Számos innovatív gyakorlati alkalmazási lehetőséget teremt az EK kutatói által kifejlesztett, az emberi csonthoz nagyon hasonló kerámia–grafén-szendvicsszerkezet

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének (EK MFA) kutatói a grafénnal összefüggő innovációs fejlesztéseket célzó partnerségi „Graphene Flagship” Flag-Era projekt keretében elsőként állítottak elő attritorőrléssel és meleg izosztatikus préseléssel néhány rétegű grafénnal adalékolt, gradiens szerkezetű szilícium-nitrid kerámiákat. A dr. Balázsi Csaba által vezetett konzorciumot az EK MFA mellett a Fraunhofer Kerámia Technológia és Rendszerek Intézet (Fraunhofer IKTS, Németország), valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Anyagtudományi Intézetének (IMR SAS, Szlovákia) kutatói alkotják.

Az Európai Bizottság által kiemelten támogatott „CERANEA” Graphene Flagship partnerségi projekt célja javított tulajdonságokkal és funkcionalitással rendelkező, grafénnal adalékolt kerámia-szendvicsszerkezetek fejlesztése.

Egyes csontok, kagylók és fák mineralizált szerkezeteinek van néhány közös vonása: összetételük a térfogatukban haladva fokozatosan változik, réteges szerkezetük pedig biztosítja a mechanikai stabilitásukat, miközben több funkcionális szerepet is betölt (pl. a csontállomány védelme, mozgás). Az ilyen többrétegű anyagokat a funkcionális gradiens anyagok (FGA) kategóriájába sorolják. Egyedi tulajdonságaiknak köszönhetően az FGA-szerkezetek számos más ipari területen – pl. optoelektronikai eszközök, szenzorok és akkumulátorok felépítésében – alkalmazhatók, de csontrekonstrukciós implantátumok előállításához is kiválóan használhatók.

Az ortopéd sebészetben a szilícium-nitrid (Si3N4) mint implantátum, újdonságnak számít. A kutatók által kifejlesztett kerámia–grafén-szendvicsszerkezet nagyon hasonló az emberi csonthoz. Külső része megegyezik a tömör csont mechanikai tulajdonságait mutató szilícium-nitrid tömbi kerámiáéval. Grafén adalékkal pedig a csont szerkezetével megegyező, szivacsos, nyitott és zárt porozitásokat egyaránt tartalmazó Si3N4-grafénkerámia-kompozit hozható létre.

A grafén mennyiségének növelésével a kompozitanyag porozitása és vezetőképessége is tetszés szerint változtatható – ezek pedig más ipari alkalmazások szempontjából is hasznos tulajdonságok.

A csont tömör, szivacsos szerkezete, valamint az előállított réteges funkcionális gradiens Si3N4–grafén-kerámiakompozit szerkezete.

További információ:

https://graphene-flagship.eu/graphene/news/ceramics-and-graphene-open-up-new-possibilities-for-bone-like-materials/

A TTK kutatói is részt vettek az ELTE vezetésével zajló, egy ritka genetikai anyagcsere-betegség megértésére irányuló kutatásban

Az ELTE vezetésével működő nemzetközi konzorcium kutatói egy ritka genetikai betegség vizsgálatára alkalmas új zebrahal modellállatot hoztak létre. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem, valamint az amerikai National Human Genome Research Institute kutatóinak részvételével zajló munka eredményeit bemutató tanulmány a rangos Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban jelent meg a közelmúltban. Az innovatív modell új utakat nyithat a 40-50 éves korra akár vakságot is okozó anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, emellett potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható. 

A Pseudoxanthoma elasticum (PXE) egy ritka genetikai betegség, amely legtöbbször serdülőkorban vagy a kora felnőttkorban jelentkezik először. A tüneteket a bőr alatti kötőszövetben és a retinában létrejövő hidroxiapatitkristály-lerakódások okozzák, melyek előrehaladott állapotban a keringési rendszerben is megjelennek. Előbbi vaksághoz, utóbbi az érfalak rugalmasságának elvesztéséhez, vagyis súlyos keringési betegségek kialakulásához vezethet.

A nemzetközi konzorcium kutatói a betegség mélyebb megértésének érdekében létrehozták a kór egy újfajta modelljét. Ehhez, a genetikai kutatásban közkedveltnek számító modellállatot, a zebrahalat (Danio rerio) hívták segítségül.

Miért jó modellállat a zebrahal?

