1052 Budapest, Piarista utca 4. | +36 30 155 9978, +36 30 131 6022|fotitkar[kukac]elkh.org

Világviszonylatban új, mesterséges intelligenciára épülő fehérje- és rákkutatási eljárást dolgoztak ki az SZBK kutatói

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) dr. Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja egy nemzetközi együttműködés keretében világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő egysejt-proteomikai mikroszkópos (Deep Visual Proteomics) képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki. A módszer lényege abban rejlik, hogy a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozásokat is képes rendkívüli pontossággal leírni, ezáltal hozzájárulhat többek között a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez. Az eredményeket bemutató tanulmány a vezető Nature Biotechnology folyóiratban jelent meg.

A mesterséges intelligencia vezérelte mikroszkópos képelemzésben rejlő sejtanalitikai lehetőségeknek vitathatatlan az orvosbiológiai jelentősége. Ennek az eljárásnak az egyes sejtek funkcionalitását meghatározó fehérjék elemzésének szintjéig történő fejlesztésével felbecsülhetetlen információ nyerhető ki diagnosztikai és terápiás célokra. Az SZBK-ban dr. Horváth Péter, a Biokémiai Intézet igazgatója és kutatócsoportja hosszú évek óta világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ér el a mesterséges intelligenciát alkalmazó mikroszkópos képfeldolgozásban. Ma már a témában együttműködő legjelentősebb partnerek is nagyban építenek a szegedi kutatók szaktudására. A dél-alföldi laborban immár rutineljárásnak számít a szöveteket felépítő egyedi sejtek precíz jellemzésére alkalmas egysejt-analízis, amely a mintabeli kóros sejtek kinyerését is lehetővé tevő módszertan révén jelentős hozzáadott értéket képvisel a rendszerbiológiai és az orvostudományi kutatásokban.

A kutatók az egyedi sejtek felismerésére képes képfeldolgozó és sejtkinyerő módszert most olyan szuperérzékeny egysejt-proteomikai eljárással kombinálták, amely a kóros sejtek morfológiai eltérésein túl a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozásokat is képes rendkívüli pontossággal leírni. A sejt teljes fehérjetartalmának elemzése kulcsfontosságú információkkal szolgál az élettani és a kóros sejtműködések jobb megértéséhez, így kiemelkedő a szerepe többek között a daganatos kórfolyamatok részletes jellemzésében, ezáltal pedig a korai diagnosztika és a célzott kezelés továbbfejlesztésében – mutatnak rá az új eredmények gyakorlati hasznosítási lehetőségeire a Nature Biotechnology című folyóirat honlapján frissen megjelent közlemény szerzői.

Az új módszer működési elve: keres, kimetsz, elemez

A szegedi kutatók által kialakított különleges mikroszkóprendszer működési elve látszólag egyszerű, ám a módszer nem mindennapi funkciókra képes. A mesterséges intelligencia egy új ágát, az úgynevezett mélytanulást alkalmazó sejtfelismerő algoritmusok – amelyekben a világon egyedülálló módon egy mesterséges intelligencia tanít egy másik mesterséges intelligenciát – az emberi szemnél milliószor gyorsabban és azonos vagy nagyobb precizitással ismerik fel a szövetmintákról készült digitális felvételeken megjelenő rendellenes sejteket. Ezt a folyamatot fenotipizálásnak nevezzük, amely során az emberi szövetek egyedi sejtjeinek szétválogatása történik külső jegyek alapján. Legyen bármilyen komplex is a minta, az algoritmus a legkisebb, sejtszintű eltérésen sem siklik át.

Az így azonosított kóros sejteket egy úgynevezett lézer-mikrodisszekciós mikroszkóp egy mikrométeres pontossággal kimetszi a mintából, amit a kinyert egysejtek molekuláris elemzése követ. A sejtkimetszést végző mikroszkóp pontosságát jól szemlélteti, hogy a sejt körvonalait követő vágás lehetséges hibája kisebb, mint egy hajszál vastagságának századrésze. Másként fogalmazva: ez a mikroszkóp alkalmas lenne arra, hogy egy száz mikrométer vastagságú hajszálba belegravírozza bárkinek a családfáját.

A kimetszett egyedi sejtek molekuláris analízise mostanáig alapvetően a sejt DNS-állományának leírására – tehát például a daganatos mutációk feltárására – irányult, ami bár hatalmas előrelépés a személyre szabott terápiában, mégis csak korlátozott információt ad a kóros sejtek tényleges funkcionalitásáról, amit a sejtekben termelődő fehérjék határoznak meg.

