Társadalomtudományi Kutatóközpont

A négy intézetet és két kutatócsoportot magában foglaló Társadalomtudományi Kutatóközpont alaptevékenysége elméleti, empirikus és összehasonlító kutatások folytatása a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. Missziója a társadalmi folyamatok elemzése, naprakész adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele, az elemzési módszerek állandó fejlesztése és alkalmazása, a társadalmi jelenségek értelmezésére új fogalmak, elméletek kidolgozása és tesztelése a tudomány nemzetközi normái alapján. A kutatóközpont tanácsadó és szakértői tevékenységet is folytat, kutatási infrastruktúrát, szabad hozzáférésű adatbázisokat szolgáltat a társadalom számára, valamint tudományos folyóiratokat ad ki.

A naprakész adatok gyűjtése és az elemzési módszerek fejlesztése olyan kutatói kapacitást biztosít, amely egyszerre erőforrás és közvagyon: bármikor bevethető és alkalmas sokféle társadalmi kérdés megválaszolására. A kutatások, adatok és módszerek a hazai felsőoktatás és a kormányzati közpolitika-alkotás számára is felbecsülhetetlen értéket jelentek.

Az intézetek és kutatócsoportok fő kutatási területei:

Jogtudományi Intézet: az európai jog és a magyar jogrendszer; az üzleti és magánjog aktuális kérdései; a környezetvédelmi jog a 21. század elején; joguralom és a magyar jogrend; emberi jogok és nemzetközi viszonyok egy globalizálódó világban; a jogrendszer elméletének általános kérdései.

Kisebbségkutató Intézet: a Magyarországon élő kisebbségek; magyar kisebbségek a szomszédos országokban; a magyar diaszpóra Európában és a tengeren túl; roma lakosság a régióban; judaisztika, migrációs kutatások.

Politikatudományi Intézet: politikatudományi alapkutatások a politikai viselkedés, a politikai aktorok és folyamatok vizsgálata, kormányzás és a közpolitika, demokrácia- és politikaelmélet területén; alkalmazott és közpolitika-orientált kutatások, a politikatudomány új módszereinek (szövegbányászat, big data) alkalmazása.

Szociológiai Intézet: társadalmi folyamatok empirikus vizsgálata; város és vidék; környezetszociológia, családszociológia, hálózatelemzés, társadalmi csoportok, konfliktusok és integráció, társadalmi egyenlőtlenségek és közpolitika, családformák és társadalmi nemek, kvalitatív szociológiai módszerek, emlékezet, kultúra, érték.

Számítógépes Társadalomtudomány – RECENS Kutatócsoport: társadalmi hálózatok, negatív kapcsolatok, státusverseny, szerkezeti egyensúly, együttműködés, iskolai teljesítmény, romaintegrációs módszerek: hálózatipanel-adatok, ágensalapú modellek, laboratóriumi kísérletek, történelmi hálózatok és politikai hatalmi kapcsolatok.

Gyerekesély-kutató Csoport: gyermekszegénység; a térségi Gyerekesély program megvalósításának módszertani támogatása; a gyermekes családok szükségleteinek felmérésére készülő kérdőíves vizsgálatok szakmai-módszertani segítése; mérőszámok kidolgozása a helyi projektekhez kapcsolódó tevékenységek monitorozásához; online monitoring rendszer fejlesztése és működtetése.

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr. Boda Zsolt

Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. A SZTAKI a tágan értelmezett informatikatudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokonterületeinek nemzeti kutatóbázisa. Elsősorban az informatika műszaki-tudományos és matematikai kérdéseivel foglalkozik, de a kutatások kiterjednek mindazon területekre, amelyek az alapkérdésekkel kapcsolatban állnak. Az alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése mellett fontos feladat a megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, rendszertervezés és rendszerintegrálás, tanácsadás, szoftverfejlesztés területén.

