1052 Budapest, Piarista utca 4. | +36 30 160 3976, +36 30 155 9978|fotitkar[kukac]elkh.org

Agrártudományi Kutatóközpont

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) 2012-ben jött létre több nagy múltú kutatóintézet egyesülésével. Kutatási portfóliója lefedi az agrártudomány, a környezetgazdálkodás és környezetvédelem területeinek széles körét. Komplex tudományos programjában szerves egység kialakítására törekszik a felfedező, a célzott, a módszertani és az alkalmazott kutatás, valamint a fejlesztő és innovációs tevékenység között. Kiterjedt együttműködést folytat hazai és külföldi tudományos műhelyekkel, köztük felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel. Az ATK jelentős tudományos ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő tevékenységet is végez, amelyben kiemelt szerepet tölt be az ELKH-n belül egyedülálló Agroverzum Tudományos Élményközpont. Kulturális értékeink megőrzése iránti elkötelezettségét mutatja a Beethoven Emlékmúzeum fenntartása, és az immár több mint 60 éve nyaranta megrendezett Beethoven-koncertsorozat Martonvásáron.

Intézetek

Az ATK Mezőgazdasági Intézet (MGI) fő feladatai közé tartozik az egészséges táplálkozás alapanyagául szolgáló biológiai alapok biztosítása, környezetkímélő és gazdaságos növénytermesztési eljárások kidolgozása, a tartós növényi stresszrezisztencia kialakítása, valamint a klímaváltozás mezőgazdaságra kifejtett hatásának vizsgálata. Az intézet kutatócsoportjai nemzetközi szinten elismert alapkutatási tevékenységet folytatnak, ugyanakkor az MGI az agráriumban közvetlenül hasznosítható növényfajtáival, szabadalmaival és tápanyag-utánpótlási szaktanácsadási rendszerével meghatározó befolyással rendelkezik a növénytermesztési ágazatban.

Az ATK Növényvédelmi Intézet (NÖVI) tevékenysége a növényvédelemmel kapcsolatos kutatások tárgykörein belül kiterjed a kórokozók és a kártevők biológiájára, az ízeltlábú kártevők fajon belüli kommunikációjára, a növények betegségekkel és abiotikus stresszfaktorokkal szemben mutatott ellenálló-képességének mechanizmusaira, a kórokozók és az ízeltlábú kártevők, valamint ezek természetes ellenségei közötti kölcsönhatásokra, továbbá az agroökoszisztéma-kutatásokra. A NÖVI az erdészeti, a természetvédelmi vagy a lakott környezetben jelentkező növényvédelmi problémák kutatásában is részt vesz. Profilja elsősorban a morfológiai, molekuláris és ökológiai módszerekkel végzett alapkutatás, ugyanakkor alkalmazott kutatásaival mezőgazdasági és más termesztett növények új növényvédelmi stratégiáinak kidolgozásában is közreműködik.

Az ATK Talajtani Intézet (TAKI) a talaj és a környezet közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos, a környezet- és földtudományokat, illetve az általánosabb értelemben vett agrárszakterületeket (vidékfejlesztés, területi tervezés, mezőgazdasági vízgazdálkodás stb.) érintő inter- és multidiszciplináris kutatási tevékenységet végez. A jelenlegi legfontosabb kutatási irányok közé tartozik a talajban zajló víz-, anyag- és energiaforgalom, a talaj szerves anyagának mennyiségi és minőségi változásai, a talaj mikrobiális és makroszintű közösségeinek feltárása, a talajok tulajdonságainak, folyamatainak, funkcióinak és szolgáltatásainak térbeli és időbeli modellezése, a talajbiomassza felhasználása környezeti indikációs célokra, valamint a körkörös gazdaság célkitűzéseinek támogatása a talajjavításra vagy alternatív tápanyag-utánpótlásra alkalmas biohulladék és szennyvíziszap hasznosításával.