Kiválósági kollaborációk keretében fejlesztik az új módszereket

Dr. Horváth Péter és kutatócsoportja nagyjából két éve kezdett közös kutatási projektbe a proteomika atyjának tekintett Matthias Mann-nal és a Human Protein Atlas egyik megálmodójaként is ismert Emma Lundberggel. Matthias Mann Európa legtöbbet idézett kutatója, a müncheni Max Planck Institute Biokémiai Intézetének vezetője és a Koppenhágai Egyetem professzora, Emma Lundberg a Stanford Egyetem és a svéd KTH Royal Institute of Technology professzora, a proteomika és a sejtbiológia területének egyik legidézettebb fiatal kutatója. Az Európai Unió és a Zuckerberg Alapítvány (Chan Zuckerberg Initiative) támogatását is elnyerő nagyszabású projekt keretében egy olyan molekuláris módszert sikerült kifejleszteniük, amely egyetlen sejt szintjére miniatürizálta a fehérjék tömegspektrometriás elemzését. Az analízis érzékenységét mintegy százszorosára növelve lehetővé vált, hogy egyetlen mintában több ezer fehérje mennyiségét meghatározzák, és ezáltal precíz képet kapjanak a sejt fehérjekészletéről. A munka azonban nem áll meg ennél a fázisnál, a kutatók a kóros sejtekben egyedinek mutatkozó fehérjék biológiai szerepét is vizsgálják a Stanford Egyetemen, ami alapján új terápiás célpontok azonosítása is várható a közeljövőben.

Az innovatív technológiafejlesztés szorosan kapcsolódik a Chan Zuckerberg Initiative által szintén támogatott Human Cell Atlas projekthez, amely jelenleg a világ egyik legnagyobb volumenű biológiai kutatása. Célja, hogy az emberi szervezet minden egyes sejtféleségét a lehető legpontosabban jellemezze, és ezáltal a legapróbb részletekig feltérképezze a különböző sejttípusok egymáshoz való viszonyát, a szöveteket felépítő sejtek kapcsolatait, a szervek és szervrendszerek egymásra hatását, végeredményben pedig azt, hogy a háromdimenziós térkép változásai hogyan befolyásolják az egyes szervek és a szervezet egészének egészségi állapotát.

Új perspektívák a rákdiagnosztika és rákgyógyítás terén

A szervezet sok milliárd sejtje között akár már egyetlen egy kóros működése is elég ahhoz, hogy visszafordíthatatlan folyamatok induljanak el – gondoljunk például a leukémiákra, amelyeket egy csontvelői őssejt mutációja indít el. Az ilyen kiindulási kóros sejtek megtalálása a rákprevenció és a korai rákgyógyítás kulcsfontosságú eszköze lehet. Tekintve, hogy a modern onkológiai gyógyszerek jellemzően valamilyen kóros fehérjeműködés célzott befolyásolásával hatnak, a rendellenes sejtekben feltárt fehérjeváltozások feltérképezése újabb lendületet adhat az onkoterápiák fejlődésének.

Dr. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencián alapuló egysejt-proteomika akár már az elkövetkező két évben bekerülhet a klinikai gyakorlatba, és áttörést hozhat a személyre szabott onkoterápiában. E távlati cél megvalósítását támogatja az a jelenleg Szegeden épülő Tématerületi Kiválósági Központ is, amely a tervek szerint a világ legmodernebb egysejt-kinyerő és egysejt-analitikai központja lesz.

A BTK szervezésében elkezdődött a bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek régészeti kutatása

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében, részletes geofizikai felmérést követően 2022 áprilisában megkezdődtek a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor tervásatási munkálatai. A projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze, Nagy Szabolcs Balázs vezetésével. A terepmunkában tapasztalt technikusok, egyetemi hallgatók és a Laczkó Dezső Múzeum önkéntesei is részt vesznek. A bakonybéli monostor szerzetesi közössége által is támogatott ásatás első, a monostor kertjében zajló fázisa a tervek szerint 2022. május végéig tart.

A régészek a 18. században épült rendház déli udvarán nyitottak szelvényeket, ahol az új- és modern kori csatornák, közművek és tereprendezések rengetegéből már szépen kibontakoztak a nagy múltú monostor maradványai.