A PXE kialakulásának hátterében legtöbbször az ABCC6 gén mutációja áll, aminek zebrahal esetében háromféle variánsa (úgynevezett paralógja) is megtalálható. Az abcc6a a 6. kromoszómán, míg az abcc6b.1 és az abcc6b.2 a 3. kromoszómán helyezkedik el. A génvariánsok vizsgálata során fény derült arra, hogy közülük kizárólag az abcc6a és az abcc6b.1 rendelkezik fehérjekódoló funkcióval. Ezzel szemben az abcc6b.2 az aktív szerepét elvesztette, és úgynevezett pszeudogénként van jelen a zebrahal genetikai állományában. Erre az eredményre az amerikai NHGRI munkatársainak közreműködésével, újgenerációs szekvenálási módszerek felhasználásával derítettek fényt a hazai kutatók.

Az újfajta modell esélyt adhat a kutatóknak, hogy további hasznos információkat kapjanak erről az anyagcsere-betegségről, valamint a klinikai kutatás számára is használható hátteret biztosíthat a jövőben. Emellett a mutáns vonalakat potenciális gyógyszermolekulák tesztelésére is használják majd.

Forrás: Csete Dániel, Semmelweis Egyetem, Élettani Intézet

A BTK régészei is részt vettek a Fajsz határában található honfoglalás kori temető leletmentésében

2021 márciusában az ELKH BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja a kalocsai Viski Károly Múzeummal, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékével együttműködésben egy gazdag honfoglalás kori lelőhely leletmentésében vett részt Fajsz határában.

Fotó: arpad.btk.mta.hu

Lantos Andrea, a kalocsai múzeum munkatársa 2018-ban tárta fel az első temetkezéseket a Kovácshalmon, amely egy újkőkori tell lelőhely (a „tell” régészeti szakkifejezés jellemzően törmelékhalomra, településdombra utal). Mivel a temető területe intenzív mezőgazdasági művelés alatt áll, ezért sajnos számos sír megsemmisült az idők folyamán, a feltáró munka tehát nem tűrt további halasztást. A kutatók most összesen 8 új sírhelyet bontottak ki, így a temető immár teljesen feltártnak tekinthető. A 11 megmentett sír sorokat alkotott, de a fémkeresős leletek alapján megállapítható, hogy a 10. század első kétharmadára keltezhető, gazdag mellékleteket felvonultató szállási temető valószínűleg további temetkezéseknek is otthont adott.

Fotó: arpad.btk.mta.hu

A régészek a lovas, lószerszámos, illetve fegyveres férfiak mellett főleg a nők mellett találtak szép mellékleteket: ruhára varrt díszítményeket és ékszereket. Ez utóbbiak közül egy temetkezés részletét, az ott megfigyelt textilmaradványok miatt in situ (azaz az eredeti helyén) emelték ki – ennek jelenleg a Salisbury Régészeti Kft. restaurátor-műhelyében folyik a feldolgozása.

Fotó: arpad.btk.mta.hu

A világ leggyorsabb MI-kutatásokhoz használható hardverét vetik be a SZTAKI szakemberei a kutatások hatékonyságának növelése érdekében

Magyarországon elsőként az ELKH SZTAKI szerezte be a világ jelenlegi leggyorsabb és legfejlettebb GPUkommunikációra képes szerverét, a Supermicro 4124GO-NART-ot. A neuronhálók tanítására alkalmas célhardverinfrastruktúrát a legújabb NVIDIA HGX A100 8GPU NVLink megoldással szerelték fel a kutatók. A mesterségesintelligencia-kutatásokra és adatelemzésekre kifejlesztett eszköz segítségével világszínvonalú gépi érzékelési kutatásokat végezhetnek a SZTAKI-ban, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumban (MILAB).

A SZTAKI kiemelt céljai közé tartozik a gépi érzékelés fejlesztése, valamint az elért kutatási eredmények alkalmazása. Ilyen alkalmazási terület többek között a különféle képalkotó rendszerek (kamera, LIDAR, radar stb.) és egyéb érzékelők adatainak a fúziója, az ismeretlen környezet feltérképezése, a mért értékek előfeldolgozása, pontosságuk javítása, valamint a hibás mérési adatok, torzítások észlelése, illetve kompenzálása.