Elérhetőségek

Igazgató: Monostori László

Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

A KOKI tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozás kutatása. A kutatócsoportok multidiszciplináris megközelítési módot alkalmaznak, a hagyományos, megalapozott és bevált módszereket (anatómiai, elektrofiziológiai, neurokémiai és farmakológiai metodológia) ötvözik a legújabb eljárásokkal.. Az Intézet öt osztálya – Gyógyszerkutatási Osztály, Endokrin Neurobiológiai Osztály, Celluláris és Hálózat-Neurobiológiai Osztály, Géntechnológiai és Fejlődés-Neurobiológiai Osztály és Magatartás Neurobiológiai Osztály – kutatócsoportokra és laboratóriumokra tagolódva működik. 2004 óta transzgenikus állattechnológiát működtető Orvosi Géntechnológiai Részleg is az Intézet rendelkezésére áll.

Elérhetőségek

Igazgató: Freund Tamás

  • 1083 Budapest, Szigony u. 43.
  • info[kukac]koki.mta.hu

  • +36 1 210 9400

Energiatudományi Kutatóközpont

Az Energiatudományi Kutatóközpont működésének célja, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat folytasson az anyagtudomány terén és a magyar nukleáris biztonsági szaktudás folyamatos elmélyítése érdekében, az alábbi témákban:

  • a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőmű blokkok biztonságos üzemeltetése,
  • az üzemanyagciklus zárása,
  • az ionizáló sugárzások (neutron-, gamma- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatása,
  • az izotóp- és nukleáris kémia, a nukleáris analitika és radiográfia,
  • a sugárkémia, a sugárvédelem és nukleáris védettség,
  • a felületi kémia, a heterogén katalízis és
  • az ún. „megújuló” energiaforrások területén.
  • komplex funkcionális anyagok és nanométeres méretű szerkezetek interdiszciplináris kutatása, fizikai, kémiai és biológiai elvek feltárása és alkalmazása integrált mikro- és nanorendszerekben, valamint vizsgálati módszerek fejlesztésében.
  • a megszerzett ismeretek közzététele, hasznosítása a graduális és posztgraduális képzésben, nemzetközi és hazai ipari K+F programokban, különös tekintettel a KKV igényekre.

Intézetek

  • Energia- és Környezetbiztonsági Intézet
  • Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet
  • Atomenergia-kutató Intézet 

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr.Horváth Ákos

Bölcsészettudományi Kutatóközpont

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) nemzetközi színvonalú és beágyazottságú alapkutatásokat folytat a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén. A BTK-t alkotó hét intézet a magyarság múltjának teljességét kutatja és értelmezi, reflektálva a jelenkor kihívásaira is. Alapfeladatának tartja a magyar kulturális örökség feltárását és gondozását, és ezáltal a magyar önazonosság erősítését.

Ennek szellemében – központi és intézeti szinten egyaránt – a nemzeti identitás szempontjából alapvető témák tanulmányozására hoz létre és tart fenn kutatócsoportokat. Küldetése a történelmileg felhalmozott sajátos magyar tapasztalatok bevitele a nemzetközi diskurzusba, a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott kommunikáció megújítása, valamint a bölcsészettudományi kutatások láthatóvá tétele a hazai nagyközönség számára.

Intézetek

A BTK Filozófiai Intézet általános küldetése, hogy ápolja a magyar filozófiai kultúrát, hogy kutatásokat végezzen az egyetemes filozófiatörténet és a filozófia különböző diszciplínái terén, és azok eredményeit a nemzetközi szakma számára hozzáférhetővé tegye, továbbá hogy a filozófia nemzetközi eredményeit magyar nyelvű filozófiai alkotásokkal és szövegkiadásokkal közvetítse a magyar kultúra számára. Kiemelt területnek tekinti a humántudományok tudományfilozófiáját és az eszmetörténetet, az európai kontextusában vizsgált magyar filozófiatörténetet, a gyakorlati filozófiát, valamint a természettudományokkal és a mesterségesintelligencia-kutatással dialógust folytató ismeretelméleti és metafizikai kutatásokat.