Elérhetőségek

Megbízott főigazgató: Vida Gyula

Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet

A geodéziai és geofizikai alapkutatások tárgya a Föld-rendszer fizikai állapotának és folyamatainak megfigyelése, modellezése, értelmezése, valamint az ezekhez kapcsolódó elméleti (matematikai, fizikai) és gyakorlati módszerek, vizsgálati eszközök fejlesztése, létrehozása. Az alapfeladatok körébe tartozik a szilárd Föld és a Föld körüli térség (geodinamika, geomágneses tér, aeronómia) folyamatos obszervatóriumi megfigyelése, az országos szeizmológiai hálózat és szolgálat fenntartása, a nemzetközi együttműködésekkel járó adatszolgáltatási feladatok ellátása, valamint időszakos megfigyelőrendszerek működtetése. Az intézet alapkutatási tevékenységével összefüggésben részt vállal természeti erőforrások kutatásában, természeti kockázatok tudományos elemzésében, továbbá a hazai és az európai kritikus infrastruktúra védelmében.

Az intézetben az elmúlt időszakban előtérbe kerültek új kutatási irányok is. Ezek közül kiemelkedik a szilárd Föld mélyszerkezetének kutatása, a Nap–Föld kölcsönhatások globális változásokra gyakorolt hatásának kutatása, valamint az űrgeodézia terén a felszínmozgások megfigyelésében forradalmi változást hozó radarinterferometriai technológia fejlesztése és geodinamikai célú alkalmazása.

Telephelyek

  • Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
  • FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium
  • FI Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium
  • FI Sopronbánfalvi Geodinamikai Obszervatórium
  • FI Piszkéstető Szeizmológiai és Infrahang Állomás

Elérhetőségek

Igazgató: Wesztergom Viktor

  • 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6-8.

  • titkarsag[kukac]epss.hu

  • + 36 99 508 350

Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

A tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) az ország legnagyobb múltú biológiai kutatóintézete. Fő feladatai közé tartozik az édesvizek környezettani kutatása, a Balaton és vízgyűjtője élővilágának feltárása, annak tér- és időbeli változásainak, életfolyamatainak, anyagforgalmi sajátosságainak a vizsgálata, továbbá az ezekre hatással lévő környezeti és antropogén tényezők feltárása. Az intézet a vízi élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével kapcsolatos hatályos nemzetközi egyezményekkel összefüggő alap- és alkalmazott kutatásokkal is foglalkozik, különös tekintettel az Európai Unió Víz Keretirányelv végrehajtásának szakmai hátterére, valamint az ökológiai állapotot értékelő rendszerek fejlesztésére. Kutatási eredményei révén általánosan elősegíti az édesvízi és a vizes élőhelyek védelmét, élőviláguk megőrzését, melynek révén támogatja a fenntartható fejlődés megvalósulását a Kárpát-medencében.

Elérhetőségek

Igazgató: Erős Tibor

Állatorvostudományi Kutatóintézet

Az intézet az állatorvos-tudomány egyetlen hazai főhivatású kutatóhelye, e terület molekuláris mikrobiológiai kutatási bázisa. Legfőbb feladata alapkutatások végzése az állategészségügyi szempontból jelentős kórokozók (vírusok, baktériumok, paraziták) jobb megismerése céljával. További feladat az eredmények gyakorlatban való hasznosításának előkészítése, korszerű és hatékony diagnosztikai módszerek, vakcinák és védekezési eljárások kidolgozása. A kutatók jelentős szerepet vállalnak az állatorvos- és természettudományi felsőoktatásban, főleg a posztgraduális (PhD) képzésben, valamint az állatorvosok továbbképzésében is.

Elérhetőségek

Igazgató: Dr. Magyar Tibor

Társadalomtudományi Kutatóközpont

A négy intézetet és két kutatócsoportot magában foglaló Társadalomtudományi Kutatóközpont alaptevékenysége elméleti, empirikus és összehasonlító kutatások folytatása a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. Missziója a társadalmi folyamatok elemzése, naprakész adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele, az elemzési módszerek állandó fejlesztése és alkalmazása, a társadalmi jelenségek értelmezésére új fogalmak, elméletek kidolgozása és tesztelése a tudomány nemzetközi normái alapján. A kutatóközpont tanácsadó és szakértői tevékenységet is folytat, kutatási infrastruktúrát, szabad hozzáférésű adatbázisokat szolgáltat a társadalom számára, valamint tudományos folyóiratokat ad ki.