Az 4124GO-NART kicsomagolása. Balra: Both Zsolt, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának szoftverfejlesztője; jobbra: Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője

A kutatók az orvosi képdiagnosztika fejlesztésével kiemelten szeretnének hozzájárulni az emberi egészség megőrzését célzó kutatásokhoz. Emellett az önvezető járművek kameraképeinek elemzésével a balesetek megelőzését szolgáló megoldások kidolgozását segítik, a különböző gyártási és agrárterületeken pedig a jelentős költségcsökkentés a céljuk.

Az új szerver nyolc darab NVIDIA A100 Tensor Core GPU-t tartalmaz, amelyek a korábbi hardverekhez képest körülbelül ötvenszeres sebességnövekedésre képesek, így a gépi érzékelési kutatásokat immár világszínvonalú kísérletekkel támogathatják.

A 29. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat keretében az ATK két elismerésben is részesült

A 29. Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága a 2020-ban megvalósult, eredményes és sikeres innovációkat díjazta. Kiemelt elismerésben részesült az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) „Hazai és export célra nemesített, ökostabil, értékálló magyar kukoricahibridek” című pályázata. Az ATK közreműködésével jött létre az AgroMo klíma- és környezetadaptív döntéstámogató rendszer is, amelyet a bírálóbizottság szintén elismerésben részesített.

Hazai és export célra nemesített, ökostabil, értékálló magyar kukoricahibridek

A korszerű termesztéstechnológiához alkalmazkodó, bőtermő kukoricahibridek előállítását az ATK a Bázismag Kft. együttműködésével valósította meg. A kutatók külön hangsúlyt fektettek arra, hogy olyan hibrideket állítsanak elő, amelyek a kontinentális klímára jellemző szélsőséges éghajlathoz képesek alkalmazkodni, és a Kárpát-medencében gyakran előforduló kórokozókkal és kártevőkkel szemben is ellenállók. Az előállított törzsek keresztezésével létrehozott hibridek közül széles körű, az ország határain is túlnyúló tesztelések során választották ki a legjobbakat.

A fajtaszortimentek közül a Gazda, az Mv Maxima, az Mv Siloking, és az Mv Massil hibridek a kiváló agronómiai tulajdonságaikkal, illetve hosszú élettartamukkal és életteljesítményükkel is kiemelkedtek.

Emellett a szakemberek nem álltak meg a termék előállításánál, hanem olyan országokat kerestek, ahol hibridjeik sikerre számíthatnak mind agronómiai, mind üzleti szempontból. Így jutottak el ezek a hibridek határainkon és a környező országokon is túlra, többek között Franciaországba, Spanyolországba, Portugáliába, Törökországba, Iránba, Ukrajnába, Üzbegisztánba.

A sikeres innováció legfontosabb referenciája a pozitív visszajelzés a termelők, illetve a vetőmagvásárlók részéről: 26 évvel a Gazda, 25 évvel az Mv Maxima, 16 évvel az Mv Siloking és 15 évvel az Mv Massil piacra kerülése után még mindegyik hibrid vetőmagja iránt jelentős igény mutatkozik itthon és az exportpiacokon egyaránt.

AgroMo: klíma- és környezetadaptív döntéstámogató rendszer

Az AgroMo egy webalapú, integrált modellezési keretrendszer, amelyet az ATK, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszéke, illetve az ELKH-hoz tartozó MTA-SZIE Agroökológiai Kutatócsoport közösen fejlesztett ki. A rendszer három fő pillérre épül: egy világszínvonalú kísérleti platformra, egy adattárházra (data warehouse), valamint egy szimulációs agroökoszisztéma-modellre, amely napi léptékben képes szimulálni a talaj–növény rendszer folyamatait.

Az AgroMo lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági szakemberek a változó környezeti és gazdasági feltételek mellett is fenntartható növelést célzó stratégiákat dolgozzanak ki. Az innovatív rendszer emellett a mezőgazdasági eredetű környezet- és klímakárosító rizikófaktorok csökkentéséhez is hozzájárulhat.

Konkrét felhasználási területei közé tartozik többek között a környezet nitrát- és foszforterhelésének csökkentése, az aszálykárbecslés, klímaváltozási hatástanulmányok és alkalmazkodási stratégiák készítése, valamint a klíma- és környezettudatos szemléletformálás. Az AgroMo hozzájárul az élelmezésbiztonság és az élelmiszerbiztonság fejlesztéséhez, a digitális mezőgazdaság kiterjesztéséhez, a fenntartható, környezet- és klímatudatos erőforrás-gazdálkodás megerősítéséhez, az agrárszektor versenyképességének növeléséhez, továbbá a környezetvédelmi kockázatok és a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez is.