Fotó: Nagy Szabolcs Balázs

A török hódoltság ideje után visszatérő szerzetesek kezdetben sikertelenül keresték a középkori romokat az erdő által visszahódított területen, és csak 1695-től lehetett megkezdeni a romok közvetlen környezetének kitisztítását. Ebből az időszakból származhatnak az ásatás során előkerült legkorábbi, de már a hódoltság utáni éremleletek is. Szintén az újjászerveződő bencés közösség korai emlékei közé sorolható az a habarcskeverő láda, melynek falenyomatos maradványai viszonylag ép állapotban kerültek elő.

Fotó: Nagy Szabolcs Balázs

A szelvényekben az újkori rétegek alatt feltárt középkori falakból egy meglehetősen összetett kép rajzolódik ki. Ezek – méreteiknél fogva – nagyrészt emeletes épületek maradványai lehetnek, az előkerült fehér vakolatdarabkák, illetve egy kőből faragott ablakkeret töredékei lakó- vagy gazdasági épületekre utalhatnak. Az épületrészletek eredeti szerepét a kutatás jelenlegi fázisában még nem lehet véglegesen meghatározni, ugyanakkor a középkori templom valószínűleg északabbra, a mai épületegyüttes alatt állhatott.

Az is bizonyossá vált, hogy az eltérő kialakítású, részben egymást is metsző falmaradványok legalább négy különböző építési periódust vagy fázist mutatnak, ami egyértelműen igazolja, hogy a területet már a török hódoltság előtt intenzíven használták. A középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként különböző edénytöredékek és egyéb kisleletek mellett egy gótikus minusculával díszített, 15–16. századi könyvcsatot is találtak. A középkort megelőző megtelepedés emlékei közé sorolható többek között néhány őskori és egyéb korból származó edénytöredék, egy római érem és egy késő avar kisszíjvég.

Fotó: Nagy Szabolcs Balázs

Az ELKH pénzügyi támogatásával megvalósuló programnak három pillére van, ezek közül kettő Bakonybélhez kötődik. A monostor középkori építéstörténetének kutatása mellett május közepétől megkezdődött a Bakonybél–Szentkút lelőhely – az úgynevezett Borostyánkő – remetebarlangjának feltárása is. A lelőhelyen korábban egy kápolna állhatott, amelyet a feltételezetten Szent Gellért által is lakott remetelak helyén emeltek.

Fotó: Nagy Szabolcs Balázs

A projekt harmadik részeként folytatják a Tihanyi Bencés Apátság területén tavaly megkezdett kutatást. Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatójának vezetésével és Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa koordinálásával sor kerül a tihanyi barátlakások területének régészeti terepbejárására és geofizikai kutatására, továbbá megtörténik a teljes Tihanyi-félsziget felmérése LIDAR-technológiával.

Szabadon hozzáférhető a SZTAKI által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium keretében elkészült HuSpaCy magyar nyelvi elemzőlánc

Az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói elkészítették, és szabadon hozzáférhetővé tették a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőrendszert. A fejlesztés a mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia legújabb kutatási eredményeit ötvözi egy magyar szövegeket elemezni képes, könnyen használható eszközzé.

Az elmúlt évtized áttörést hozott a nyelvtechnológiai kutatások terén, és az akadémiai eredmények eljutottak arra a technológiai érettségi szintre, hogy azok már ipari forgalomban is használhatók. Ennek eredményeként ma már olyan cégek is képesek szövegelemzési problémák megoldására, amelyek nem rendelkeznek MI-szakértelemmel.

A most elkészült magyar nyelvi elemzőrendszer már az iparban is használható erőforrásigénnyel és integrálhatósággal dolgozik, használatával egyszerűbbé válik a magyar nyelvű szövegek nyelvtani és jelentéstani értelmezése.