A naprakész adatok gyűjtése és az elemzési módszerek fejlesztése olyan kutatói kapacitást biztosít, amely egyszerre erőforrás és közvagyon: bármikor bevethető és alkalmas sokféle társadalmi kérdés megválaszolására. A kutatások, adatok és módszerek a hazai felsőoktatás és a kormányzati közpolitika-alkotás számára is felbecsülhetetlen értéket jelentek.

Az intézetek és kutatócsoportok fő kutatási területei:

Jogtudományi Intézet: az európai jog és a magyar jogrendszer; az üzleti és magánjog aktuális kérdései; a környezetvédelmi jog a 21. század elején; joguralom és a magyar jogrend; emberi jogok és nemzetközi viszonyok egy globalizálódó világban; a jogrendszer elméletének általános kérdései.

Kisebbségkutató Intézet: a Magyarországon élő kisebbségek; magyar kisebbségek a szomszédos országokban; a magyar diaszpóra Európában és a tengeren túl; roma lakosság a régióban; judaisztika, migrációs kutatások.

Politikatudományi Intézet: politikatudományi alapkutatások a politikai viselkedés, a politikai aktorok és folyamatok vizsgálata, kormányzás és a közpolitika, demokrácia- és politikaelmélet területén; alkalmazott és közpolitika-orientált kutatások, a politikatudomány új módszereinek (szövegbányászat, big data) alkalmazása.

Szociológiai Intézet: társadalmi folyamatok empirikus vizsgálata; város és vidék; környezetszociológia, családszociológia, hálózatelemzés, társadalmi csoportok, konfliktusok és integráció, társadalmi egyenlőtlenségek és közpolitika, családformák és társadalmi nemek, kvalitatív szociológiai módszerek, emlékezet, kultúra, érték.

Számítógépes Társadalomtudomány – RECENS Kutatócsoport: társadalmi hálózatok, negatív kapcsolatok, státusverseny, szerkezeti egyensúly, együttműködés, iskolai teljesítmény, romaintegrációs módszerek: hálózatipanel-adatok, ágensalapú modellek, laboratóriumi kísérletek, történelmi hálózatok és politikai hatalmi kapcsolatok.

Gyerekesély-kutató Csoport: gyermekszegénység; a térségi Gyerekesély program megvalósításának módszertani támogatása; a gyermekes családok szükségleteinek felmérésére készülő kérdőíves vizsgálatok szakmai-módszertani segítése; mérőszámok kidolgozása a helyi projektekhez kapcsolódó tevékenységek monitorozásához; online monitoring rendszer fejlesztése és működtetése.

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr. Boda Zsolt

Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. A SZTAKI a tágan értelmezett informatikatudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokonterületeinek nemzeti kutatóbázisa. Elsősorban az informatika műszaki-tudományos és matematikai kérdéseivel foglalkozik, de a kutatások kiterjednek mindazon területekre, amelyek az alapkérdésekkel kapcsolatban állnak. Az alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése mellett fontos feladat a megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, rendszertervezés és rendszerintegrálás, tanácsadás, szoftverfejlesztés területén.

Elérhetőségek

Igazgató: Monostori László

Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

A KOKI tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozás kutatása. A kutatócsoportok multidiszciplináris megközelítési módot alkalmaznak, a hagyományos, megalapozott és bevált módszereket (anatómiai, elektrofiziológiai, neurokémiai és farmakológiai metodológia) ötvözik a legújabb eljárásokkal. Az Intézet öt osztálya – Gyógyszerkutatási Osztály, Endokrin Neurobiológiai Osztály, Celluláris és Hálózat-Neurobiológiai Osztály, Géntechnológiai és Fejlődés-Neurobiológiai Osztály és Magatartás Neurobiológiai Osztály – kutatócsoportokra és laboratóriumokra tagolódva működik. 2004 óta transzgenikus állattechnológiát működtető Orvosi Géntechnológiai Részleg is az Intézet rendelkezésére áll.