A GINOP-projekt keretében megvalósuló AgroMo rendszer sikerét fémjelzi, hogy számításait, eredményeit felhasználták a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakításánál, valamint a Nemzeti ökoszisztémaszolgáltatás-térképezés és -értékelés (NÖSZTÉP) projekt során.

Sikerrel zárult az SZBK vezette molekuláris biológiai műhely egészségügyet és környezetvédelmet érintő kutatási projektje

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársainak korábbi eredményein alapuló, mintegy 2 milliárd forintos uniós támogatással megvalósult egészség- és környezetvédelmi kutatási program 2021. március 30-án zárult le. A „Molekuláris biológiai kutatóműhely az egészség- és környezetvédelem szolgálatában: Társadalmi igényt kielégítő kutatások a kiválósági centrum nemzetközi versenyképességének fokozására” című GINOP-projekt a kutatóközpont négy intézetének – Biofizikai, Biokémiai, Genetikai és Növénybiológiai Intézetek – 33 kutatócsoportjának részvételével, valamint a kutatóközponton belül működő Központi Laboratóriumok közreműködésével valósult meg.

A program célja a hazai egészségügyet és a környezetvédelmet érintő társadalmi szintű, megoldatlan problémák alapjainak kutatása volt. Ilyenek például: a fertőző betegségek terjedése, az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek kialakulása, a rosszindulatú daganatok kifejlődése, az öregedéssel kapcsolatos általános egészségügyi problémák, illetve a környezet megóvása.

A négy és fél éves projekt három alappillérre épült. Az első pilléren belül a kutatók a fertőző és genetikai betegségek leküzdésére irányuló erőfeszítések részeként egysejtszintű kutatásokat végeztek. A második pilléren belül az egyedfejlődés, a regeneráció és az öregedés molekuláris szintű hátterét vizsgálták a kutatók állati modellszervezeteken, sejttenyészeteken és mesterséges szövetmodelleken. A harmadik pilléren belül folyó projektekben a fény és a növényi rendszerek komplex kölcsönhatásait elemezték. Az egyes pillérek súlypontjai eltérőek voltak, ugyanakkor számos szinergia jött létre az egyes programok között mind a molekuláris biológia problémáinak felvetése, mind pedig a módszertani megközelítés terén.

A pályázati támogatásnak köszönhetően a tudományos eredményekben, továbbá a posztgraduális képzésben is jelentős előrelépések történtek. A projekt során született számos alapkutatási eredményről a tudományágak legszínvonalasabb folyóirataiban számoltak be a kutatók, így a program a címében is megfogalmazott eredeti célkitűzését – azaz a kiválósági centrum nemzetközi versenyképességének fokozását –  dokumentáltan is elérte, hiszen a futamideje alatt az SZBK publikációinak az összegzett hatástényezőben mérhető teljesítménye másfélszeresére nőtt.

Elhunyt Kósa Géza, a Nemzeti Botanikus Kert nyugalmazott vezetője

Megrendülten, mély fájdalommal tudatjuk, hogy Kósa Géza, a Nemzeti Botanikus Kert nyugalmazott vezetője, a dendrológiai gyűjtemény kurátora, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ) alapító tagja, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense 71 éves korában, 2021. április 3-án váratlanul elhunyt.

Kósa Géza több mint négy évtizeden keresztül szentelte életét az ország legjelentősebb élőnövény-gyűjteményének, ahol élt és alkotott. Kerttörténeti, kertművészeti, kertészeti és növényismereti tudása, hatalmas műveltsége, széles körű gyűjteményes kerti tapasztalata adott keretet annak, hogy az intézmény folyamatosan fejlődjön, a gyűjtemény gyarapodjon, a kert szépüljön, és méltó módon vigye tovább a Vigyázó Sándor gróf által az utókorra hagyományozott örökséget.

A botanikus kertbe több évtizeden át számtalan különleges, hazánkban ritka vagy éppen egyedülálló növényt, elsősorban fákat és cserjéket telepített, amelyek jelentős részét többnyire saját kezűleg gyűjtötte távol-keleti és közép-ázsiai expedíciókon. A hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű kelet-ázsiai fásszárúgyűjtemény létrehozásáért 2017-ben az államelnök a Magyar Érdemrend polgári tagozat lovagkeresztjét adományozta számára. Vezetése alatt – nemzetközi mintára – kezdeményezte a legjelentősebb gyűjteményeket illető Nemzeti Botanikus Kert megnevezés bevezetését, amelynek eredményeként 2013 óta a kert ezt a nevet viseli. Az intézmény 2016-ban elnyerte a Magyar Örökség Díjat.

