1052 Budapest, Piarista utca 4. | +36 30 155 9978, +36 30 131 6022|fotitkar[kukac]elkh.org

Három ELKH-kutatóhelyre is ellátogatott az amerikai Office of Naval Research küldöttsége

Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége szervezésében Magyarországra érkeztek az amerikai haditengerészethez tartozó Office of Naval Research (ONR) képviselői, akik 2022. szeptember 16-án három ELKH-kutatóhelyre, az Energiatudományi Kutatóközpontba (EK), a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetbe (SZTAKI) és a Wigner Fizikai Kutatóközpontba (Wigner FK) is ellátogattak. Az ONR delegációja, közöttük Martina Siwek és Jay Marble, az ONR Global szervezet prágai, illetve londoni irodájának tudományos igazgatója azzal a céllal érkezett hazánkba, hogy az intézmény által kínált pályázati és kutatási együttműködési lehetőségekről tájékoztassák a magyarországi kutatóhelyeket. Az intézménylátogatásokon az ELKH kutatóhelyei bemutatták főbb kutatásaikat és az ezekhez kapcsolódó eredményeiket.

A SZTAKI a nyáron átadott Innovációs és Demonstrációs Térben fogadta az ONR munkatársait, ahol Bokor József professzor, az ELKH Irányító Testületének alelnöke, a SZTAKI tudományos igazgatója köszöntötte az érkezőket. Martina Siwek és Jay Marble a szervezet működéséről tartott előadásai után a SZTAKI munkatársai tudományos demonstrációk és előadások keretében bemutatták a küldöttség tagjainak repüléstechnikai fejlesztéseiket, autonóm rendszereiket, gyártástechnikai és mesterségesintelligencia-kutatásaikat.

A Wigner FK-ban Jay Marble prezentációját követően Domokos Péter, a Wigner FK főigazgató-helyettese, a Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet igazgatója előadásában bemutatta az intézményben zajló kutatásokat, illetve a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumot, majd Orbán Gergő és Laczkó József egy-egy rövid prezentációban ismertette a Komputációs Rendszerszintű Idegtudomány, valamint a Neurorehabilitáció és Mozgásszabályozás Kutatócsoport tevékenységét. A program zárásaként a vendégek megtekintették a Kvantumoptika Laboratóriumot és az Ultragyors Nanooptika Kutatócsoport, valamint a Nanoszerkezetek és Optikai Méréstechnika Kutatócsoport laborjait.

Az EK-ban a Nanoszerkezetek Laboratóriumban folytatott kutatásokat mutatták be az ONR küldöttségének. A látogatás alkalmából Tapasztó Levente, a laboratórium vezetője a „kétdimenziós anyagok az energiahatékonyság szolgálatában” témakörben elért eredményeikről tartott előadást.

A 2022-ben támogatást nyert tizennégy Nemzeti Laboratórium közül tíz az ELKH kutatóhelyei vezetésével, illetve közreműködésével valósul meg

A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervén belül meghirdetett „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” című (RRF-2.3.1-2021) pályázat keretében létrejövő nyolc új, illetve hat további támogatást nyert Nemzeti Laboratórium közül négynek ELKH-s kutatóhely a szakmai vezetője, további hat projektben több ELKH-s kutatóhely is részt vesz konzorciumi tagként. Az ELKH részvételével megvalósuló Nemzeti Laboratóriumok rendelkezésére álló, több év alatt felhasználható támogatási keret összesen mintegy 60 milliárd forint.

A Nemzeti Laboratóriumok a felfedező és a kísérleti megközelítésű kutatások új, együttműködésen alapuló, nemzetközi viszonylatban is meghatározó, dinamikus színterei. A Nemzeti Laboratóriumok Program fő célkitűzése a kutatóhelyek, az egyetemek és az ipari szereplők összefogása, a világszínvonalú kutatási és innovációs programok megvalósítása érdekében jövőorientált technológiák támogatása, az ehhez szükséges kompetenciák fejlesztése, valamint a kutatási eredmények minél szélesebb körű hasznosítása. A pályázat célja olyan tudásközpontok kialakítása, illetve fejlesztése, amelyek a nemzetgazdaság számára különösen perspektivikus területek kiemelkedő tudományos csomópontjaivá válhatnak.

Az ELKH a Nemzeti Laboratóriumok Program meghatározó résztvevője, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében idén támogatást nyert tíz ELKH-hoz kötődő projekt közül négy ELKH-s kutatóhely szakmai irányításával valósul meg. Az ipar és digitalizáció tématerületen az ELKH-hoz tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet által vezetett két 2020-ban indult projekt, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium részesült további támogatásban. Az újonnan létrejövő Nemzeti Laboratóriumok közül az egészség tématerületen belül a Természettudományi Kutatóközpont szakmai vezetésével megvalósuló Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium, továbbá a biztonságos társadalom és környezet tematikán belül az Agrártudományi Kutatóközpont által vezetett Agrár-biotechnológia és Precíziós Nemesítés az Élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium indulhat el 2022-ben.

