak, címek megalapítása és adományozása is ezt a célt szolgálja” – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Maróth Miklós professzor, az ELKH elnöke.

A díjátadó ünnepségen Freund Tamás professzor, az MTA elnöke és Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár szintén köszöntötte a díjazottakat.

Az elismeréssel járó díjak és címek átadását követően José R. Calvo professzor, a Barcelona Supercomputing Center stratégiai tanácsadója, az Európai Királyi Doktori Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elnöke, valamint Fodor Pál professzor, turkológus, történész, az MTA doktora, az ELKH Díj nyertese tartott tudományos előadást.

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj (ELKH Díj) megalapításának és adományozásának célja elsősorban az ELKH Titkárság irányítása alá tartozó kutatóhelyeken dolgozó kutatók kiemelkedő szakmai munkájának erkölcsi és anyagi elismerése. A díjat évente egy olyan kutató nyerheti el, aki a tudományos közösségben széles körű megbecsülésnek örvend itthon és külföldön, kiemelkedő szakmai életutat, kimagasló tudományos teljesítményt, kiváló kutatási eredményt, szabadalmat tudhat magáénak.

Az ELKH Díjat 2021-ben Fodor Pál professzor, turkológus, történész, az MTA doktora nyerte el. Fodor Pál az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója volt 2012–2021 között, jelenleg címzetes főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója és az intézet Középkori Osztályának vezetője. Több mint négy évtizede a hazai és a nemzetközi tudományos élet tevékeny résztvevője és egyben alakítója.

Számos témát felölelő publikációi műfajukat tekintve is sokrétűek, soruk a nagymonográfiától az elemző tanulmányokon és a nagyívű esszéken át a grandiózus forráskiadványokig terjed. Az általa szerkesztett, nagyrészt külföldi kiadóknál megjelent mintegy húsz kötet felbecsülhetetlen jelentőségű a magyar történettudomány nemzetközi megjelenése és elismertsége szempontjából. Számos kutatás vezetője volt, amelyek közül a legfontosabbak a Szigetvár ostromához és a Szulejmán szultán sírhelyéhez, illetve a mohácsi csatához és annak utóéletéhez kapcsolódó projektek. Az ezek kapcsán született publikációk a kora újkori magyar történelem kutatásának legjelentősebb eredményei közé tartoznak.

Nemzetközileg is elismert kutatásai több szempontból is megújították az Oszmán Birodalom történetének vizsgálatát. A legnagyobb tudományos elismerést kiváltó munkája az Oszmán Birodalom igazgatásának és pénzügyi adminisztrációjának 17. századi változásait és ezek hátterét feltáró angol nyelvű monográfia. Ez a mű kétségkívül az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb egyéni teljesítménye a nemzetközi oszmanisztikai kutatások terén.

Fodor Pál szerény, de mindig határozott és céltudatos kiállásával a hazai tudományosság mintaképét személyesíti meg, akiben az egyetemes magyar kultúra és szellemtörténet iránti rendíthetetlen elkötelezettség valódi, mély humánummal, az emberi értékek iránti alázattal párosul.

Bárány Róbert Díj

A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja az ELKH Titkárság irányítása alatt álló kutatóhelyeken kutatói munkakörben foglalkoztatott 35 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. A díj elnyerésére magas tudományos értékű pályaművel, egyéni munkával elért eredménnyel lehet pályázni, például szabadalommal, találmánnyal, könyvvel, szakcikkel vagy cikksorozattal, önmagában értékelhető önálló kutatási eredménnyel vagy részeredménnyel, illetve a társadalomtudományok területén doktori értekezéssel is.

A Bárány Róbert Díj 2021. évi nyertesei:

Bojtár Márton Gáspár – Természettudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „Feltételesen, látható fénnyel aktiválható fotolabilis vegyületek”

Pályaműként benyújtott cikkében a kutató egy új, kettős kontrollal rendelkező, fotokémiai elven működő rendszer kidolgozását és alkalmazását mutatja be látható fényre érzékeny blokkolócsoportokon. A fénnyel aktiválható anyagok alkalmazásával lehetőség nyílhat kemoterápiás szerek hatékonyabb és szelektívebb bevitelére, a mellékhatások csökkentésére. Ezzel az elért eredmények társadalmi jelentősége is kiemelkedő.

