Jelentős többletforrás az ELKH számára – történelmi lehetőség előtt a magyar tudomány

2020.06.24. Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszter és Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentést tettek az ELKH fejlesztésére szánt jelentős mértékű többletforrásról. A többletforrások megoszlása: idén a második félévben egyszeri 11 milliárd forint, 2021-től beépülő jelleggel évi plusz 22 milliárd forint, továbbá összesen 36,5 milliárd forint infrastrukturális beruházásokra.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat feladata és célkitűzése, hogy a kutatói szabadság erősítése mellett biztosítsa az államilag finanszírozott kutatóintézet-hálózat átláthatóbb, hatékonyabb és eredményesebb működését, a kiválósági szempontok szem előtt tartásával. A kutatóhálózat finanszírozására jelenleg összesen rendelkezésre álló évi 22 milliárd forint kiegészítése évi 22 milliárd forint beépülő többletforrással 2021-től, továbbá a 36,5 milliárd forint többletforrás az infrastrukturális beruházásokra jó alapot biztosít a hálózat fejlesztéséhez, a hatékonyságának és az eredményességének növeléséhez kapcsolódó célkitűzések támogatására.

A fejlesztések három fontos cél érdekében valósulnak meg. Az első a kiválóságra épülő kutatói életpályamodell kialakítása, amely a kutatói bérek rendezése mellett segít megtartani és bevonzani a tehetséges kutatókat, illetve támogatja a kutatói utánpótlást. A második egy három pillérre épülő új, belső finanszírozási modell bevezetése, amelynek keretében a kutatási tevékenységekre, a közcélú kutatási szolgáltatásokra és a működésre célzottan nyújtott források elosztása az intézményvezetőkkel közösen meghatározott feladatok és az elért teljesítmény figyelembevételével történik, az eddigi statikus, bázisalapú elosztás helyett. A harmadik elem az együttműködés kiszélesítése és erősítése hazai és nemzetközi egyetemi és ipari partnerekkel, amely növeli a kutatásfinanszírozás terén a külső források bevonását, valamint támogatja a létrejövő szellemi alkotások eredményesebb társadalmi és gazdasági hasznosulását.

Magyar kutatók a világon elsőként azonosítottak két kolinerg idegsejttípust a bazális előagyban

A felfedezésre épülő további kísérletek dönthetik el, hogy érdemes-e a két típus szelektív befolyásolására irányuló klinikai kutatásokat tervezni, amelyek áttörést jelenthetnek pl. az Alzheimer-kór kezelésében is.

A magasabb rendű, kognitív funkciókat is ellátó, igen széles időskálán lezajló folyamatokat szabályozó kolinerg idegsejteknek két markánsan elkülönülő típusát tárta fel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Lendület Rendszer-neurobiológia kutatócsoportja, Hangya Balázs irányításával.

A most azonosított két kolinerg sejttípus nem rendelhető egyértelműen a gyors vagy a lassú folyamatokhoz, mindkét típus nagyon eltérő sebességű változások létrehozására lehet képes. Ez arra utal, hogy a számos kérgi folyamat precíz szabályozásáért a kétféle sejttípusnak a bazális előagy különböző területein talált eltérő aránya lehet a felelős. Ez magyarázhatja azt is, hogy miért majdnem kizárólag az egyik típus van jelen a Broca-féle diagonális köteg területén, amely a homloklebeny befolyásolása révén valószínűleg a figyelmi folyamatok egyik fő szabályozója.

A további kísérletek célja azt megválaszolni, hogyan vesz részt a két kolinerg sejttípus a tanulás, a figyelem és a döntéshozás szabályozásában egészséges, illetve kóros állapotú egerekben. Ezek a kísérletek dönthetik el, érdemes-e a két típus szelektív befolyásolására irányuló klinikai kutatásokat tervezni, melyek áttörést jelenthetnek pl. az Alzheimer-kór kezelésében is.

A munka az idegtudományok legnagyobb presztízsű folyóiratában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Laszlovszky et al. ‘Distinct synchronization, cortical coupling and behavioral function of two basal forebrain cholinergic neuron types’,

Nature Neuroscience on 22 June 2020 DOI 10.1038/s41593-020-0648-0

URL: https://www.nature.com/articles/s41593-020-0648-0

Kapcsolat: Dr. Hangya Balázs, hangya.balazs[kukac]koki.hu

Új utat nyit a koronavírus elleni védekezésben az SZBK-ban fejlesztett mesterséges intelligencia segítségével felfedezett receptor

Horváth Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének igazgatója, a Biomag Kutatócsoport vezetője és kutatócsoportja kollaborációs partnereivel, a Bristoli Egyetem kutatóprofesszoraival, Peter Cullennel és Yohei Yamauchival közösen kimutatták, hogy az influenzával kapcsolatban folytatott kutatásaik során felfedezett, eddig ismeretlen szereplőn – a gazdasejt felszínén található neuropilin-1 (NRP1) receptoron – keresztül a SARS-CoV-2 koronavírus be tud jutni a gazdasejtbe.