ELKH-kutatóhelyek szakmai vezetésével, illetve konzorciumi részvételével megvalósuló új Nemzeti Laboratóriumok

v

ELKH-kutatóhelyek szakmai vezetésével, illetve konzorciumi részvételével megvalósuló új Nemzeti Laboratóriumok

1. Agrár-biotechnológia és Precíziós Nemesítés az Élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: ELKH Agrártudományi Kutatóközpont
ELKH-s konzorciumi tag: Szegedi Biológiai Kutatóközpont
További konzorciumi tag: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Tématerület: biztonságos társadalom és környezet
A projekt újszerűségét az integratív és multidiszciplináris megközelítés adja, amely az agrár-ökoszisztéma főbb elemeit foglalja magába. A kutatási témák között szerepelnek az agrár-ökoszisztéma alapját adó mikroba-növény-állat háromszög főbb összetevői, kiemelt hangsúlyt fektetve többek között a mikorrhiza-növény kölcsönhatások vizsgálatára, a kórokozókkal és stresszel szemben ellenálló fajtákra, valamint az antibiotikum-rezisztenciára. A projekt fő célja a stabil és biztonságos mezőgazdasági termelés, valamint az egészséges és jó minőségű élelmiszerek előállításának elősegítése.

2.

Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium (PharmaLab)
Konzorciumvezető: ELKH Természettudományi Kutatóközpont
ELKH-s konzorciumi tagok: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Biológiai Kutatóközpont
További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem
Tématerület: egészség
A Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium legfontosabb céljai között szerepel a nemzetközi piacon is versenyképes technológiák, terápiás és diagnosztikai eljárások fejlesztése, a kismolekulás gyógyszerkutatás megerősítése, valamint biologikumok és diagnosztikumok előállítása. RNS-, DNS- és immunológiai alapú diagnosztikai tesztek kifejlesztése laboratóriumi és betegágy melletti (Point-of-Care) alkalmazásokra szintén a projekt célja. A továbbiakban kis-, közép- és nagyvállalati partnerekkel együttműködve preklinikai és generikus célú kémiai, biológiai, biotechnológiai, farmakológiai és gyógyszertechnológiai fejlesztéseket is terveznek.

3.

Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: Szegedi Tudományegyetem
ELKH-s konzorciumi tagok: Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvostudományi Kutatóintézet, Ökológiai Kutatóközpont, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet,
Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Társadalomtudományi Kutatóközpont
További konzorciumi tagok: Állatorvostudományi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Neumann Nonprofit Közhasznú Kft.,
Óbudai Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem
Tématerület: egészség
Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium célja, hogy hazánkban megteremtse az adatokra és elemzésekre épülő döntés-előkészítések tudományos bázisát az egészségügy, a járványvédekezés és az ökológiai rendszerek terén. A projekt keretében többek között a járványmatematika, a járványökológia, az invázióbiológia és az adatvezérelt egészség területein végeznek kutatásokat. A laboratórium a „One Health” („Egy az egészség”) koncepció mentén összefogja és koordinálja az országban e téren eddig szigetszerűen működő kutatócsoportokat, ezzel a hálózatosodást és egy hatékonyan együttműködő, nemzetközi viszonylatban is versenyképes kutatói közösség létrehozását is támogatja. A legkomplexebbnek számító Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium négy független nemzeti laboratórium összekapcsolásával jön létre, melyben az Invázióbiológiai és Járványökológiai önálló divízióként működik az Ökológiai Kutatóközpont vezetésével.

4.

Fertőző Állatbetegségek, Antimikrobiális Rezisztencia, 
Állatorvosi Közegészségügy és Élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: Állatorvostudományi Egyetem
ELKH-s konzorciumi tag: Állatorvostudományi Kutatóintézet
További konzorciumi tag: Széchenyi István Egyetem
Tématerület: biztonságos társadalom és környezet
A laboratórium létrehozásának kiemelt nemzetgazdasági jelentősége van, hiszen hazánk nagy haszonállat-létszáma, valamint az ebből származó bevételek évről évre történő növekedése miatt különösen fontos a fertőző betegségek gyors felismerése, illetve a hatékony megelőzés és gyógykezelés. A projektben emellett fontos szerepet játszik az antimikrobiális rezisztencia egyre ijesztőbb mértékű terjedésének vizsgálata, különös tekintettel annak állatról emberre történő átjutásának lehetőségére. A laboratórium innovatív kompetenciái és korszerű infrastrukturális kapacitása nemcsak a nemzeti humán- és állategészségügyet szolgálják, hanem a hazai állattenyésztés nemzetközi versenyképességét is növelik.

5.

Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: Pécsi Tudományegyetem
ELKH-s konzorciumi tagok: Energiatudományi Kutatóközpont, Természettudományi Kutatóközpont
További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Pannon Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem
Tématerület: biztonságos társadalom és környezet
A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumot többek között a kis lábnyomú energiatechnológiák, különösen a hidrogénelőállítás, -szállítás, -tárolás és -felhasználás, valamint a szén-dioxid-hasznosítás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi alapjainak megteremtésére hozzák létre, ezáltal hozzájárulva a fenntartható energiagazdálkodás és vegyipar kiépítéséhez. A további célok között szerepel egy demonstrációs üzem megtervezése és megvalósításának előkészítése is, amellyel e-szintézisgázt, majd abból e-kerozint lehet előállítani. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származó villamos energia felhasználásával előállított szintetikus e-üzemanyagok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez.

6.

Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: Pécsi Tudományegyetem
ELKH-s konzorciumi tagok: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Természettudományi Kutatóközpont
További konzorciumi tagok: Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Rt.
Tématerület: egészség
A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium keretében két program valósul meg, amelyek célja az idegrendszeri kutatások eredményeinek gyakorlatba történő átültetése. Az „Idegrendszeri fejlődési zavarok” projektben új diagnosztikai és intervenciós megoldásokat dolgoznak ki a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó kutatása révén. A „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” projekt célja az idegrendszeri betegségek mechanizmusának megértése és a terápiás módszertan fejlesztése.