Bukáné Kaskötő Marietta – Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „Musica Sacra Hungariae: a cecilianizmus magyarországi története 1897-től 1950-ig”

Pályaműként benyújtott doktori disszertációjában a kutató új nézőpontból láttatja a múlt század első felének magyarországi zenetörténetét. Megvilágítja a bajorországi Cecília-mozgalom közvetlen hatását a magyar egyházzenei reformtörekvésekre, rekonstruálja a reformok hazai megjelenését és kibontakozását, vizsgálja az egyház- és sajtótörténeti viszonyokat, valamint az új egyházzenei repertoár stiláris és esztétikai vonatkozásait.

Draskóczy Eszter – ELKH támogatott kutatócsoport, MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció Kutatócsoport; BTK Irodalomtudományi Intézet

Pályaművének címe: „Alvilágjárások és pokolbeli büntetések. Dante Komédiájának antik és középkori forrásai”

A kutató pályaműként beadott, még idén megjelenő monográfiája amellett, hogy a magyarországi Dante-kutatások legújabb alapműve, a nemzetközi dantisztika számára is több szempontból új eredményeket tár fel. Ennek különös jelentőséget ad, hogy ez évben emlékezik meg a világ Dante halálának 700. évfordulójáról. A tudományelméleti és módszertani szempontból egyaránt kiemelkedő mű a közép- és a felsőfokú oktatásban is használható.

Elekes Zoltán – Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „A külföldi tulajdonú vállalatok mint a térségek gazdasági szerkezetváltozásának letéteményesei”

Pályaműként benyújtott elsőszerzős tanulmánya a gazdaságföldrajz irányzatán belül egyedülállóan mutatja be a letelepedő külföldi tulajdonú vállalatok hatását a helyi gazdasági szerkezet átalakulására. Magyarország példáján keresztül ismerteti, hogy ezek a vállalatok hol és mely esetben teremtenek munkahelyeket olyan gazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan, amelyek egy-egy térség számára újdonságot jelentenek. A tanulmány máris beépült a téma szakirodalmába, bekerült annak fontos és gyakran hivatkozott írásai közé.

Hajnalné Nagy Szilvia Anett – ELKH támogatott kutatócsoport: MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport

Pályaművének címe: „Stressz és depresszió talaján kialakuló agyi eltérések vizsgálata modern képalkotó módszerekkel”

A pályaműként beadott cikksorozatban a kutató és munkatársai modellállatban végzett vizsgálatokkal igazolták, hogy az akut és a krónikus stressz nemcsak a kognitív teljesítményre van hatással, hanem modern képalkotással is kimutatható mikrostrukturális agyi eltérésekhez vezethet. Az eredmények a major depresszióval és egyéb pszichiátriai zavarokkal küzdő betegekre is vonatkoztathatók, ami jól mutatja a kutatás gyakorlati jelentőségét.

Haszpra Tímea – ELKH támogatott kutatócsoport: MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport

Pályaművének címe: „Pillanatkép-attraktorok megközelítésének használata sokasági éghajlati szimulációkban az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatára”

A kutató pályaműként benyújtott cikksorozatában a nemzetiközileg is elismert megközelítés alapján a légköri távkapcsolatok elemzésére dolgozott ki új módszert. A módszerrel kapott eredmények statisztikailag pontosan írják le egy távkapcsolat jellemzőit, ezek éghajlatváltozás hatására bekövetkező módosulásait, így a módszer várhatóan széles körben alkalmazható lesz.

Kalivoda Ágnes – Nyelvtudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „Az igekötők produktív kapcsolódási mintái”

Díjnyertes tanulmánya mind tudományos jelentőségét, mind korszerű technológiai hátterét tekintve kiemelkedő színvonalú munka, mely egyesíti a nyelvész szakmai kíváncsiságát és a kutatás mai technikai lehetőségek adta hatékonyságát. A pályamunka értékét emeli, hogy az igekötők produktív kapcsolódási mintáinak hatalmas szöveganyagból kiinduló feltérképezése egy eddig kevéssé kutatott terület. Az igealkotási módok számbavétele, ezen belül a hangzássémák azonosítása pedig önmagában is elismerésre méltó eredmény.