A BTK Irodalomtudományi Intézet a magyar nemzeti kulturális örökség irodalomtörténeti korpuszának alapkutatási intézménye. Rendszerszerűen tanulmányozza a magyar irodalomtörténet korszakait, irányzatait, műfajait, alkotóit, művészeti elveit és intézményeit a reneszánsz kortól a 20–21. század fordulójáig. A magyar mellett a magyarországi latin nyelvű műveket, a szomszédos népek és a nyugat-európai nemzetek irodalmaival való kapcsolatrendszert is kutatja. Az intézet az irodalmi szövegek kritikai kiadásának, textológiai feldolgozásának centruma. Kézikönyvei, könyvsorozatai, folyóiratai, nyilvános adatbázisai, open access internetes tartalomszolgáltatása révén tudományos, közművelődési és közoktatási feladatokat is vállal, illetve a digitális irodalomtudomány, az elektronikus textológia és filológia módszertanának kialakítása által alkalmazott kutatást és fejlesztést is végez.

A BTK Művészettörténeti Intézet a hazai művészettörténet-írás egyik legfontosabb kutatóműhelye. A magyar művészet történetének teljességét kutatja az államalapítástól napjainkig. Feladata a magyarországi építészet, képző- és iparművészet történetének szisztematikus feldolgozása és közzététele, az ezzel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, megőrzése és nyilvánosságuk biztosítása. Az intézet honlapján érhetők el – a saját gyűjtemények anyagán kívül – a magyar művészet történetének legfontosabb kézikönyvei és bibliográfiái. Az intézet gondozza az MTA Művészeti Gyűjteményét és a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt is, illetve itt készül a magyarországi művészet történetének kézikönyve, és itt szerkesztik a művészettörténet vezető hazai (magyar és idegen nyelvű) folyóiratait.

A BTK Néprajztudományi Intézet a hazai néprajztudomány legfontosabb, vezető kutatóműhelye. Témacsoportjainak feladatvállalásai kiterjednek a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeire, és egyaránt fókuszálnak a történeti dimenziójú, a jelenkori, illetve az alkalmazott vetületeket érintő kérdésekre. A néprajztudomány vezető szerepet játszik a nemzeti kulturális örökség meghatározásában, és a nemzeti identitás kialakításában. Az intézet égisze alatt születnek meg a tudományszak összefoglaló művei (Néprajzi Lexikon, Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajz, folklór-műfajkatalógusok), jelenleg a Népköltészeti Lexikon munkálatai zajlanak. Kézikönyvei, könyvsorozatai, rendszeresen megjelenő évkönyve, tudományos rendezvényei által az intézet az új kutatási eredmények közreadásának és megvitatásának is teret biztosít.

A BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez, elsősorban a Kárpát-medencében. Meghatározóak a településrégészeti, mikroregionális és topográfiai kutatásai, és az ezek során feltárt jelentős emlékek, köztük világi és egyházi központok monografikus feldolgozása és az eredmények  (Antaeus, Hereditas Archaeologica Hungariae) igényes népszerűsítése is a feladatai közé tartozik. Az intézet az ezredforduló után a környezetrégészet és a roncsolásmentes vizsgálatok mellett az archeogenetika legfontosabb magyarországi műhelyévé vált, folyamatosan üzemelő laboratóriummal, tapasztalt, külföldön képzett munkatársakkal, nagy mintavételi gyakorlattal. Számos jelentős hazai és nemzetközi intézménnyel, többek között a Harvard Medical School-lal együttműködve Európában is kiemelkedő kutatásokat végez.