7.

Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: Pannon Egyetem
ELKH-s konzorciumi tagok: Agrártudományi Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Ökológiai Kutatóközpont
További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Vízügyi Főigazgatóság,
Széchenyi István Egyetem
Tématerület: biztonságos társadalom és környezet
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumot – Magyarország elhelyezkedését, vízgazdálkodását és vízkészletét figyelembe véve – a vízminőség védelméhez hozzájáruló víztudományi és vízbiztonsági kutatások végzésére hozzák létre. A projekt keretében többek között egy mesterségesintelligencia-alapú monitoringrendszert fejlesztenek ki a nagy tavak, például a Balaton vizsgálatára, újszerű módszerekkel kutatják az invazív állatfajok térbeli és időbeli dinamikáját, emellett új koncepciókat dolgoznak ki a talajvíz felhasználására a mezőgazdaság vízigényének kielégítése céljából. A laboratóriumban emellett innovatív módszereket dolgoznak ki az aszály, az öntözés és a melioráció kezelésére a vízellátási és -tárolási kapacitás növelése, a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása érdekében, továbbá egy nagy felbontású, 5G-alapú csapadékfigyelő rendszer, valamint az ivóvízellátó hálózatot lefedő vízminőség-ellenőrző rendszer kifejlesztését is tervezik.


2020-ban indult, komplex fejlesztésre támogatást nyert ELKH-kutatóhelyek szakmai vezetésével, illetve konzorciumi részvételével megvalósuló Nemzeti Laboratóriumok

1. Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Széchenyi István Egyetem
Tématerület: ipar és digitalizáció
Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium kiemelt alap- és alkalmazott kutatásai elsősorban az autonóm közúti, illetve légi járművekre, továbbá az autonóm robotikára és gyártórendszerekre összpontosítanak. A projekt céljai között szerepel önvezető járműplatformok fejlesztése érzékelők, beavatkozók és kommunikációs eszközök felhasználásával, valamint a létrehozott rendszerek és prototípusok kísérleti vizsgálatára, tesztelésére és demonstrációjára alkalmas infrastruktúra kialakítása és állandó fejlesztése. További cél a hazai és nemzetközi partnerhálózat kiépítése, illetve a ZalaZone tesztpályához kapcsolódó szolgáltatások kidolgozása.

2.

Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
ELKH-s konzorciumi tagok: Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Társadalomtudományi Kutatóközpont
További konzorciumi tagok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Államkincstár, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Semmelweis Egyetem,
Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem
Tématerület: ipar és digitalizáció
A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium célja Magyarország szerepének erősítése a mesterséges intelligencia területén. Kiemelt tevékenységei közé tartozik többek között a mesterséges intelligencia és a mélytanulás matematikai alapjainak kutatása, a gépi látás és a természetes nyelvfeldolgozás fejlesztése, a személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák kutatása, a társadalmi hatások elemzése, valamint alkalmazkodási, illetve bevezetési módok fejlesztése. A létrejövő kutatási eredmények az agrár- és élelmiszeriparban, az egészségügyben, a közlekedésben, a távközlésben és számos egyéb iparágban hasznosulnak.

3.

Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium
Konzorciumvezető: Pannon Egyetem
ELKH-s konzorciumi tagok: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Ökológiai Kutatóközpont
További konzorciumi tagok: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Országos Meteorológiai Szolgálat, Semmelweis Egyetem
Tématerület: biztonságos társadalom és környezet
Az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium résztvevői az éghajlatváltozás jellemzőit, valamint elemeinek az emberi egészségre, a természeti, gazdasági rendszerekre és a társadalomra gyakorolt hatásait tanulmányozzák. A technológiai, gazdasági és társadalmi adaptáció területén kutatás-fejlesztési tevékenység végzése szintén a célok között szerepel. A konzorciumi tagok egy olyan tudásközpont létrehozását tervezik, amely szakértő partnerként segíti az országspecifikus stratégiák tudományos megalapozását, megalkotását, illetve finomhangolását a beavatkozási területeken (pl.: energiahatékonyságot növelő infrastrukturális fejlesztések). A működés során elérni kívánt szakmai eredmények Magyarország számára konkrét gazdasági és társadalmi haszonnal járnak az éghajlatváltozás következményeire való felkészülés és a káros hatások mérséklése terén.

 

Kárpátalja: örökség és társadalom címmel megjelent az ELKH Új tudományos zsebkönyvtár sorozatának első kötete

Új tudományos zsebkönyvtár címmel tudományos könyvsorozatot indít az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) a Typotex Kiadóval együttműködésben. A kezdeményező ELKH Titkárság célja a kutatóhálózatban rendelkezésre álló értékes tudás átadása az egyetemi hallgatók, a tudományos közösség számára. A matematikai és természettudományok, az élettudományok, valamint a bölcsészet- és társadalomtudományok területeinek változatos, komoly tudományos témáit feldolgozó hiánypótló művek szerzői az ELKH kutatói. A sorozat első, Kárpátalja: örökség és társadalom című kötetének szerzője Fedinec Csilla, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A könyv a Typotex Kiadó üzleteiben és weboldalán, valamint a Libri és a Líra könyvesboltjaiban, illetve webáruházaiban kapható. Az elektronikus változat rövidesen elérhető lesz az Interkönyv webáruházban és az eKönyv Magyarország oldalán.