Könyves-Tóth Réka – Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „A legfényesebb csillagrobbanások nyomában ‒ a szupernóvák titkai”

A pályaműként benyújtott, 2020–2021 folyamán egy nagy presztízsű nemzetközi folyóiratban megjelent cikksorozat három elsőszerzős publikációból áll. Kiemelt értéke, hogy a tématerület egyik legelismertebb alakja, Craig Wheeler professzor is a szerzők között szerepel. Munkájában a kutató több, eddig ismeretlen összefüggést tárt fel a csillagrobbanások fizikai tulajdonságaira vonatkozóan.

Mezei Kitti – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban”.

Pályaműként benyújtott, hiánypótló monográfiájában a kutató hazai, uniós és nemzetközi viszonylatban vizsgálja, hogy a jelenlegi szabályozási környezet mennyiben alkalmas a kiberbűnözés elleni hatékony fellépésre. Témája rendkívül időszerű, és kiemelkedő tudományos jelentőséggel bír, hiszen a rohamos technológiai fejlődés nap mint nap új vívmányokkal jelentkezik, amelyekkel a jogi szabályozásnak és a jogalkalmazásnak is lépést kell tartania.

Nagy Eszter – Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „Szép Fülöp Világkrónikája”

Elismerést érdemlő tanulmányában a kutató a Világkrónika sokszempontú elemzésével egy összetett alkotói folyamatot tár fel, és meggyőzően rekonstruálja a szerző és a kódexet díszítő mester közötti együttműködést. Emellett sikeresen bizonyítja, hogy ugyanez a flamand miniátor korábban Mátyás király számára dolgozott. Kutatása jól szemlélteti, hogy milyen fontos a kismesterek tanulmányozása a középkori művészeti kapcsolatrendszerek feltárásához.

Nemes Gergő – Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

Pályaművének címe: „Globálisan egzakt aszimptotika integrálokra tetszőleges rendű nyeregpontokkal”

Pályaműként benyújtott cikkében a kutató a matematika, a fizika és a tudomány más területein gyakran előforduló úgynevezett Laplace-típusú integrálokkal adott függvények hosszú távú viselkedését vizsgálja az aszimptotikus analízis eszközeivel. A pályaműben felvetett kérdés megválaszolásához a matematika klasszikus fejezeteit modern technikákkal ötvözi. A társszerzőként jegyzett publikáció eredményei jól használhatók a speciális függvények vizsgálatában, a számelméletben, a matematikai fizikában vagy a kvantummechanikában.

Pap Domonkos – ELKH támogatott kutatócsoport: MTA-SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport

Pályaművének címe: „Új típusú gyulladásgátló vegyületek azonosítása és felhasználása”

A Junior Prima díjas kutató pályaműve egy új típusú gyulladáscsökkentőket beazonosító európai szabadalmi bejelentés, melynek megalkotásában feltalálóként vett részt.  A szabadalmi bejelentés alapja, hogy elsőként sikerült átfogó, in vitro és in vivo kísérletek segítségével igazolni egy hatóanyagról annak széles körű gyulladáscsökkentő és szöveti hegesedést gátló hatását. Az eredmények alapján a hatóanyag alkalmazható lehet több, jelenleg megoldatlan terápiájú betegség kezelésében, így például a SARS-CoV-2 vírusfertőzés következtében kialakuló súlyos gyulladás és hegesedés mérséklésére a tüdőben.

Péter Beatrix – Energiatudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „Az epigallokatekin-gallát sejtadhézióra és sejtmozgásra, valamint bevonatokra gyakorolt hatásának feltárása jelölésmentes technikákkal”

Pályaműként beadott díjnyertes cikksorozatában a kutató a zöldtea-kivonat HeLa rákos sejtek adhéziójára és mozgására gyakorolt hatását vizsgálja úttörőnek tekinthető jelölésmentes technikákkal. Mérései során megállapította, hogy a zöld tea legjelentősebb antioxidáns összetevője csökkenti a rákos sejtek mozgását és adhézióját, valamint hogy a hatóanyag adszorbeál a vizsgált felületekre. A kutatás eredményei nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőek.