„A kifejezetten magyar nyelvű szöveges tartalmak, mondatok előfeldolgozási eszközkészletét készítettük el. Erre azért van szükség, mert minden alkalmazás, amelyik valamilyen szöveggel kapcsolatos problémát akar megoldani, csupán nyers karaktersorozatokkal még nem tud működni. A természetes nyelvi szövegekkel működő algoritmusok emberek által is értelmezhető nyelvtani szimbólumokra épülnek, így a HuSpaCy megfelelő alapul szolgálhat csetbotokhoz vagy akár e-mail-értelmező rendszerekhez is” – részletezte Farkas Richárd, a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

A mesterségesintelligencia-kutatás forradalma révén a gépi tanulásos megoldásokon belül előretört az úgynevezett mélytanulás (deep learning) módszere, ahol mesterséges neurális hálók képesek megtanulni, hogy mit hogyan kell értelmezniük. A ma használatos természetes nyelveket feldolgozó rendszerek nagy része így működik, azaz nem nyelvészek írnak szabályokat, hanem az úgynevezett tanulóalgoritmusok elsajátítják a mélyebb összefüggéseket. E rendszerek problémája, hogy alapvetően fekete dobozként viselkednek. Működésük alig megfigyelhető, tehát jó eredmény esetén sem tudható, hogyan jutottak a következtetésre. Ezáltal nehezebben kontrollálhatók, és sokszor csak korlátozottan használhatók.

Napjaink angol nyelvet támogató célalkalmazásaiban is gyakran csak a szövegek előelemzésére használnak gépitanulás-alapú megoldásokat, hogy aztán ezek alapján egy szakértő ember által írt szabályok hozzák meg a végső döntést. Így egy-egy döntés átláthatóvá válik, és kérdéses esetben a szakértő akár meg is tudja változtatni a rendszer viselkedését.

A magyar nyelvű szövegelemző szoftverek fejlesztése sem ma kezdődött, a magyar kutatói közösség ugyanis már a kétezres években elkezdte építeni a szükséges nyelvi adatbázisokat. Ezeket az adatbázisokat használták a HuSpaCy fejlesztői is tanító adatbázisként.

A HuSpaCy rendszer ötvözi a mélytanulási módszerek előnyeit a nyelvészeti elemzések interpretálhatóságával és kontrollálhatóságával. A program képes mondatok teljes nyelvi elemzésére – mint például a szótő vagy a szófajok –, illetve névelemek – például személynevek, helységnevek – azonosítására is folyó szövegben. A rendszer napjaink MI-eszközeiből építkezik: tartalmaz neurális nyelvi modelleket, amelyeket a felhasználó akár szövegek hasonlóságának vizsgálatára is használhat, de a nyelvtani elemző lépései is mind modern algoritmusokra épülnek.

„A HuSpaCy a spaCy keretrendszerbe illeszkedik, amely az elmúlt években nemzetközi sztenderddé vált. Ezt az eszközt használják mind akadémiai, mind az ipari projektekben a világ számos nyelvén és pontján. Így a keretrendszerbe illeszkedő nyelvek gyakorlatilag bekapcsolódnak a digitális nyelvi forradalomba” – emelte ki Orosz György, a HuSpaCy projekt vezetője.

Az új fejlesztés többek között hangalapú vagy írásos csetbotok alapjául szolgálhat – ilyeneket a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumban is fejlesztenek –, de hasznos lehet szövegkategorizálásra – például ügyfélszolgálatra beérkező panaszok automatikus leválogatására –, információ kinyerésre és szövegek automatikus generálására is.

Az ATK NÖVI kiemelkedő teljesítményt nyújt az inváziós fajok kutatása és monitorozása terén

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) igazgatója, Dr. Kontschán Jenő bemutatja az intézet működését és jövőbeli terveit.

A 140 évvel ezelőtt létrejött Növényvédelmi Intézetben folyó szakmai munka erős hagyományokra épül, ugyanakkor az intézetet a fiatalos és dinamikus szemlélet jellemzi. Az alapkutatások mellett alkalmazott kutatást-fejlesztést is végeznek, az egyik legjobb példa erre a Dr. Tóth Miklós kutatóprofesszor, osztályvezető irányításával a növényi kártevők elleni biológiai védekezésre kifejlesztett CSALOMON® csapdacsalád. Ez a projekt lefedi a teljes innovációs láncot az alapkutatástól a fejlesztésig, beleértve a termékértékesítést is. Mára már közel kétszáz károsítóra készült csapda, amiből az intézetnek jelentős árbevétele származik.

A növényvédelem egyik fő feladata az inváziós fajok kutatása és monitorozása, mely téren az ATK NÖVI kimagasló teljesítményt nyújt. Az intézet kiemelt figyelmet fordít a környezetkímélő megoldások kidolgozására, amivel egyebek mellett csökkenteni lehet a növényvédőszerek használatát. A korszerű környezetkímélő növényvédelem, a biológiai védekezés elméleti és gyakorlati alapjait már a 70-es, 80-as években lefektették. Az intézet egykori kutatója, Nagy Barnabás korát messze megelőzve dolgozott ki megoldásokat a növényi kártevők elleni ökológiai védekezésre.

A növényvédelem olyan határterület, amely ötvözi a biológiai és az agrármérnöki ismereteket. Éppen emiatt az igazgató szerint kiemelten fontos az integrált gondolkodás elsajátítása már a felsőoktatásban. Jelenleg azonban az egyetemről kikerülő szakemberek – legyenek azok agrár vagy biológus végzettségűek – szigorúan a saját szakterületükhöz igazítva végzik tudományos munkájukat.

A NÖVI-ben adottak a korszerű tudományos munkához szükséges infrastrukturális feltételek. A kutatók továbbképzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő eredmények és színvonalas publikációk születhessenek. Az intézet kutatói elkötelezettek a kiváló tudományos munka iránt, emellett nyitottak a tudományos ismeretterjesztésre is. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években nőtt az intézet láthatósága, javult a kommunikációja, valamint gyarapodott a hazai és nemzetközi tudományos együttműködések száma.

Dr. Kontschán Jenő egyik fontos célja, hogy a NÖVI jelentős tudásközponttá váljon, ahová külföldről is érdemes tanulni jönni. Ugyanakkor a fejlesztendő területek között említi például a gyombiológiát, amely jelentősége ellenére alig jelenik meg az intézet portfóliójában. Az igazgató a jövőben a való világra reflektáló, társadalmilag fontos problémákat kívánja a tudományos kutatás fókuszába helyezni, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összekapcsolásával. Szükségesnek látja, hogy igazgatóként szakmai és egyben menedzseri szemlélettel irányítsa az intézmény munkáját.

A SZTAKI megalapította az újgenerációs Gaia-X európai adatinfrastruktúra hazai kapcsolati pontját

Az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a Gaia-X European Association for Data and Cloud AISBL (Gaia-X) 2022. április 27-én ünnepélyesen bejelentette a Gaia-X magyarországi kapcsolati pontjának (National Hub) megalapítását. A Gaia-X európai projekt célja egy olyan nyílt, decentralizált és átlátható digitális ökoszisztéma kialakítása, ahol az adatok és szolgáltatások biztonságosan elérhetők, összegyűjthetők és megoszthatók. A rendezvényen részt vett Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára, Marco-Alexander Breit, a német Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium mesterséges intelligencia és digitális technológiák munkacsoportjának vezetője, valamint a Gaia-X vezetőségének több tagja.

A kezdeményezés segítségével egy számos felhőszolgáltatót összekapcsoló európai adatmegosztó platform jön létre, amely szabályozott adathozzáférést tesz elérhetővé az európai vállalkozások számára. Az adatok származhatnak például a közlekedési, a gyártási és az egészségügyi szektorból, illetve a mesterséges intelligencia más alkalmazási területeiről. A rendszer a szolgáltatások átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, hordozhatóságát és interoperabilitását biztosítja, ezzel többek között a szervezetek közötti adatcserét korlátozó bizalomhiány is áthidalhatóvá válik. A platform egyúttal védi az adatszuverenitást, ugyanis innen az adatok nem vagy csak ellenőrzött körülmények között kerülhetnek ki Európából.

A Gaia-X európai jelenlétét nemzeti kapcsolati pontokon keresztül valósítja meg, ehhez a rendszerhez most a SZTAKI vezetésével Magyarország is csatlakozott. A Gaia-X helyi kapcsolati pontjainak száma ezzel 18-ra növekedett, melyek szorosan együttműködnek, de országos programjukat, tevékenységüket saját maguk szervezik meg.

Európai adatterek az európai gazdaságnak

A hibrid módon megszervezett rendezvényt Hubert Tardieu, a Gaia-X igazgatótanácsának független tagja nyitotta meg a nemzetközi együttműködés bemutatásával. Marco-Alexander Breit, a német szövetségi Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium (BMWK) mesterséges intelligencia és digitális technológiák munkacsoportjának vezetője, a Gaia-X egyik alapítója köszöntőjében kiemelte, hogy Európa nagy lehetőségek előtt áll az adatokkal kapcsolatos együttműködések terén. Ahhoz azonban, hogy ez valóban az európai vállalkozások érdekeit szolgálja, szükség van olyan intézményekre, amelyek kialakítják, szabályozzák és működtetik az adatmegosztást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviseletében Dr. Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy az adatok a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az innováció, a jólét, sőt a biztonság és szuverenitás nélkülözhetetlen forrásává váltak. Az államtitkár szerint az európai stratégiai autonómiát a nemzeti képességek fejlesztésével és adott esetben összevonásával lehet elérni, aminek kiváló példája az alulról építkező Gaia-X együttműködés.

Dr. Maximilian Ahrens, a Gaia-X az igazgatótanácsának elnöke bevezetőjében bemutatta a Gaia-X küldetését az európai adatipar területén, hangsúlyozva a magyarországi kapcsolódás fontosságát.

Dr. Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese az újonnan létrejövő magyarországi kapcsolati pont koordinációs csapatának képviseletében kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben a SZTAKI mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban meghatározó szereplővé vált a legkorszerűbb adat- és felhőinfrastruktúrák kutatása, valamint kialakítása és hasznosítása területén. „Intézetünk elkötelezett az adatipar és adatvagyon köré épülő ökoszisztéma fejlődésének további elősegítésében, melyet a Gaia‑X együttműködés keretében a jövőben még magasabb szintre tudunk emelni meglévő és új partnereinkkel közösen” – mondta.

Érdi-Krausz Gábor koordinátor, a SZTAKI kutatója ismertette a létrejövő kapcsolati pont struktúráját, tervezett szervezeti felépítését és munkacsoportjait, melyek a mobilitás, a gyártás és Ipar 4.0, az energetika és az agrárium területeit fedik le. Dr. Dominik Rohrmus, a Gaia-X vezető menedzsere bemutatta a Gaia-X szervezeti felépítését, működési mechanizmusait, valamint referenciaprojektjeit. Az eseményen a Gaia-X, az ITM és a SZTAKI mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, valamint több szakmai szervezet és a vállalati szféra képviselői is részt vettek.

A BTK elindította a Penna – az élő bölcsészet magazinja című televíziós műsorát

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Penna – az élő bölcsészet magazinja címmel elindította televíziós magazinműsorát, amelynek első adását 2022. május 8-án vetítette az M5 csatorna. A műsor többek között bemutatja a bölcsészettudományok területén dolgozó kutatók munkáját, egy publikáció születésének módját, valamint a terepmunka izgalmas folyamatát. Az érdeklődők a december végéig négyhetente megjelenő tíz epizódon keresztül szórakoztató formában, közérthető megfogalmazásban, számos nemzetközileg is elismert kutató segítségével ismerhetik meg jobban a bölcsészettudományok világát.

Legyen szó akár filozófiáról, irodalomtudományról, művészettörténetről, néprajzról, régészetről, archeogenomikáról, történelemről, klasszika-filológiáról vagy éppen zenetudományról, a BTK kutatói folyamatosan új, meghatározó kutatási eredményeket érnek el, amelyek a tudományos közösség mellett a nagyközönség számára is érdekesek lehetnek. A műsor készítői azonban nemcsak a BTK intézeteiben folyó egyéni kutatások, hanem az interdiszciplináris megközelítésű, más intézményekkel, szakértőkkel együttműködésben zajló projektek bemutatását is célul tűzték ki.

A Penna adásaiban a legváltozatosabb témák kerülnek majd fókuszba a régészeti feltárásoktól a néprajzi tájkutatásokon át a mesterséges intelligenciáig. Az első részben Balogh Balázs, a BTK főigazgatója mutatta be a kutatóközpontot, majd Bernáth László, a BTK Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa a mesterséges intelligencia és a morális felelősség kérdését járta körül az önvezető autók kapcsán. A félórás epizódban Perenyei Monika gyűjteményvezető, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa ismertette a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt, amelyet az elmúlt 150 évben elmeorvosok gyarapítottak pácienseik alkotásaiból. Balogh Margit, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója Mindszenty József fegyencként töltött éveiről beszélt a volt Conti utcai börtön épületében, amelynek falai között a bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása raboskodott.

A Penna bemutatkozó kisfilmje megtekinthető ezen a linken.

Negyedik alkalommal szervezett sikeres INDIGO szakmai napot a SZTAKI és a Fraunhafer Társaság közös vállalata, az EPIC InnoLabs

Idén negyedik alkalommal rendezte meg az INDIGO Ipari Digitalizációs Szakmai Napot az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a németországi Fraunhofer Társaság közös vállalata, az EPIC InnoLabs. A mintegy 140 vendég részvételével zajlott április 12-ei eseményen jeles iparági szakemberek tartottak szakmai előadásokat. Bemutatták többek között az EPIC InnoLabs sikeres projektjeit, emellett a partnerek számos hazai és nemzetközi esettanulmányt ismertettek a gyártási és logisztikai digitalizációs megoldások, projektek terén.

Az esemény központi témája továbbra is az ipari digitalizáció volt, ezen belül idén a hatékonyságot helyezték a középpontba. A programon számos nemzetközi és hazai példával szemléltették, miként hozhat a digitalizáció komoly javulást a hatékonyság terén.

A rendezvényen a SZTAKI igazgatója, Dr. Monostori László mondott köszöntőt, előadott többek között Crystal Zhu, a Western Digital Global Logistics Center of Excellence Project Managere, Nitin Kaushik, az Apollo Tyres, Head Application Operations – Digital Manufacturing vezetője, Járvás Tamás, a Bosch Power Tools műszaki és üzemeltetési igazgatója, valamint Dr. Imre László, a Semmelweis Egyetem mesteroktatója.

Ezen a linken egy rövid videó is megtekinthető az eseményről, amelyben többek között a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriuma által a rendezvényen kiállított berendezések – a portrérajzoló robot és a gépi látást használó alkatrészpakoló robotkar – is szerepelnek.

Két fiatal ELKH-s kutatót választottak idén áprilisban a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai közé

A Magyar Tudományos Akadémia által 2019-ben alapított Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) idén áprilisban tizenkét új taggal bővült, közülük ketten az ELKH kutatói. A 2022–2027-es időszakra a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről Szentgáli-Tóth Boldizsár, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az élettudományok területéről Abonyi András, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatója csatlakozott az FKA tagjai közé.

Szentgáli-Tóth Boldizsár kutatási területei között szerepel a minősített többségű jogalkotás, a parlamenti jog, az állampolgársági jog, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés vizsgálata. Emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával és a sarkalatos törvényekkel is foglalkozik.

Abonyi András kutatásai során többek között a nagy folyók hosszú távú, ökoszisztéma-léptékű változásait vizsgálja hazai viszonylatban, például a Dunán. Emellett a lebegő életmódú algák – azaz a fitoplanktonok – ökológiájával, továbbá a biodiverzitás–működés kapcsolat elemzésével (BEF) is foglalkozik álló- és folyóvízi algaközösségekben.

Az FKA-tagsághoz gratulálunk a fiatal kutatóknak.

Forrás: mta.hu

A KOKI kutatói által kifejlesztett, nemzetközileg is szabadalmaztatott THAI-egérmodell a pajzsmirigybetegségek kezelését segítheti

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) kifejlesztett THAI transzgenikus egérvonal egyedülálló lehetőségeket teremt a pajzsmiriggyel összefüggő hormonális problémák jobb megértéséhez és az enyhítésüket célzó kutatásokhoz. Az európai, amerikai és magyar szabadalommal védett THAI-egérmodell (mozaikszó a „Thyroid Hormone Action Indicator Mouse” névből) bizonyítottan alkalmas gyógyszerfejlesztési és környezettoxikológiai vizsgálatokra, a piaci hasznosításához szükséges ismeretek és kapcsolatrendszer azonban eddig nem állt a fejlesztők rendelkezésére. A KOKI ezért együttműködési megállapodást írt alá a Blue Seven Grouppal, amelynek révén a különleges hazai innováció a nemzetközi piacokon is sikeressé válhat.

A KOKI kutatói, Gereben Balázs, Fekete Csaba és Mohácsik Petra által, illetve Erdélyi Ferenc és Szabó Gábor közreműködésével megalkotott kísérleti egerek szövetei fényt bocsátanak ki, a fény intenzitása pedig összefügg a pajzsmirigyhormonnak az adott szövetben kifejtett aktivitásával. Az alacsony pajzsmirigyhormonszint, a hypothyreosis, óriási betegcsoportot érint. Azzal, hogy a kutatók követni és mérni tudják a pajzsmirigyhormon-jelátvitelt az egyes agyterületeken és a különböző szövetekben, nemcsak a pajzsmiriggyel összefüggő betegségek kialakulását érthetik meg jobban, de a gyógyszerek hatását is tesztelni tudják.

Ezt a különleges transzgenikus egérvonalat felfedező kutatásokban már a világ számos országában kiváló eredménnyel alkalmazzák. A KOKI kutatói ugyanakkor célul tűzték ki a piaci hasznosítást is, ezért keresték meg Dr. Böjthe Kálmánt, a Blue Seven Group Zrt. elnök-vezérigazgatóját, akivel együttműködési megállapodást írtak alá.

A Blue Seven Group Zrt. azzal a céllal alakult, hogy a hazai és nemzetközi tőzsdei cégeken keresztül innovatív magyar termékeket vezessen be a piacokra. Az alapító meggyőződése, hogy az innovatív magyar termékek az egész világon versenyképesek, és az együttműködés eredményeképpen a KOKI egérmodellje ezek számát gyarapíthatja.

Új illatkomponensek beazonosításával segítik a kártevő boróka-tarkadíszbogár és borókaszú elleni hatékony illatcsapdák fejlesztését az ATK NÖVI kutatói

Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet (NÖVI) Állattani Osztályának munkatársai a smaragd tuja illatának összetevőit elemezték, és azonosították azokat a illatkomponenseket, amelyek magukhoz vonzzák a kártevő boróka-tarkadíszbogarat és borókaszút. A vizsgálat során a kutatók azt is igazolták, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatösszetevőket is képes érzékelni. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevők rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki a jövőben. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Physiological Entomology rangos szaklapban jelent meg.

A boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva) és a borókaszú (Phloeosinus aubei) – ismertebb nevén nagy tujaszú – a mediterrán térségből terjeszkedik Európa kontinentális klímájú övezetébe. A két bogárfaj a számukra tápnövényként szolgáló tujákat, ciprusokat elsősorban a díszfaiskolákban és a városi zöldterületeken találja meg. A fák belsejében élő, rejtett életmódú lárváik járatokat fúrnak a növényekben, amelyek először csak esztétikai kárt okoznak, de később elpusztítják az aszálytól legyengített fákat.

Borókaszú-anyajárat (Fotó: Bozsik Gábor)

Hogyan találják meg ezeket a fákat? Milyen illatanyagok segítik a tájékozódásukat? Hogyan lehetne azonosítani a bogarak számára jelzésként használt komponenseket, és kihasználni azokat a szelektív növényvédelemben? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az ATK NÖVI kutatói, Dr. Bozsik Gábor, Dr. Molnár Béla Péter és Dr. Szőcs Gábor, amikor azt vizsgálták, hogy a smaragd tuja (Thuja occidentalis) illatában melyek a bogarak által érzékelt összetevők. Ennek érdekében a kutatók először a tuja által kibocsátott illatot fogták fel egy speciális aktív szenes szűrő segítségével, majd az illat szerves oldószeres kivonatát bioszenzoros gázkromatográffal elemezték.

A samragd tuja illatának bioszenzoros gázkromatográfiás elemzése

A rendkívül összetett illat kromatográfiás elválasztásakor a bioszenzor, azaz „csápdetektor“ lehetővé tette a bogarak által érzékelhető komponensek kiszűrését. A sok száz közül mintegy másfél tucat ilyen komponenst sikerült azonosítani az egyedülálló műszer segítségével.

Bioszenzoros gázkromatográf (Fotó: Vécsy Attila)

A hipotézis igazolást nyert: a kutatóknak nemcsak a kérdéses vegyületeket sikerült meghatározniuk, hanem azt is bizonyították, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatkomponenseket is képes észlelni. A vizsgálat szerint a mindkét faj által érzékelt összetevők nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, azonban fontos információ, hogy a két kártevő másként „látja“ ugyanazt a tápnövényt. Ennek az eredménynek a specifikus vonzóelegyek kifejlesztésében lesz jelentősége.

Tömegspektroszkópiás módszerrel a kulcsvegyületek kémiai szerkezetét is sikerült meghatározni. A kutatás következő szakaszában azt határozzák meg, hogy e vegyületek közül szabadföldi körülmények között melyek csalogatják a kártevőket. Így a meghatározott illatanyagok, azaz kairomonok felhasználásával a jövőben illatcsapdák kifejlesztését tervezik a kártevők rajzásának jelzéséhez.

Publikáció:

Bozsik, G., Molnár, B. P. and Szőcs G. (2022): Comparison of antennal responses of Ovalisia festiva and Phloeosinus aubei to volatile compounds of their common host, Thuja occidentalis. Physiological Entomology DOI: 10.1111/phen.12383.