A most megjelent kiadványban a szerző, Fedinec Csilla közérthetően dolgozza fel a közép-európai régió történetét az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától 2020-ig terjedő időszakban. A közép-európai köztes terek, a mindenkori államhatalom szempontjából perifériák állandó tapasztalata a történelmi, politikai, kulturális előzmények lebontása és új hagyományok létrehozásának igénye. A határok nemcsak elválasztanak, hanem történelmileg közös referenciavonalakat is képeznek a területet különböző időszakokban birtokló államok számára. Az így kialakuló regionális és nemzeti konstrukciók egymáshoz való viszonyában meghatározó a nemzeti értelmezési minták és az etnikai regionalizmus egybeolvadása, békés egymás mellett élése vagy ütközése.

A köztes terek egyike Kárpátalja, amelynek területe kevesebb mint tizenháromezer négyzetkilométer. Nagyobb része hegyvidék, sűrű településhálózattal, falvak sokaságával és néhány várossal, mindig is heterogén lakossággal – kicsiben leképezve az egész Kárpát-medencét. Birodalmak és nemzetállamok ütközőzónájában több államfordulatot is megélt. Az újabb és újabb államkeretek mindannyiszor mélyrehatóan befolyásolták az egyéni és közösségi identitást, az itt élők egyéni és közösségi normákat és stratégiákat alakítottak ki, amelyek meghatározták a régió össznépességének és az egyes nemzetiségeknek a fennálló helyzethez való viszonyát, mindeközben megteremtve azt a kohéziót is, amelyet „kárpátaljaiságnak” nevezünk.

Kilencvenöt kutatócsoport nyert ötéves támogatást az ELKH Titkárság és a TKI pályázatán

Kilencvenöt kutatócsoport kezdheti meg ötéves működését 2022. július 1-jétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága támogatásával. A támogatott kutatócsoportok létrehozására irányuló program elősegíti a kutatói és oktatói utánpótlás biztosítását, továbbá erősíti az ELKH-hoz tartozó kutatóhelyek és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést. A kutatócsoportok évente összesen 3,173 milliárd forintos támogatást kapnak.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKH Titkárság) és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) 2021. július 15-én hirdette meg a 2022. július 1. és 2027. június 30. közötti támogatási időszakra szóló pályázati programját a kutatóhálózaton kívüli, egyetemi, közintézményi, közgyűjteményi kutatások erősítése, a tudományos műhelyek kialakításának támogatása, a kutatói és oktatói utánpótlás, valamint az innovatív és a közvetlen társadalmi hasznot hozó kutatások elősegítése céljából. A kiírás időszerűségét az öt évvel ezelőtt támogatást nyert 81 kutatócsoport pályázati időszakának 2022. június 30-án történő lejárata indokolta.

„Az alapkutatási kiválósági szempontokat szem előtt tartó projektek támogatásán túl kiemelt célunk az ELKH profiljából hiányzó vagy azt kiegészítő, nemzetközi viszonylatban is újnak számító vagy a magyar tudományos életben újdonságot jelentő témák kutatásának elősegítése bármely tudományterületen, elsősorban a felfedező kutatások és azok eredményeinek hasznosítása területén” – foglalta össze Maróth Miklós, az ELKH elnöke. „A program révén elősegítjük a kutatói és oktatói utánpótlás biztosítását, előnyben részesítve a fiatal kutatói utánpótlás-nevelést, egyben erősítjük az ELKH-hoz tartozó kutatóhelyek és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést” – tette hozzá Maróth Miklós.

Az ELKH Titkárság és a TKI felhívására összesen 140 érvényes pályázat érkezett be: 45 a matematikai és természettudományok, 62 az élettudományok, 33 pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről. A kiírás szerint 25 és 65 millió forint közötti éves támogatási összegre lehetett költségigényt benyújtani. A pályázók összesen mintegy 7,678 milliárd forintos támogatásra nyújtottak be igényt, az ötéves támogatási keret évente 3,173 milliárd forint.

Az érvényes pályázatok tudományterület szerinti alapos – szöveges és pontozásos – szakmai bírálata és értékelése külső, független anonim szakértők bevonásával történt. A pályázatokat az anonim bírálatok figyelembevételével az ELKH Titkárság Tudományos Tanácsának tudományterületileg illetékes szakterületi kollégiumi tagjai, valamint az ELKH Titkárság Elnöksége is véleményezte. A támogatandó pályázatokról az e folyamat eredményeként előterjesztett javaslat alapján az Irányító Testület döntött a 2022. április 26-ai ülésén.

Az Irányító Testület egyetértett abban, hogy a támogatott kutatócsoporti programban lehetőség szerint minél több eredményesnek ígérkező kutatócsoport kapjon támogatást. Ennek érdekében a pályázatban igényelt költségvetés csökkentésére tett javaslatot – mely során figyelembevételre került a pályázatban feltüntetett alkalmazandó kutatók száma, képzettsége, tudományos teljesítménye és a javasolt foglalkoztatás módja, továbbá az újra pályázó kutatócsoportok esetében az elmúlt támogatási időszakra vonatkozó forrásfelhasználás tapasztalatai is – szintén elfogadták. Ily módon a támogatott kutatócsoportok létesítésére szóló kiírásra beérkezett 140 érvényes pályázat közül – a kiírásban meghirdetett tervezett 70-80 kutatócsoport helyett – 95 kutatócsoport kapott támogatást.