Elérhetőségek

Igazgató: Nusser Zoltán

  • 1083 Budapest, Szigony u. 43.
  • info[kukac]koki.hu

  • +36 1 210 9400

Energiatudományi Kutatóközpont

Az Energiatudományi Kutatóközpont küldetése, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat folytasson az anyagtudomány terén és a magyar nukleáris biztonsági szaktudás folyamatos elmélyítése érdekében, az alábbi témákban:

  • A magyarországi atomerőműblokkok biztonságos üzemeltetésének műszaki-tudományos támogatása: determinisztikus biztonsági elemzések, sugárkárosodás, reaktordiagnosztika fejlesztése
  • A sugárzások (neutron-, gamma- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásának kutatása, a kisdózisú sugárzások biológiai hatásának feltárása
  • Nukleáris analitikai eljárások fejlesztése és alkalmazása; sugárkémia, sugárvédelem és nukleáris védettség,
  • Magfúzión alapuló nukleáris energiatermelési eljárások fejlesztése, kapcsolódó technológiai és fizikai kérdések kutatása és fejlesztése
  • Űridőjárási mérőrendszerek fejlesztése az űrbéli sugárzási tér összetételének, spektrumának, valamint a mágneses tér változásainak a monitorozására
  • Neutronkutatási módszerek és eszközök kutatása és fejlesztése hazai és nemzetközi hasznosításra a Budapesti Neutron Centrumban (BNC)
  • Megújuló energiaforrások, hidrogén és nagy energiatartalmú hulladékok hasznosítása, a környezetvédelem, az analitikai kémia, a fizikai kémia területén
  • Komplex funkcionális anyagok és nanométeres méretű szerkezetek interdiszciplináris kutatása, fizikai, kémiai és biológiai elvek feltárása és alkalmazása integrált mikro- és nanorendszerekben, valamint vizsgálati módszerek fejlesztésében.
  • A megszerzett ismeretek közzététele, hasznosítása a graduális és posztgraduális képzésben, nemzetközi és hazai ipari K+F programokban, különös tekintettel a KKV igényekre.

A kutatócsoportok az alábbi három tudományos intézet köré csoportosulnak

  • Atomenergia-kutató Intézet
  • Energia- és Környezetbiztonsági Intézet
  • Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr.Horváth Ákos

Bölcsészettudományi Kutatóközpont

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) nemzetközi színvonalú és beágyazottságú alapkutatásokat folytat az archeogenomika, a filozófia, az irodalomtudomány, a klasszika-filológia, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén. A BTK-t alkotó kilenc intézet a magyarság múltjának teljességét kutatja és értelmezi, reflektálva a jelenkor kihívásaira is. Alapfeladatának tartja a magyar kulturális örökség feltárását és gondozását, és ezáltal a magyar önazonosság erősítését.

Ennek szellemében – központi és intézeti szinten egyaránt – a nemzeti identitás szempontjából alapvető témák tanulmányozására hoz létre és tart fenn kutatócsoportokat. Küldetése a történelmileg felhalmozott sajátos magyar tapasztalatok bevitele a nemzetközi diskurzusba, a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott kommunikáció megújítása, valamint a bölcsészettudományi kutatások láthatóvá tétele a hazai nagyközönség számára.

Intézetek

A BTK Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) a genetikai kutatási területek színes palettáját sorakoztatja fel. A 2021 márciusában alakult új intézet programjainak többségében a kutatások fókuszában a Kárpát-medence és a környező területek humán népességeinek populációgenetikai vizsgálata áll. A BTK AGI szorosan együttműködik a BTK Régészeti Intézetével, valamint azokkal a hazai egyetemekkel, amelyek régészettudományi intézettel rendelkeznek (ELTE, PPKE).  A csoport munkája során komoly hangsúlyt fektet a legkorszerűbb technológiák és elemzési módszerek használatára, illetve a nemzetközi együttműködésekben való szerepvállalásokra.