Rádai Zoltán – Ökológiai Kutatóközpont

Pályaművének címe: „Eltérő egyedfejlődési sebességű életmenetek fiziológiai és evolúciós háttere és költségei”

Pályamunkája egy 2017 és 2020 között, magas impaktfaktoros szaklapokban megjelent cikksorozat, mely hat elsőszerzős publikációból áll. Ezekben munkatársaival az életmenet-elmélet keretrendszerében vizsgálták a fokozott egyedfejlődési sebesség kiváltó tényezőit és hatását az egyedi kondícióra és a szaporodási sikerre. A pályamű jól mutatja a kutató rendszerszintű, precíz gondolkodásmódját és tudományos alaposságát.

Spohn Réka – Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Pályaművének címe: Rezisztenciamentes antimikrobiális peptidek azonosítása integrált evolúciós vizsgálattal”

A rangos nemzetközi szaklapban megjelent, megosztott elsőszerzős cikkében a kutató munkatársaival rendszerszinten vizsgálja az antimikrobiális peptidekkel szembeni rezisztencia kialakulásának lehetőségeit, valószínűségét és következményeit. A kutatók sikeresen azonosítottak olyan antimikrobiális peptideket, amelyekkel szemben korlátozott a rezisztencia kialakulása. Az elismerést érdemlő eredmények kiindulásként szolgálhatnak újfajta terápiák kifejlesztéséhez.

Szatmári Gábor – Agrártudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe „A térbeli bizonytalanság modellezése, értékelése és kommunikációja korszerű statisztikai megközelítésekkel a digitális talajtérképezésben”

Pályaműve egy rangos nemzetközi szaklapokban megjelent cikksorozat. Az ezekben bemutatott kutatási eredményei, illetve megközelítésbeli és módszertani újításai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre pontosabb és megbízhatóbb digitális talajtérképek készülhessenek. Emellett segítenek megérteni a talajok szerepét olyan fontos társadalmi célokkal összefüggésben, mint a klímaváltozás mérséklése vagy a tájdegradáció csökkentése.

Thiering Gergő – Wigner Fizikai Kutatóközpont

Pályaművének címe: „Jahn–Teller-effektus és spin-pálya kölcsönhatás együttes hatása a gyémántbeli kvantumbitekre”

Díjnyertes pályaművében bemutatott kutatásai során a kutató szisztematikusan megvizsgálta a négyes oszlopba tartozó elemek és a vakancia által alkotott gyémántbeli ponthibakomplexumok magneto-optikai tulajdonságait. Ehhez kidolgozott egy olyan spin-Hamilton operátort, amelyben az elektron-fonon és a spin-pálya csatolás is erős. Nagy figyelmet kapott az úgynevezett szorzat Jahn–Teller-effektusról szóló eredménye, amely sikeresen magyarázta meg a semleges szilícium-vakancia optikailag gerjesztett állapotának viselkedését.

Vargáné Kis Anna – Természettudományi Kutatóközpont

Pályaművének címe: „Non-invazív poliszomnográfia használata kutyák szocio-kognitív képességeinek vizsgálatára”

A kutató pályaműve egy 2017 és 2020 között rangos szaklapokban megjelent cikksorozat, mely 15, jelentős tudományos visszhangot kiváltó publikációt foglal magában. Az ezekben bemutatott, elméleti és módszertani szempontból egyaránt mérföldkőnek tekinthető kutatási eredmények közelebb visznek az alvás evolúciójának megértéséhez, emellett új lehetőséggel szolgálnak az állatorvosi diagnosztika számára. Kísérletes vizsgálatai a kognitív viselkedéstudomány új, önálló részterületét alapozták meg.

Kutató professor emeritus cím

A kutató professor emeritus cím megalapításának és adományozásának célja az ELKH kutatóhelyein tudományos munkakörben foglalkoztatott kutatók eredményes kutatói életpályájának, valamint a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerése.

2021. évben professor emeritus címet kaptak:

Barna B. Péter – Energiatudományi Kutatóközpont

A polikristályos rétegek növekedési mechanizmusának szakértőjeként vált világszerte ismert és elismert kutatóvá. Már a hatvanas-hetvenes években nagy figyelmet kaptak a Barna Árpáddal közösen megvalósított, in situ mikroszkópban végzett kísérletek. Ezek során a mikroszkópban párologtatott nanorészecskék növekedését, réteggé alakulását rögzítették, és ő már ekkor nagy jelentőséget tulajdonított a szennyezők hatásának. Később az ezzel kapcsolatos eredményei alapján a növekedési zóna modellben egy új zónát javasolt, melyet a szakirodalom elfogadott és átvett.