Folyamatosan érkeznek a felajánlások az ELKH kutatóhelyeitől a rászoruló ukrajnai kutatók támogatására

Az Ukrajnában zajló megrendítő eseményekre reagálva az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága felhívással fordult a kutatóhálózat tagjaihoz a bajba jutott kutatók támogatása érdekében. Az erre a célra létrehozott e-mail címre folyamatosan érkeznek az intézményi felajánlások, köztük munkalehetőségek, szálláshelyek és pénzadomány.

Az Agrártudományi Kutatóközpont egy háromszobás és két kétszobás lakást, valamint egy háromágyas és egy kétágyas vendégszobát ajánlott fel.

Az Atommagkutató Intézet szállást és munkalehetőséget is felkínált Ukrajnából érkező kollégák számára.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vendégkutatói álláslehetőséget ajánlott fel ukrajnai kutatóknak a „Global Research Groups Supporting Ukrainian Scientists” nevű civil kezdeményezéshez csatlakozva. Számukra két lakást tud biztosítani, valamint a családtagoknak munkakeresésben, beiskolázásban, tolmácsolásban is segítséget nyújt.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont négy kutatónak – egy asztrofizikusnak és három geográfusnak – ajánlott fel egyéves vendégkutatói ösztöndíjat, és számukra az MTA Domus vendégházban szállást is foglalt. A geográfusokkal a Földrajztudományi Intézet kutatói már korábban is együttműködtek.

Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet három neurobiológia iránt érdeklődő kutató részére biztosít kezdetben féléves vendégkutatói állást, amely szükség, illetve igény esetén meghosszabbítható.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont két teljes állású vendégkutatói helyet ajánlott fel a „Global Research Groups Supporting Ukrainian Scientists” nevű civil kezdeményezéshez csatlakozva.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont kárpátaljai magyar kutatóknak ajánlott fel álláshelyeket. Egy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról Magyarországra érkezett nyelvészt már munkaszerződéssel alkalmaztak, de nyitottak a további segítségnyújtásra is.

Az Ökológiai Kutatóközpont két családot tud elszállásolni a budapesti, illetve a vácrátóti vendéglakásaiban, akik számára igény szerint élelmiszert, tisztálkodási eszközöket és ruházatot is biztosít. Szükség esetén előadótermeit is fel tudja ajánlani szállás céljára, valamint munkavégzésre alkalmas irodai és laborhelyiséget, felszerelést tud biztosítani.

A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet két matematikus részére biztosít féléves vendégkutatói állást.

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet ukrajnai partnerintézményeiből érkező munkatársak foglalkoztatását és szükség esetén elszállásolását ajánlotta fel.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont két vendégkutatói helyet ajánlott fel egy-egy évre vendéglakással, emellett a kutatóközpont tulajdonában álló Biocenter Kft. ötmillió forinttal támogatta az ukrajnai rászorulókat.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont vendégkutatói programjának keretében két, egyenként hat hónapos ösztöndíjat ajánlott fel ukrajnai kutatók számára.

A kutatóhelyek összefogását és támogatását köszönjük, a felajánlásokat továbbra is várjuk az erre a célra létrehozott e-mail címre. Bízunk benne, hogy Ukrajnában mielőbb helyreáll a béke.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságának állásfoglalása az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetése és minden kutatóhelye mély megdöbbenéssel és aggodalommal követi az Ukrajnában kibontakozó megrendítő eseményeket. Együttérzésünkről és szolidaritásunkról biztosítjuk a közös projektjeinkben részt vevő ukrajnai kutatókat, a teljes kutatói közösséget és az egész lakosságot, különösen a Kárpátalján élő magyarokat.

A Magyar Tudományos Akadémiával együttműködésben lehetőségeinkhez mérten igyekszünk támogatni a bajbajutottakat.

Központi e-mail címet hoztunk létre, ahol a kutatóhelyek részéről érkező felajánlásokat várjuk és koordináljuk.

Bízunk benne, hogy Ukrajnában mielőbb helyreáll a béke, és Kárpátalján is biztosítottak lesznek a magyar közösség hosszú távú fejlődésének feltételei.

A hazai kutatók rendelkezésére bocsátották Magyarország egyik legjelentősebb informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot

Hivatalosan is átadták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) továbbfejlesztett informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot, amely hazánk egyik legnagyobb általános célú kutatási infrastruktúrájaként már a felhasználók rendelkezésére áll. Az ELKH Cloud működéséhez az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Adatközpontja nyújtja a számítási és adatszolgáltatásokat az ELKH Titkárság támogatásával, immár több mint 150 kutatási projektben. Az infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy a hazai kutatók számára megnövelt felhőszámítási és -adattárolási kapacitások, a legmodernebb hardverek és felhőben használható szoftverek álljanak rendelkezésre, amelyek egyben támogatják a nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódást. A felhőrendszer kialakítását az MTA kezdeményezte 2016-ban. Az ELKH Titkárság támogatásával a sokszorosára növelt kapacitású ELKH Cloud ünnepélyes átadására 2022. február 15-én, a SZTAKI-ban megrendezett online szakmai eseményen került sor.

Az új tudományos kutatások eredményessége egyre növekvő mértékben függ a nagy mennyiségben előálló adatok hatékony tárolási és feldolgozási lehetőségeitől. Az ELKH Cloud jelentős mértékben megkönnyíti a felhasználók munkáját azáltal, hogy az adatelvű kutatáshoz szükséges, rendkívül nagy kapacitású hardver-infrastruktúrát és a speciális szoftverkörnyezeteket kulcsrakészen biztosítja számukra. Emellett a SZTAKI és a Wigner FK munkatársai egyedi igények esetén szakmai támogatást is nyújtanak az ELKH Cloudot használó kutatók számára.