A világon számos kutatólabor dolgozik azon, hogy a koronavírus (COVID-19) fertőzés folyamatát megismerve elősegítse a hatékony kezelés kifejlesztését. A kutatóknak eddig az angiotenzin-konvertáz enzim 2-t (ACE2) sikerült azonosítani, amelyen keresztül a vírus képes a sejtbejutásra. Az SZBK mesterségesintelligencia-modellje alapján végzett kutatási eredmények azt mutatják, hogy az NRP1, a már jól ismert ACE2 mellett, a COVID-19 elleni terápia új, második célpontja lehet.

A neuropilin-1 (NRP1) a gazdasejt felszínén megtalálható receptor, amelyhez a SARS-CoV-2 vírus kötődni képes az S (Spike) elnevezésű fehérjén keresztül. Ebből az S fehérjéből enzimatikus hasítással képződik S1 fehérje, amely egyik végén, az úgynevezett C-terminális végen, rendelkezik egy speciális mintázattal, a ‘C-end rule’-lal (CendR). Ennek a régiónak a segítségével képes a vírus az NRP1-hez kapcsolódni, és bejutni a sejtbe. A fertőzött sejtek, szemben az egészséges sejtekkel, több sejtmaggal rendelkeznek.

Ennek a különbségnek a detektálásához és mennyiségi meghatározásához fejlesztett ki Horváth Péter és csapata egy, a világon egyedülállónak számító módszert, mely a mesterséges intelligencia legújabb irányán, az ún. mélytanuláson alapul, és amelynek segítségével nagyon pontos mikroszkópos analízist képesek végezni a kutatók.

Korábban az influenza kutatások kapcsán az NRP1 gén szűrésére is hasonló módszertant használt a szegedi kutatócsoport. Ennek az algoritmusnak a nucleAIzer nevet adták (www.nucleaizer.org). Az intelligens algoritmusoknak, hasonlóan pl. az önvezető autók irányításához, vagy a közösségi médiák intelligens képelemző algoritmusaihoz, hatalmas tanulóadatbázisokra van szüksége, amely a kutatócsoportnak korábban nem állt a rendelkezésére. Ezért egy olyan hibrid módszert alakítottak ki, mely során egy mélytanuló metódus mesterséges példákat generál, és ezek alapján tanít egy másik intelligens módszert. A módszert nemrég publikálták a rendszerbiológia legrangosabb folyóiratában, a Cell Systems-ben (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2405471220301174).

Az algoritmus pontosságát jelzi, hogy alkalmazásával a szegedi Biomag Kutatócsoport az egyik legnagyobb világversenyen a legmagasabb pontszámot érte el.

Stratégiai együttműködés a SZE, SZTAKI és az ELKH között

Stratégiai együttműködési megállapodás aláírásáról döntött a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) rektora, Földesi Péter és kancellárja, Filep Bálint, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatója, Monostori László, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKHT) nevében az ELKH Irányító Testületének elnöke, Maróth Miklós. A stratégiai partnerség számos kölcsönös előnnyel jár a felek számára. A kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai közötti együttműködés ösztönzése révén támogatja az alapkutatási eredmények minél szélesebb körű társadalmi és gazdasági hasznosulását.

A stratégiai együttműködés egyben modellként szolgál arra, hogy a nemzetközi eredménylistákon a legkiválóbb helyeken jegyzett egyetemek és az ELKH-intézethálózat között olyan dinamikus programtársulások, integrált kutatói együttműködések jöjjenek létre az országban, amelyek képesek bekapcsolódni és aktívan részt venni a nagy nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatokban, EU-s konzorciumokban.

A SZTAKI Ipar 4.0 laborja a SZE győri épületében

A SZTAKI Ipar 4.0 laborja a SZE győri épületében

A kezdeményezés jól illeszkedik az ELKH kutatóhelyei, illetve kutatócsoportjai és a tudományegyetemek között jelenleg is zajló együttműködések sorába, amelyek többek között a felsőoktatásra, a közös kutatásokra és közös pályázatokra, illetve a kutatási infrastruktúra megosztásra terjednek ki. Az egyetemekkel kialakított stratégiai együttműködések hozzájárulnak a kutatói életpálya vonzóvá tételéhez, előmozdítják a kutatói utánpótlás biztosítását, javítják az egyetemek, illetve a kutatóhálózat intézményeinek nemzetközi láthatóságát, és ösztönzik az ipari partnerek bevonásával folyó kutatáshasznosítást és innovációs tevékenységet. 