A BTK Történettudományi Intézet fő feladatai közé tartozik a magyar társadalom és állam történetével kapcsolatos alapkutatások végzése, kézikönyvek (különösen forráskiadások) és összefoglaló művek készítése, az új kutatási eredmények szakszerű publikálása, ezek széles (magyar és nemzetközi) körben való terjesztése, kapcsolattartás a szakma hazai és nemzetközi intézményeivel, a magyar történészek nemzetközi szereplésének összefogása és súlyának növelése, valamint a magyarországi közgondolkodás formálása. Mindezt úgy, hogy élve a tudományos népszerűsítés eszközeivel, a „hagyományos” eszközök (konferenciák, könyvkiadások stb.) mellett nagy mértékben támaszkodik a társadalom többségét elérő felületekre is.

A BTK Zenetudományi Intézet tevékenysége a magyar zenetudomány Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében, komplex módon ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat, ugyanakkor nyitottan, érzékenyen és kreatívan viszonyul a 21. század tudományos-szellemi áramlatai felől érkező impulzusokhoz. A nemzeti kultúra szempontjából kimagasló jelentőséggel bíró gyűjteményei meghatározzák a fő kutatási feladatokat: a régi zenetörténet, elsődlegesen a középkori és kora újkori liturgikus egyszólamúság és forrásainak közreadása, a magyar zenetörténet 16–21. százada, a Bartók-kutatás, a magyar, magyarországi és szomszédnépi népzene gyűjtése, archiválása, rendszerezése, közreadása, illetve a zenei muzeológia terén a magyar néptánc kutatása és közreadása.

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr. Fodor Pál

Wigner Fizikai Kutatóközpont

A Wigner Fizikai Kutatóközpont az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyik legnagyobb létszámú, fizikával foglalkozó kutatóközpontja. Küldetése, hogy felfedező jellegű kísérleti fizikai kutatásokat folytasson helyi laboratóriumokban, hazai bázisú, valamint külföldi helyszínű kutatóberendezéseknél, illetve koordinálja a magyar erőfeszítéseket a nemzetközi tudományos együttműködésekben. Az elért kísérleti eredmények elméleti magyarázata és új jelenségek felismerése szintén fontos cél, ebben eddig is kimagasló eredményeket ért el a Wigner FK.

Kiemelt kutatási területei: részecskefizika, magfizika, általános relativitáselmélet és gravitáció, űrfizika, szilárdtestfizika, statisztikus fizika, atom- és molekulafizika, klasszikus és kvantumoptika, lézerfizika, lézerindukált fúzió, kvantumtechnológia és kvantuminformatika, valamint a komputációs tudományok több területe, köztük a számítógépes idegtudomány, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. 2013-tól a Wigner Fizikai Kutatóközpont ad otthont a világszínvonalú Wigner Adatközpontnak.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont története több évtizedes múltra tekint vissza, elődje az 1950-ben alapított Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) volt, melynek helyén ma a Wigner FK mellett az Energiatudományi Kutatóközpont is működik.

Intézetek

  • Részecske- és Magfizikai Intézet
  • Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr. Lévai Péter József

Természettudományi Kutatóközpont

A Természettudományi Kutatóközpont multidiszciplináris természettudományi kutatásokat végez. A kutatóközpont és intézetei ellátják a kutatóközpont alapító okiratában meghatározott tevékenységet, és a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal:

  • Szerves kémia
  • Anyag- és környezetkémia
  • Enzimológia
  • Kognitív idegtudományok és a pszichológia

Intézetek

  • Anyag- és Környezetkémiai Intézet
  • Enzimológiai Intézet
  • Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
  • Szerves Kémiai Intézet
  • Agyi Képalkotó Központ

Elérhetőségek

Főigazgató: Dr. Pokol György (mb. főigazgató: Dr. Buday László)

Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

Az intézetet 1950-ben alapították. Mai nevét első igazgatójáról, Rényi Alfrédről kapta, aki 1970-ben bekövetkezett haláláig 20 évig vezette az intézetet. Az intézet kutatóinak száma 120 körül mozog, de közülük sokan több-kevesebb ideig külföldön kutatnak, és az intézet állandó jelleggel fogad vendégkutatókat. Az intézeti munkatársak kutatási osztályokba illetve kutatócsoportokba  sorolva dolgoznak; magas szintű kutatási teljesítményüket leginkább a  vezető nemzetközi folyóiratokban publikált cikkeik jelzik. 2001-ben a Rényi Intézet elnyerte az Európai Unió Center of Excellence címét.