Barnabás Beáta – Agrártudományi Kutatóközpont

Tudományos tevékenysége a növényi reprodukcióbiológia számos területére kiterjed. Nemzetközi elismertségét pollenkutatásai alapozták meg. Az 1990-es években kutatásait a mikrospóra-eredetű haploidindukció irányába fejlesztette tovább, amely megalapozta a növényi sejt- és szövettenyésztés módszereinek bevezetését a növénynemesítési kutatásokba.

Besenyei Gábor – Természettudományi Kutatóközpont

A komplex és fémorganikus kémia kiemelkedő szaktekintélye, a levegőkizárásos preparatív technika szakértője. A Szerkezetkutató Központ Kémiai Krisztallográfia Kutatólaboratóriumában végzett kutatómunkája meghatározó a csoport kismolekulás szerkezetkutatásában. A kémiai és kristályosítási laboratórium kiépítése és fejlesztése az ő szaktudásán alapul, tapasztalata elengedhetetlen mind a preparatív, mind a kristályosítási feladatok terén.

Czitrovszky Aladár – Wigner Fizikai Kutatóközpont

Kutatási területe a lézeres méréstechnika és a nemlineáris optika. Nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a lézerfizika és optika kutatása rendkívül megerősödött az intézetben. Kiemelkedő szerepet töltött be az intézetben megvalósított alkalmazott kutatási projektekben. Számos új optikai műszer kifejlesztésében és mérési eljárások kidolgozásában vett részt, amelyek a toxikológiában, az egészség- és környezetvédelemben, a biológiában, illetve a vegyiparban hasznosultak.

Csathó Péter – Agrártudományi Kutatóközpont

Szakterülete a növénytáplálás, a talajtermékenység és az agrár-környezetvédelem. A szabadföldi tartamkísérletek fenntartását szívügyének tekinti, csakúgy, mint a társadalmi hasznosságot, a hazai hagyományok megőrzését, illetve a szakmai örökség ápolását. Tudományos eredményei, új szempontú megközelítései, egyedi rendszerszemlélete, különleges szintetizáló képessége teszik őt széles körben ismert és elismert iskolateremtő egyéniséggé.

G.-Tóth László – Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

Fő kutatási területe a zooplankton populációdinamikája, táplálkozásbiológiája, anyagcseréje, továbbá légzésének fiziológiája és biokémiája. A nemzetközi limnológiai tudományos közösség érdeklődését az algák és baktériumok vizsgálatára alkalmazott dializáló zsákokkal keltette fel. Ez jelentős újításnak számított a korábban erre a célra alkalmazott hermetikusan zárt üvegedényekkel szemben. Kiemelt figyelmet fordít a környezet és a vízminőség védelmének kérdéseire.

Gyáni Gábor – Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Az újkori magyar társadalomtörténet-kutatás megkerülhetetlen alakja, emellett történelemelméleti és historiográfiai munkái is alapvető fontosságúak. Egyetemi oktatóként fontos szerepet játszott az utánpótlás-nevelésben. Az intézetben és az egyetemen egyaránt mindig új kérdések felvetésére és hiánypótló kutatások elindítására bátorította a fiatalabb generációt.

Ormos Pál – Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Számos kutatási területen dolgozott, valamennyiben jelentős sikereket ért el. Ezek között található a fehérjék szerkezet-működés kapcsolata, az energiaátalakító fehérjék működése, az optikai mikromanipuláció, a mikrorobotok készítése és működtetése lézerrel, valamint a mikrofluidika. Több szakmai újdonság kötődik a nevéhez, eredményei általános fizikai tankönyvekbe is bekerültek.

Párkányi László – Természettudományi Kutatóközpont

Évtizedeken át kutatott a kémiai krisztallográfia területén, eredményei nemzetközi elismertséget hoztak számára. Főként a szilícium- és fémorganikus vegyületek szerkezetfelderítésében ért el jelentős eredményeket. A krisztallográfiás méréseket és különösen azok kiértékelését segítő számítógépes programjait nemzetközi téren is nagyra értékelik.

Pintz János – Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

Részt vett az utóbbi évtized legnagyobb matematikai szenzációját jelentő ikerprím-sejtés megoldásában. A kérdés nagyon egyszerűnek tűnik: van-e végtelen sok olyan számpár, melynek mindkét tagja prím, és különbségük kettő? Hasonló kérdéseket már az ókorban is vizsgáltak, Pintz professzor pedig jelentős áttörést ért el ezen a területen, amiért 2014-ben megkapta az Amerikai Matematikai Társulat Cole-díját.

Pukánszky Béla – Természettudományi Kutatóközpont

Legjelentősebb eredményeit a heterogén polimer rendszerekben uralkodó határfelületi kölcsönhatások tanulmányozása során érte el. Modellt állított fel az ilyen anyagok folyási feszültsége összetételfüggésének leírására. Kutatásai kiterjednek a poliolefinek degradációjának vizsgálatára, a nanokompozitokra, továbbá a biológiailag lebomló, valamint a gyógyászatban alkalmazható polimerek tanulmányozására is.

Rajkai Kálmán – Agrártudományi Kutatóközpont

Napjaink egyik legégetőbb társadalmi problémájával, a globális vízkészlet talajnedvesség-összetevőjével foglalkozó, nemzetközileg elismert kutató. Szakterülete a talaj-vízgazdálkodás, talajfizika, illetve talaj-biofizika. A talaj vízgazdálkodására vonatkozó mérési és becslési módszerek fejlesztője. Kutatásaiban a mért talajnedvességből számította a növények vízfelhasználását és annak térbeli mintázatát.

Rechnitzer János – Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Szűkebb szakterülete a regionális tudomány, ugyanakkor munkásságára az interdiszciplináris megközelítés jellemző. Kutatásai és könyvei az egyetemi és doktori képzések, valamint a terület- és településfejlesztési gyakorlat meghatározó szakirodalmi bázisát jelentik. A gyakorlatban is alkalmazott első magyarországi regionális innovációs stratégia kidolgozója, tucatnyi hazai fejlesztési program irányítója.

Szabó Márton – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Az interpretatív szemléletű diszkurzív politikatudomány hazai megteremtője és legjelentősebb képviselője. Munkássága egyrészt jellegzetesen közép- vagy kelet-európai gyökerű. Azokat a tapasztalatokat formálja tudományosan rendszerezett elméleti nézetté, amelyeket Európa ezen részének állampolgárai tömegesen éltek át a 20. században. Másrészt nyitott a jövő felé, mert az értelmező attitűd középpontba állítása lehetővé teszi, hogy a társadalmi-politikai valóság sokszor váratlan új jelenségei is értelmezhetők, sőt kezelhetők legyenek az általa alkalmazott nézőpontból.

Tóth Miklós – Agrártudományi Kutatóközpont

Fiatal kutatóként kezdett el a rovarok kémiai ökológiájának kutatásával foglalkozni, és rövid idő alatt nemzetközi viszonylatban is a téma egyik legjelentősebb szaktekintélyévé vált. Az alapkutatásokon túl alkalmazott kutatásokkal is foglalkozik, amely téren a nevéhez önálló intézeti innováció is fűződik.

Tóth Tibor – Agrártudományi Kutatóközpont

Szakterülete a szikes talajok képződése, térképezése és ökológiája, valamint a talajokban történő sófelhalmozódás mechanizmusai és a talajdegradációs folyamatok kockázatfelmérési módszerei. Új tudományos eredményei, széles körű nemzetközi elismertsége, továbbá oktatói, tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenysége teszik őt iskolateremtő egyéniséggé.

Vörös Imre – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Munkássága több, egymástól távol álló jogterületet is átfog. Pályájának kezdetén polgári jogi kérdésekkel foglalkozott, majd a versenyjog terén alkotott jelentős műveket, melyek a tudományos közösség elismerését is meghozták számára. Érdemes megemlíteni, hogy az első versenytörvény tervezetét és indoklását is ő készítette el a nyolcvanas évek elején. Ezt követően tudományos érdeklődése fokozatosan a közösségi jog, az európai uniós jog felé fordult, és tudományos, valamint tudományszervező tevékenységével komoly szerepet játszott e terület kutatásának hazai meghonosításában.

Galéria