Kósa Géza a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (MABOSZ) alapító tagja, 2002-től főtitkára, 2008-tól elnöke volt. Évtizedeken át támogatta szakmailag több tucat hazai gyűjteményes kert működését és fejlődését, valamint építette a szakmai közösségen belüli kapcsolatokat. Távozásával az egész hazai gyűjteményes kerti szakma is az egyik vezető alakját veszítette el.

Az oktatás területén végzett kiemelkedő munkáját a Corvinus Egyetem 2012-ben címzetes egyetemi docensi kinevezéssel ismerte el. Évtizedek óta egyetemi hallgatók, pályatársak, kollégák meghatározó tanári alakja volt. A komoly ismeretanyag mellett a növényvilág iránti tisztelet létfontosságára hívta fel a kollégák és az érdeklődő laikusok figyelmét, és ezt a növények iránti elkötelezettséget plántálta mindannyiunkba.

Örök hálával és szeretettel őrizzük emlékezetünkben!

Részletes szakmai életrajza: www.botanikuskert.hu/kosa.geza

Az ÖK kutatói igazolták, hogy a szociális környezet jellegzetességei befolyásolják az örvös légykapók énekét

A madárének az egyik legváltozatosabb kommunikációs rendszer az állatvilágban, melynek fő funkcióit – a tojók csalogatását, illetve más hímek elriasztását – a tudomány ugyan ismeri, de az ének számos részletét a pontos információtartalmát és jelentőségét illetően még nem tárták fel a kutatók. Sok énekesmadárfaj egyedei képesek énekükkel információt közölni a pillanatnyi környezetükről. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) viselkedésökológusainak a Behavioral Ecology folyóiratban 2021 márciusában megjelent tanulmánya igazolta, hogy az örvös légykapók megváltoztatják az éneküket, ha különböző tojóknak (leendő párnak) vagy hímeknek (potenciális riválisnak) énekelnek. A felfedezés jelentőségét többek között az adja, hogy korábban csak nagyon kevés madárfajnál írtak le hasonló jelenséget.

Az állati kommunikáció során használt számos jelzés – mint amilyen a madárének is – lehet egyedre jellemző, ugyanakkor egyeden belül is változatosságot mutathat. Ez azt jelenti, hogy a jelzéseket vevő fajtársak azonosíthatják az egyedet az éneke alapján, emellett valamilyen mértékig a jelzést küldő madár is alkalmazkodhat az aktuális környezeti körülményekhez. A kutatás során azt vizsgálták a szakemberek, hogy az örvös légykapók (Ficedula albicollis) énekét befolyásolja-e a szociális környezet, pontosabban az éneket hallgató fajtársak egyedazonossága és minősége.

Az ELTE Viselkedésökológiai Csoport és az ÖK ÖBI Evolúciós Ökológia Kutatócsoportja a 2000-es évek eleje óta vizsgálja az örvös légykapók énekét egy pilisi madárodútelepen. A légykapó hímek április közepén érkeznek meg a területre, ahol odút foglalnak, majd énekelni kezdenek, hogy odavonzzák a tojókat, illetve hogy elriasszák a rivális hímeket. A kutatók a kísérlet során különböző tojó, illetve hím légykapókat helyeztek ki stimulusként az éneklő hímek odújának a közelébe, majd felvették az éneküket. Ezt követően különböző énekjellemzőket nyertek ki a felvételekből, amelyek az ének időbeli szerkezetét, frekvenciáját, valamint változatosságát írták le.

Örvös légykapó (Ficedula albicollis)

Eredményeik azt mutatták, hogy az egyedek képesek éneküket a hallgatóságnak megfelelően változtatni. Tojó stimulus esetén az ének komplexitása módosult, hím stimulus esetén pedig több más énekjellemző is eltérőnek bizonyult az egyes egyedek között. Az esetek egy részében ez a hatás a stimulus prezentációjától időben távolodva csökkent. A kutatóknak azt is sikerült megállapítaniuk, hogy a hím stimulus mérete és minősége befolyásolja a neki szóló éneket.