A BTK Filozófiai Intézet általános küldetése, hogy ápolja a magyar filozófiai kultúrát, hogy kutatásokat végezzen az egyetemes filozófiatörténet és a filozófia különböző diszciplínái terén, és azok eredményeit a nemzetközi szakma számára hozzáférhetővé tegye, továbbá hogy a filozófia nemzetközi eredményeit magyar nyelvű filozófiai alkotásokkal és szövegkiadásokkal közvetítse a magyar kultúra számára. Kiemelt területnek tekinti a humántudományok tudományfilozófiáját és az eszmetörténetet, az európai kontextusában vizsgált magyar filozófiatörténetet, a gyakorlati filozófiát, valamint a természettudományokkal és a mesterségesintelligencia-kutatással dialógust folytató ismeretelméleti és metafizikai kutatásokat.

A BTK Irodalomtudományi Intézet a magyar nemzeti kulturális örökség irodalomtörténeti korpuszának alapkutatási intézménye. Rendszerszerűen tanulmányozza a magyar irodalomtörténet korszakait, irányzatait, műfajait, alkotóit, művészeti elveit és intézményeit a reneszánsz kortól a 20–21. század fordulójáig. A magyar mellett a magyarországi latin nyelvű műveket, a szomszédos népek és a nyugat-európai nemzetek irodalmaival való kapcsolatrendszert is kutatja. Az intézet az irodalmi szövegek kritikai kiadásának, textológiai feldolgozásának centruma. Kézikönyvei, könyvsorozatai, folyóiratai, nyilvános adatbázisai, open access internetes tartalomszolgáltatása révén tudományos, közművelődési és közoktatási feladatokat is vállal, illetve a digitális irodalomtudomány, az elektronikus textológia és filológia módszertanának kialakítása által alkalmazott kutatást és fejlesztést is végez.

A BTK Moravcsik Gyula Intézet létrehozásának célja a klasszika-filológia módszertanára támaszkodó hazai kutatások intézményesítése és koordinációja volt. Mivel az utóbbi évtizedek során a felsőoktatás rendszerében a hagyományos filológiák egyre inkább a háttérbe szorultak, és láthatóan csökkent az irántuk megnyilvánuló érdeklődés is, a 2021 márciusában megalakult intézet céljai között szerepel a tudományterület és az általa képviselt módszertan, továbbá ismeretanyag megőrzése. Az intézet nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező munkatársai fontosnak tartják a tudományos utánpótlás műhelykeretek között történő képzésében való részvételt is.

A BTK Művészettörténeti Intézet a hazai művészettörténet-írás egyik legfontosabb kutatóműhelye. A magyar művészet történetének teljességét kutatja az államalapítástól napjainkig. Feladata a magyarországi építészet, képző- és iparművészet történetének szisztematikus feldolgozása és közzététele, az ezzel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, megőrzése és nyilvánosságuk biztosítása. Az intézet honlapján érhetők el – a saját gyűjtemények anyagán kívül – a magyar művészet történetének legfontosabb kézikönyvei és bibliográfiái. Az intézet gondozza az MTA Művészeti Gyűjteményét és a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt is, illetve itt készül a magyarországi művészet történetének kézikönyve, és itt szerkesztik a művészettörténet vezető hazai (magyar és idegen nyelvű) folyóiratait.

A BTK Néprajztudományi Intézet a hazai néprajztudomány legfontosabb, vezető kutatóműhelye. Témacsoportjainak feladatvállalásai kiterjednek a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeire, és egyaránt fókuszálnak a történeti dimenziójú, a jelenkori, illetve az alkalmazott vetületeket érintő kérdésekre. A néprajztudomány vezető szerepet játszik a nemzeti kulturális örökség meghatározásában, és a nemzeti identitás kialakításában. Az intézet égisze alatt születnek meg a tudományszak összefoglaló művei (Néprajzi Lexikon, Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajz, folklór-műfajkatalógusok), jelenleg a Népköltészeti Lexikon munkálatai zajlanak. Kézikönyvei, könyvsorozatai, rendszeresen megjelenő évkönyve, tudományos rendezvényei által az intézet az új kutatási eredmények közreadásának és megvitatásának is teret biztosít.

A BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez, elsősorban a Kárpát-medencében. Meghatározóak a településrégészeti, mikroregionális és topográfiai kutatásai, és az ezek során feltárt jelentős emlékek, köztük világi és egyházi központok monografikus feldolgozása és az eredmények  (Antaeus, Hereditas Archaeologica Hungariae) igényes népszerűsítése is a feladatai közé tartozik. Az intézet az ezredforduló után a környezetrégészet és a roncsolásmentes vizsgálatok mellett az archeogenetika legfontosabb magyarországi műhelyévé vált, folyamatosan üzemelő laboratóriummal, tapasztalt, külföldön képzett munkatársakkal, nagy mintavételi gyakorlattal. Számos jelentős hazai és nemzetközi intézménnyel, többek között a Harvard Medical School-lal együttműködve Európában is kiemelkedő kutatásokat végez.

A BTK Történettudományi Intézet fő feladatai közé tartozik a magyar társadalom és állam történetével kapcsolatos alapkutatások végzése, kézikönyvek (különösen forráskiadások) és összefoglaló művek készítése, az új kutatási eredmények szakszerű publikálása, ezek széles (magyar és nemzetközi) körben való terjesztése, kapcsolattartás a szakma hazai és nemzetközi intézményeivel, a magyar történészek nemzetközi szereplésének összefogása és súlyának növelése, valamint a magyarországi közgondolkodás formálása. Mindezt úgy, hogy élve a tudományos népszerűsítés eszközeivel, a „hagyományos” eszközök (konferenciák, könyvkiadások stb.) mellett nagy mértékben támaszkodik a társadalom többségét elérő felületekre is.

A BTK Zenetudományi Intézet tevékenysége a magyar zenetudomány Bartók Béláig, Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat, ugyanakkor alkotó módon viszonyul a 21. század tudományos-szellemi áramlataihoz. A nemzeti kultúra szempontjából kimagasló jelentőséggel bíró gyűjteményei, különösképpen a Bartók Archívum, a népzenei és néptánc archívum, meghatározzák a fő kutatási feladatokat: a Bartók-kutatás, a magyar, magyarországi és szomszédnépi népzene gyűjtése, archiválása, rendszerezése, közreadása, a magyar néptánc kutatása és közreadása valamint a régi zenetörténet, elsődlegesen a középkori és kora újkori liturgikus egyszólamúság és forrásainak közreadása, a magyar zenetörténet 16–21. százada, illetve a zenei muzeológia terén.

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr. Balogh Balázs

Wigner Fizikai Kutatóközpont

A Wigner Fizikai Kutatóközpont az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyik legnagyobb létszámú, fizikával foglalkozó kutatóközpontja. Küldetése, hogy felfedező jellegű kísérleti fizikai kutatásokat folytasson helyi laboratóriumokban, hazai bázisú, valamint külföldi helyszínű kutatóberendezéseknél, illetve koordinálja a magyar erőfeszítéseket a nemzetközi tudományos együttműködésekben. Az elért kísérleti eredmények elméleti magyarázata és új jelenségek felismerése szintén fontos cél, ebben eddig is kimagasló eredményeket ért el a Wigner FK.

Kiemelt kutatási területei: részecskefizika, magfizika, általános relativitáselmélet és gravitáció, űrfizika, szilárdtestfizika, statisztikus fizika, atom- és molekulafizika, klasszikus és kvantumoptika, lézerfizika, lézerindukált fúzió, kvantumtechnológia és kvantuminformatika, valamint a komputációs tudományok több területe, köztük a számítógépes idegtudomány, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. 2013-tól a Wigner Fizikai Kutatóközpont ad otthont a világszínvonalú Wigner Adatközpontnak.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont története több évtizedes múltra tekint vissza, elődje az 1950-ben alapított Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) volt, melynek helyén ma a Wigner FK mellett az Energiatudományi Kutatóközpont is működik.

Intézetek

  • Részecske- és Magfizikai Intézet
  • Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr. Lévai Péter József