„Az ELKH Cloud által olyan kutatóműhelyek is hozzáférhetnek a legkorszerűbb informatikai platformokhoz, amelyek nem tudják vállalni a saját rendszer beszerzésével, kialakításával és üzemeltetésével járó terheket. Az alkalmazott élvonalbeli technológiáknak köszönhetően a felhő képes kiszolgálni az eltérő és folyamatosan változó felhasználói igényeket is, jelentős költségmegtakarítást eredményezve. A közös munka révén a hazai kutatók számára is biztosított az európai viszonylatban is versenyképes felhő-infrastruktúra, melyhez egyetemi és nemzeti laboratóriumok által kezdeményezett projektek is csatlakozhatnak” – hangsúlyozta Bokor József, az ELKH alelnöke.

„Ennek az infrastruktúra-fejlesztésnek a célja, hogy a hazai kutatók nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódását lehetővé tegye, ezzel támogatva a magyar felsőoktatás és kutatói közösségek nemzetköziesítését. A magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előre léptek az elmúlt években az ilyen és ehhez hasonló fejlesztéseknek köszönhetően. A megújult felsőoktatás a modellváltással számtalan karrierlehetőséget kínál szinte minden tudományterületen. A magyar kormány elkötelezett a felsőoktatás megújítása és a tudományos műhelyek támogatása iránt” – mondta Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár.

„Az ELKH Cloud a számítási erőforrások elérésén túlmenően a kutatók számára igény szerinti, testre szabott szakmai konzultációs szolgáltatást is nyújt. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók a leghatékonyabb módon alkalmazhassák a felhőt, és ezzel a felhő kihasználtsága és hatékonysága is növekedjen” – emelte ki Kacsuk Péter, az ELKH Cloud projekt szakmai vezetője.

„Napjainkban rendkívül fontos, hogy egy új ötlet kidolgozása gyorsan megtörténjen. A sok esetben megkerülhetetlenül szükséges számítógépes hátteret csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a legmodernebb eszközökből egy optimális nagyságú kapacitást rendelkezésre készen tartunk. A kidolgozást azután az eredmény gyors bemutatásának és hasznosításának kell követnie. A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat szereplői így lényeges tényezők maradhatnak a nemzetközi porondon. Az ELKH Cloud ezt az alapvető feltételt képes biztosítani” – hangsúlyozta Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója.

„A nyílt megoldásokon alapuló tudományos felhőt a kutatóközösség tagjai fejlesztik és biztosítják a kutatóközösség többi tagja számára. Így az ELKH Cloud nagymértékben hozzájárulhat a nyílt tudomány (Open Science) irányelveinek minél szélesebb körű hazai elterjesztéséhez” – tette hozzá Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese és az ELKH Cloud projektigazgatója.

Az ELKH célja, hogy a továbbfejlesztett ELKH Cloud két nagyszabású európai program, az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud) és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI, European Strategy Forum on Research Infrastructures) támogatását elnyert SLICES nemzetközi projekt integrált részévé váljon. Így biztosítható a hazai kutatók számára, hogy a rangos nemzetközi együttműködések kialakítása még szélesebb területen váljon lehetővé a Horizont Európa Program keretében. A fejlesztés jelentőségét az is alátámasztja, hogy 2021 óta az ELKH Cloud a „TOP50 Kiváló Kutatási Infrastruktúra” címet viseli.

###

Az ELKH Cloudról

A kutatásokhoz gyakran összetett, számos építőelem összehangolt működésén alapuló platformot kell kialakítani, ezért az ELKH Cloud átszabható, megbízható és skálázható sablonokat biztosít a felhasználók számára – többek között az úgynevezett felhőorkesztrációs módszerek segítségével.

A nyílt, OpenStack-alapú architektúrának köszönhetően az operációs rendszerek és a felhő IaaS-szintű (Infrastructure-as-a-Service) alapszolgáltatásai mellett elérhetők többek között a legelterjedtebb mesterségesintelligencia-kutatást és adatgyűjtést támogató, PaaS-szinten (Platform-as-a-Service) nyújtott keretrendszerek is.

Az elmúlt évek pozitív visszajelzései és a mesterségesintelligencia-alkalmazások növekvő igényei alapján az ELKH Cloud kapacitásai 2021-ben az ELKH Titkárság támogatásával jelentős mértékben bővültek, így már 5900 vCPU, 68 db GPGPU kártya, 28 TB RAM, 338 TB SSD-tároló, 1,25 PB HDD-tároló és 100 Gbps hálózati kapacitás áll a felhasználók rendelkezésére.

Új fázisába lépett a HUNOR – Magyar Űrhajós Program

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által meghirdetett HUNOR – Magyar Űrhajós Program célja, hogy várhatóan 2024-ben magyar űrhajós közreműködésével valósulhassanak meg világszínvonalú magyar tudományos kísérletek és tesztek a Nemzetközi Űrállomáson.

Az űrhajós-jelentkezés lezárult és elkezdődött a kiválasztás összetett folyamata az Európai Űrügynökséggel együttműködésben.

A HUNOR program gerincét egy átfogó és körültekintő egyeztetési folyamat során összeállított tudományos és technológiai tartalom alkotja, melynek kibontása és megvalósításának koordinációja az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumának a feladata.