„Eredményeink alapján így elmondható, hogy az örvös légykapók képesek éneküket plasztikusan alakítani a hallgatóságnak megfelelően, mind territóriumuk védelme közben, mind udvarláskor. Ez utóbbi arra utal, hogy a hímek részéről is van párpreferencia, vagyis valószínűleg szebben énekelnek azoknak a tojóknak, amelyeket valamiért vonzóbbnak tartanak, ez pedig egy ritkán vizsgált jelenség az állatvilágban. A territórium védelme során is érdemes lehet ahhoz igazítani az éneket, hogy mekkora veszélyt jelent az egyed számára a betolakodó hím. A kutatásunkból az derül ki, hogy amikor nagyobb, nehezebb riválist kellett elüldözni a területükről, az örvös légykapók több energiát fektettek az éneklésbe” – összegezte a kutatás eredményeit Jablonszky Mónika, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa.

A CNRS és az ELKH együttműködésével új távlatok nyílhatnak meg a francia–magyar tudományos és technológiai kapcsolatok előtt

Együttműködési keretmegállapodást írt alá a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárságának vezetősége 2021. március 29-én. A megállapodás célja a két intézmény közötti tudományos együttműködés megerősítése és továbbfejlesztése.

Közel egyéves előkészítő munka eredményeként született meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és a franciaországi alapkutatási szervezet, a CNRS közötti stratégiai jelentőségű együttműködési megállapodás. A megállapodás aláírása részben virtuálisan, részben személyes jelenléttel valósult meg: Magyarország párizsi nagykövetségén a CNRS, a budapesti francia nagyköveti rezidencián pedig az ELKH képviselőinek részvételével. Francia részről Pascale Andréani nagykövet, magyar részről pedig Habsburg György nagykövet méltatta a megállapodást; az aláírók Maróth Miklós elnök (ELKH) és Alain Schuhl főigazgató (CNRS) voltak.

A tudomány képviselői egyetértettek abban, hogy a megállapodás aláírása új távlatokat nyithat a francia–magyar tudományos és technológiai együttműködések előtt, valamint tovább bővítheti a felek nemzetközi kapcsolatrendszerét is. Az ELKH és a CNRS küldetése szinte azonos: a haza fejlődésének elősegítése a tudomány eszközeivel. E cél eléréséhez, továbbá a magyar gazdaság innovációs képességének növeléséhez elengedhetetlen a sikeres nemzetközi példák átvétele.

Maróth Miklós, az ELKH elnöke az aláírási ceremónián elhangzott beszédében kiemelte: a CNRS a hálózati felépítése, stratégiai működési modellje, finanszírozási rendszere, felsőoktatási intézményekkel fenntartott együttműködési kapcsolatai, illetve a kutatási eredmények gazdasági hasznosítása területén végzett munkája alapján a nemzetközi tudományos világ egyik meghatározó referenciapontja, mely így a hazai kutatás-fejlesztés előmozdításában is iránytűként szolgálhat.

Alain Schuhl méltatta a két ország már meglévő, jó kutatási és innovációs kapcsolatait, külön kiemelve a folyamatban lévő konkrét közös kutatási témákat az ELKH érintett kutatóintézeteivel. Emellett reményét fejezte ki a kutatási együttműködések további szélesítése iránt.

Megválasztották az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat három, 2021. április 1-jei hatállyal önállóvá váló kutatóintézetének igazgatóját

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testülete megválasztotta a kutatási hálózathoz tartozó három, 2021. április 1-jétől önállóvá váló kutatóintézet igazgatóját. Az Irányító Testület a döntései meghozatalakor figyelembe vette a pályázatok elbírálása céljából létrehozott eseti bizottságok jelentését is.

Az újonnan megválasztott vezetők:

Állatorvostudományi Kutatóintézet (ÁTKI): Magyar Tibor igazgató, korábbi igazgató

Magyar Tibor állatorvos, az MTA doktora, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Légzőszervi bakteriológia témacsoport vezetője. Fő tudományos területei: állatorvosi mikrobiológia, bakteriológia, járványtan, légzőszervi megbetegedések és sertésegészségügy.

Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI): Erős Tibor igazgató, korábbi megbízott igazgató

Erős Tibor okleveles biológus, az MTA doktora, az intézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának vezetője. Fő tudományos területei: halökológia, közösségökológia, természetvédelmi biológia, biológiai vízminősítés, monitorozás.

Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI): Wesztergom Viktor igazgató, korábbi megbízott igazgató

Wesztergom Viktor okleveles geofizikus, szakközgazdász, a földtudomány kandidátusa, habilitált doktor, egyetemi magántanár. Fő tudományos területei: geofizika, Nap–Föld fizikai kapcsolatok, geomágnesség, elektromágneses mélyszerkezet-kutatás.