Elérhetőségek

Igazgató: Stipsicz András

  • 1053, Budapest,Reáltanoda utca 13-15.
  • math[kukac]renyi.hu

  • +36 1 483 8300
  • https://www.facebook.com/Rényi-Alfréd-Matematikai-Kutatóintézet-809060619130294/

Ökológiai Kutatóközpont

Az Ökológiai Kutatóközpont 2012-ben alakult meg három intézet, a Balatoni Limnológiai, a Duna-kutató és az Ökológiai és Botanikai Intézet összeolvasztásával, majd 2019 nyarán létrejött az Evolúciótudományi Intézet is, amelyet azóta szintén magában foglal. Munkatársai nagy erővel dolgoznak az intézetek és a tudományágak integrálásán, hiszen egymástól elszigetelve nehéz a komplex környezeti kihívásokkal szembenézni. A kutatásokon túl elkötelezettek a tudomány és társadalom közötti híd építésében, így részt vesznek európai uniós és globális szakpolitikák kidolgozásában. 

Az Ökológiai Kutatóközpont fő feladata a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák magas színvonalú kutatása, beleértve a vízi és szárazföldi élővilágot. Az intézmény elsősorban ökológiai kutatásoknak ad otthont, de számos vizsgálat kapcsolódik a mező- és erdőgazdálkodás biodiverzitásra kifejtett hatásához, a hagyományos ökológiai tudáshoz vagy interdiszciplináris témákhoz. 

Mivel a Kutatóközpont a legnagyobb ökológiai intézmény Magyarországon, feladatának és felelősségének érzi, hogy a „nemzet tanácsadója” legyen különböző, a biodiverzitást és az élővilágot érintő kérdésekben, másrészt, hogy támogassa a magyar ökológia fejlődését.

Intézetek

  • Balatoni Limnológiai Intézet
  • Ökológiai és Botanikai Intézet
  • Evolúciótudományi Inézet
  • Duna-kutató Intézet

Elérhetőségek

Főigazgató: Prof. Szathmáry Eörs

Nyelvtudományi Intézet

A Nyelvtudományi Intézet alapfeladata a magyar, az uráli, az általános és alkalmazott nyelvészet, a történeti nyelvészet, továbbá a fonetika és a pragmatika területén nemzetközi színvonalú kutatásokat végezni; a magyar nyelv nagyszótárát elkészíteni, archív anyagát gondozni; a magyar nyelv változatait, kisebbségi nyelveket és az európai integráción belüli nyelvpolitikai kérdéseket vizsgálni. Kiegészítő feladatai: nyelvi korpuszok és adatbázisok létrehozása, számítógépes alkalmazások nyelvészeti alapjainak megalkotása, közönségszolgálat, szakértői vélemények készítése. Az ELTE–MTA Elméleti Nyelvészeti Kihelyezett Tanszék működtetése révén részt vesz a felsőoktatásban is.

Osztályok

  • Elméleti Nyelvészeti Osztály
  • Fonetikai Osztály
  • Lexikográfiai Osztály
  • Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály
  • Nyelvtörténeti és Uralisztikai Osztály
  • Pragmatika Központ
  • Pszicho- és Neurolingvisztikai Osztály
  • Többnyelvűségi Kutatóközpont

Elérhetőségek

Igazgató: Prószéky Gábor

  • 1068 Budapest VI., Benczúr u. 33.
  • linginst[kukac]nytud.hu

  • +361 342 9372, +361 322 1685