A küldetés esetleges fennmaradó további szabad kapacitásainak, továbbá más emberes űrrepülési programokban történő potenciális részvételi lehetőségek kiaknázására a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) közös felhívást tesz közzé emberes űrrepülés keretében megvalósítható projektjavaslatok benyújtására.

Napjainkban az űrkutatás több mint a tudományos kíváncsiság, a felfedezési vágy által hajtott kutatási tevékenység. Földi technológiai civilizációnk működése ugyanis nagymértékben függ a világűrbe telepített rendszerektől, az űrbéli infrastruktúráktól, azok fejlettségétől. A 21. század globális gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira adandó megoldásokat is jelentős részben a világűrben kell keresni. Civilizációnk egy következő technológiai fejlődési ugrás küszöbén áll, ezt támogatja a legfejlettebb csúcstechnológiára épülő hazai űrkutatási tevékenység is.

„Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban. Az ELKH hat kutatóhelyén jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák az elmúlt évtizedekben. Az űrtevékenységben és ezen belül a HUNOR programban való aktív részvétel tovább erősíti a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és az ipari szereplők közötti együttműködést, ezáltal javítja a kutatás és az oktatás színvonalát, és támogatja a kutatói utánpótlás biztosítását. Olyan kitörési pontok ezek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország a tudományos innováció nemzetközi élvonalába kerüljön, egyúttal megőrizze tudományos vezető szerepét a régióban, és felkészülhessen az eljövendő új űrkorszak kihívásaira” – emelte ki Maróth Miklós, az ELKH elnöke.

„A kormányzati struktúrán belül 2018 óta a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik az űrkutatás területe, amelyet a kormány prioritásként kezel. A kiemelt figyelmet demonstrálja, hogy a kormány 2021 nyarán elfogadta Magyarország első űrstratégiáját. A dokumentum első alkalommal fogalmazta meg az űrkutatás és űrtevékenység mint önálló szakterület prioritásait, valamint kormányzati támogatást élvező zászlóshajó projektjeit, köztük az űrhajós programot” – hangzott el Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár részéről.

„Szemtanúi lehetünk egy új űrkorszak kibontakozásának, amelyben az emberes űrrepülés új értelmet nyer, és fokozatosan az emberiség hétköznapjainak részévé válik majd. Hazánk számára stratégiai kérdés, hogy az emberes űrrepülésben meglévő kompetenciákat a nemzetközi trendeknek megfelelően továbbfejlesszük, és olyan új képességekre tegyünk szert, mint a hazai űrhajós kiképzési potenciál vagy éppen a nemzeti űrhajózó állomány fenntartása. A HUNOR program keretében ezen képességek megalapozása várható” – tájékoztatott Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

„Az Energiatudományi Kutatóközpont a Magyarországon űrkutatással legrégebben foglalkozó kutatóhelyek egyike. Ennek eredményeként már közel száz, az EK-ban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel geofizikai rakéták, műholdak, bolygóközi szondák, emberes űrhajók és űrállomások fedélzetén a világűrbe. Mind a kutatóközpont, mind pedig az egész magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program” – hangsúlyozta Horváth Ákos, az EK főigazgatója.

„A HUNOR kutatási és technológiai alprogram olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához. Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése. Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó marketingtevékenység, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység” – mondta el Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

Hatékonyabb és nemzetközi téren is versenyképesebb lehet a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység az ELKH Titkárság és az NKFI Hivatal együttműködésével

Együttműködési megállapodást kötött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkársága és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) az ELKH kutatóhelyein folytatott, nemzetközi téren is versenyképes kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység hatékony támogatása érdekében. A szakmai partnerség révén az alapkutatások mellett a piaci termékek vagy szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása is nagyobb hangsúlyt kaphat. A megállapodást Dr. Maróth Miklós, az ELKH elnöke és Dr. Birkner Zoltán, az NKFI Hivatal elnöke 2022. január 27-én ünnepélyes keretek között írták alá. Ezzel egyidejűleg az ELKH Titkárság az NKFI Hivatal által 2019-ben megalapított Területi Innovációs Platformok hálózatához is csatlakozott.

Az ELKH a magyar kutatás-fejlesztés kiemelkedő szereplőjeként jelentős hatással van mind a társadalom, mind a gazdaság fejlődésére. Az ELKH Titkárság és az NKFI Hivatal között létrejött szorosabb szakmai, stratégiai partnerség célja, hogy Magyarország fejlődését és a kutatóhálózat kiválóságainak szakmai tevékenységét, nemzetközi elismertségét tovább erősítse. Amellett, hogy tapasztalt, kimagasló szakértelemmel rendelkező ELKH-s kutatók közreműködésével valósulhat meg az NKFI Hivatal kezelésében lévő pályázati programok értékelése, az együttműködés további előnyökkel jár mindkét fél számára.

„Számunkra kiemelten fontos a KFI ökoszisztéma szereplők hatékony és hosszú távú együttműködésének ösztönzése, hiszen ezáltal fokozható a magyar gazdaság tudásalapú, fenntartható versenyképessége. A most aláírt megállapodás egy újabb lépés afelé, hogy az NKFIH és az ELKH megtalálja azokat a szinergiákat, melyek lehetővé teszik a sikeres kutatói együttműködések kiszélesítését, közös nemzetközi együttműködések kialakítását és megvalósítását. Az ELKH Területi Innovációs Platformhoz való csatlakozásával, a kutatóhelyek és a piaci szereplők térségi hálózatai által pedig újabb lehetőség nyílik a kutatási eredmények társadalmi-gazdasági hasznosulásának előmozdítására” – emelte ki Dr. Birkner Zoltán, az NKFI Hivatal elnöke.

„A kölcsönös információcsere segítheti a kutatói közösség eszköztárának bővülését, illetve mind a hazai, mind a nemzetközi pályázati lehetőségek jobb kihasználását, amelyek révén nemcsak a kiváló tudományos eredmények mennyisége, hanem azok gazdasági és társadalmi hasznosítása is fokozható. Az együttműködés során kiemelt figyelmet fordítunk a nemzeti innovációs rendszer szereplői közötti tudás- és technológiatranszfer-tevékenységek ösztönzésére is, így az egyetemek mellett az ELKH kutatóhelyei is mind aktívabb kapcsolatként – tudásbázisként és kutatási szolgáltatóként – jelennek meg a gazdaságban és a társadalomban. Többek között ezért csatlakozunk az NKFI Hivatal által létrehozott Területi Innovációs Platformok hálózatához” – mondta Dr. Maróth Miklós, az ELKH elnöke.

A Területi Innovációs Platformok keretében a résztvevők olyan térségi szerveződéseket, tudásközpontokat hoznak létre, amelyek a közvetlen innovációs szakpolitikai irányok megismertetése mellett további lehetőséget biztosítanak a kutatók és a vállalati szféra közötti együttműködések megteremtésére és erősítésére, valamint a nemzetközi kapcsolatok kialakítására és kiterjesztésére.

Az NKFI Hivatal és az ELKH Titkárság közös célja a hazai kutatás, fejlesztés és innováció erősítése, az erre irányuló tevékenységek eredményességének fokozása, valamint a hatékony forrásfelhasználás feltételeinek biztosítása. Az együttműködésnek köszönhetően a kutatói közösség számára még több lehetőség nyílik arra, hogy a különböző forrásbevonási lehetőségekről és az azokhoz kapcsolódó információkról közvetlenül értesüljön, többek között képzéseken, rendezvényeken és workshopokon.

Az ELKH Titkárság a fenti célkitűzések támogatása érdekében a már korábban bekapcsolódott öt országos szakmai szervezethez – így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, a Magyar Innovációs Szövetséghez, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-hez, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához, valamint az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségéhez – hasonlóan csatlakozott a Területi Innovációs Platformok rendszeréhez.

Képek forrása: MTI

Elindult a nemzetközi kutatási infrastruktúrákba való bekapcsolódást támogató ELKH Adatrepozitórium fejlesztése

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) három kutatóhelye, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) szakembereinek közreműködésében, az ELKH Titkárság támogatásával elindult az ELKH Adatrepozitórium létrehozására irányuló nagyszabású projekt. A hiánypótló új digitális infrastruktúra Magyarországon egyedülálló feltételeket teremt a kutatási adatok hosszú távú biztonságos tárolásához, kezeléséhez és megosztásához, ezzel biztosítva a nemzetközi kutatási infrastruktúrákba való bekapcsolódást.

Az ELKH Adatrepozitórium intézményi, technológiai és közvetlen adatkapcsolati szinten fogja elősegíteni hazánk hasonló célú európai kezdeményezésekbe történő bekapcsolódását, amelyek közül a legfontosabb az EOSC (European Open Science Cloud) páneurópai kutatási infrastruktúra.

„Az ELKH Adatrepozitórium fejlesztésével célunk, hogy megoldást nyújtsunk a kutatások során nagy mennyiségben keletkező adatok biztonságos tárolására, kezelésére és megosztására, megakadályozva ezzel az értékes gyűjtemények elkallódását. Ez a korunk legújabb digitális technológiájára épülő infrastruktúra az adatokat a hazai és a nemzetközi kutatóközösség mellett a felsőoktatás és a versenyszféra szereplői, sőt akár a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára is elérhetővé fogja tenni” – hangsúlyozta Maróth Miklós, az ELKH elnöke. A fejlesztés összhangban van az Állásfoglalás a nyílt tudományról című dokumentummal, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a támogató szervezetek – köztük az ELKH – 2021 októberében adtak ki, és egyben igazodik az Európai Bizottság ajánlásaihoz és a nemzetközi szakmai trendekhez. „Az ELKH vezetése örömmel támogatja az ELKH Adatrepozitórium létrehozására és üzemeltetésére irányuló projekt megvalósítását” – tette hozzá Maróth Miklós.

Az ELKH Adatrepozitórium a tervek szerint 2023 második felétől áll majd a felhasználók rendelkezésére, és kiváló műszaki és személyi feltételek mellett fogja biztosítani a kutatási adatokra vonatkozóan nemzetközi összefogásban kidolgozott FAIR – Findable, Accessible, Interoperable, Reusable, magyarul: megtalálható, hozzáférhető, átjárható, újrafelhasználható – elvek érvényesülését. A projekt gondoskodik továbbá az adatrepozitóriumok felhasználásával kapcsolatos ismeretek terjesztéséről, a szükséges ELKH- és intézményi szintű adatkezelési irányelvek és szabályozások létrehozásáról, valamint a hazai és nemzetközi adat- és metaadat-kezelési, -tárolási szabványok és ajánlások, a jó gyakorlatok meghonosításáról.

Az ELKH Adatrepozitórium létrehozása elősegíti a Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiájában (2021–2030) kitűzött célok elérését, amelyek között kiemelt helyen szerepel az állami kutatóhelyek kutatási eredményeinek a jelenleginél nagyobb arányú hasznosulása, valamint a tudásáramlás és a tudástermelés kapacitásának bővítése.