A Széchenyi István Egyetem idén felkerült a Times Higher Education (THE) legfrissebb listájára, amely a világ egyetemeit az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél – köztük az intézmények gazdasági, illetve társadalmi hatása és felelősségvállalása – alapján rangsorolja. Az együttműködés révén az egyetem várhatóan tovább erősítheti pozícióját ebben és a többi nagy presztízsű egyetemminősítő rangsorban. Ez egyben jelentős segítséget nyújt az egyetem számára abban, hogy fokozza részvételét a hallgatói és kutatói tehetségvonzást nagyban támogató nemzetközi mobilitási programokban. Mindez hozzájárul az előkelő helyek elnyeréséhez az egyetemi rangsorokban, hiszen az értékelésnél az ott folyó oktatáson és a működés jó gyakorlatain túl az egyetem részvételével végzett kutatómunkát és innovációs tevékenységet, valamint a tudományos publikációk számát és kiválósági mutatóit is figyelembe veszik. A THE-rangsorban elért eredmények egyben azt is jelzik, hogy Győr és térsége olyan kiemelkedő riválisokkal szemben is képes megőrizni, sőt javítani a helyzetét az innovációs versenyben, mint Bécs, Pozsony és Wrocław.

dr. Paniti Imre, a SZTAKI tudományos munkatársa a győri egyetemi laborban

dr. Paniti Imre, a SZTAKI tudományos munkatársa a győri egyetemi laborban

A SZTAKI és a SZE az egyetemen működő Járműipari Kutatóközpontban évek óta sikeresen dolgoznak együtt kiemelkedő fontosságú járműipari kutatások, illetve kiberfizikai gyártó- és logisztikai rendszerek terén. A kutatóintézet a felfedező kutatások eredményeivel járul hozzá a Győrben folyó, világviszonylatban is kimagasló színvonalú járműipari kutatásokhoz, és jelenlétével egyidejűleg támogatja a jellemzően régiós műszaki és természettudományos K+F+I tevékenységeket Az együttműködés egyik bázisa az MTA által alapított és a győri Széchenyi István Egyetemen létrehozott Járműtechnológiai Kutatások Kiválósági Központja (J3K), amelynek működését az elmúlt években az MTA, az Audi Hungaria, az egyetem és Győr városa közösen biztosította. Ezenfelül a SZTAKI-nak kialakított telephelye van a SZE győri épületében, ahol a két intézmény egy Ipar 4.0 mintarendszert működtet elsősorban robotikai irányultsággal. A kutatások hosszú távú stabilitását és eredményességét biztosítja az egyetemen futó Tématerületi Kiválósági Program is, amely a járműtechnológia és az ipar 4.0 mellett a Mosonmagyaróváron folyó precíziós növénytermesztési kutatásokat is beemelte a kulcsfontosságú tématerületek közé. Ugyancsak ezt a cél szolgálják a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) programfejlesztései is, amelyek a járműipar, az informatika és a távközlés területén valósítanak meg K+F projekteket. Ezek a térség KKV-inek innovációs képességét hivatottak növelni.

A kiemelt ösztöndíj-lehetőségek mellett a tehetséges hallgatók számára vonzerőt jelent, hogy az autonóm járművekkel, elektromos járműhajtással kapcsolatos győri kutatásokat és fejlesztéseket immáron a ZalaZONE Autóipari Tesztpályán is ki lehet próbálni. A tehetséggondozás fontos elemeként az Egyetem és a Tesztpálya speciális lehetőséget biztosít mindhárom egyetemi hallgatói versenycsapat (SZEnergy Team, Arrabona Racing Team, SZEngine – Formula Student Team) számára, hogy a világszintű versenyekre professzionális körülmények között készülhessenek. A felkészüléshez hathatós támogatást nyújtanak a Széchenyi István Egyetem és a SZTAKI kutatói is.

Az ELKHT Kiválósági Együttműködési Keretprogramja révén segít összehangolni az egyetemek kiemelt tématerületi kutatási projektjeit az ELKH stratégiai tudományos programjaival. A titkárság jelenleg egy olyan pályázattámogatási konstrukciót készít elő, amely akár önálló, akár konzorciumi keretek között növeli a sikeres indulás lehetőségét az EU innovációs pályázatain. A közös pályázati lehetőségek, a közös kutatások hozzájárulnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztémájának kialakításához és megerősítéséhez. Ez amellett, hogy elősegíti a kutatási eredmények szélesebb körű gazdasági és társadalmi hasznosulását, a tudományos kiválóság erősítése révén támogatja Magyarországot abbéli törekvésében, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció terén Európa és a világ élvonalába kerüljön.

Médiakapcsolat:

Hencz Éva
kommunikációs igazgató
hencz.eva[kukac]elkh.org
+36 30 155 1803
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága